Shift work schedule types of nurses in Hungary and their effects on health status

Célkitűzés: A biológiai ritmusok zavart szenvednek a többműszakos munkarendben dolgozóknál, számos kutatás bizonyítja a váltott műszak káros hatásait. Kutatásunk gyakorlati célja a többműszakos munkarendek közül a legkevésbé megterhelő munkarendtípus felderítése, és javaslattétel az ideális műszakrenddel kapcsolatban. Módszer: Kutatásunk során hat leíró jellegű, kvantitatív felmérést végeztünk 2011 és 2016 között. Összesen 2437 kérdőívet dolgoztunk fel, továbbá 52 fő vett részt az aktigráfos vizsgálatban. Eredmények: A leggyakoribb és egyben legnépszerűbb váltott műszakos munkarend a flexibilis (rugalmas). Adaptáltuk magyar nyelvre a hazai viszonyoknak megfelelően a Bergen Váltott Műszakos Alvás Kérdőívet, továbbá létrehoztuk az „Alvászavar és egészség váltott műszakban” című kérdőívcsomagot. Az egészségi állapot általunk vizsgált paraméterei általában összefüggést mutatnak az életkorral, az egészségmagatartással, az iskolai végzettséggel, a munkarend típusával (nappali vs. váltott) és szabálytalanságával. Javaslatot tettünk egy kevésbé megterhelő ápolói munkarendre: flexibilis munkarend szabályos elemekkel, azaz 10 órás műszakok követik egymást az órajárásával megegyező irányban, rövid rotációs rendszerben. | Következtetések: Legmegterhelőbbnek a szabálytalan munkarend bizonyult. Felhívjuk a figyelmet az alváshigiénés szabályok betartására

Munkarendek a hazai egészségügyi rendszerben, és az ápolók alvásminősége

Absztrakt Bevezetés: A folyamatos egészségügyi ellátás biztosításának egyik eszköze a műszakbeosztás szerinti munkarend, amely megterhelő és alvászavarhoz is vezethet. Célkitűzés: A hazai fekvőbeteg-szakellátásra jellemző ápolói munkarendek típusainak felmérése, a szabálytalan munkarendek okainak elemzése, továbbá a különböző típusú munkarendek és alvásproblémák összefüggéseinek vizsgálata volt a tanulmány célja. Módszer: Az országos online felmérés során 236 vezető ápoló töltötte ki a saját szerkesztésű kérdőívet, valamint a Pécsi Tudományegyetem klinikáin 217 ápoló a Bergen Váltott Műszak Alvás Kérdőívet. Eredmények: Az ápolóvezetők 8697 ápoló munkarendjéről nyilatkoztak, akiknek 51,89%-a flexibilis váltott műszakos munkarendben dolgozik. Szabályos munkarendben az ápolók 22,35%-a dolgozik, közülük a legtöbben az alábbi rendben: 12 órás nappali műszak után 12 órás éjszakai műszak, majd 1–2 pihenőnap. Ahol nincs rendszer a műszakok sorában, annak leggyakoribb oka az ápolók igényei és az ápolóhiány. A szabálytalan műszakban dolgozók alvásminősége rosszabb, mint a szabályos és flexibilis munkarendűeké (p = 0,044). Következtetések: Célszerű lenne a legkevésbé megterhelő ápolói munkarendeket kialakítani. Orv. Hetil., 2016, 157(10), 379–384

A COVID–19-járvány alatti betegelégedettség egy sürgősségi betegellátó osztályon

Bevezetés és célkitűzés: A nagy betegszám a sürgősségi osztályokon a dolgozók megterhelését növeli, a betegelége dettséget csökkenti. Ennek a tendenciának megállítására és javítására több módszert is bevezettünk 2019ben. A COVID–19járvány során a betegek a sürgősségi osztályt keresték fel azon panaszaikkal, amelyekkel amúgy a házi orvost vagy a szakambulanciákat keresték volna fel, továbbá a szakdolgozók több mint 15%a a Koronavírus Ellátó Központban dolgozott 2020. áprilisban és májusban. Célunk volt felmérni a 2019ben bevezetett intézkedéseknek, valamint a COVID–19járvány okozta pluszmegterhelésnek a betegelégedettségre gyakorolt hatásait. Módszer: Longitudinális, kvantitatív, leíró jellegű, kérdőíves felmérést és dokumentumelemzést végeztünk a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (PTE KK) Sürgősségi Orvostani Tanszékének Sürgősségi Betegellátó Osztá lyán 2019. április 1. és 2020. május 31. között (n = 999). A felmérés első részében 354, a második részében 645 kérdőívet elemeztünk, valamint a dokumentumelemzés során a betegszámokat használtuk fel. Az adatelemzéshez leíró statisztikát, kétmintás tpróbát és Mann–Whitneytesztet végeztünk (p<0,05). Eredmények: A felmérés első hónapjában a páciensek és hozzátartozók 51%a értékelte pozitívan a PTE KK Sürgős ségi Orvostani Tanszékének Sürgősségi Betegellátó Osztályát, míg novemberre ez az arány 99%ra emelkedett. A kommunikációs tréninget és egyéb intézkedéseket követően pozitív irányba változott az ápolókról (Z = –2,25, p = 0,024), az orvosokról (Z = –2,25, p = 0,024) és az osztályról (Z = –2,24, p = 0,025) alkotott vélemény. A COVID–19járvány alatt csökkent a betegelégedettség: a dolgozók viselkedését (Z = –4,16, p<0,001) és a szolgál tatások minőségét (Z = –3,88, p<0,001) is rosszabbnak ítélték. Következtetés: A bevezetésre került intézkedéseink pozitív hatásait mérhetjük a betegelégedettség növekedésén ke resztül. Eredményeink rámutatnak arra, hogy a COVID–19járvány miatti dolgozói megterhelés negatívan befolyá solta a betegelégedettséget

Insomnia és elalvást segítő szokások felmérése felnőttek körében | Insomnia and habits to help to fall asleep among adults

Absztrakt Bevezetés: Az alvásminőséget számos tényező befolyásolhatja, az insomnia pedig hatással van az egészségi állapotra. Célkitűzés: Kutatásunk célja felmérni az insomnia gyakoriságát és hatásait, az alvást befolyásoló tényezőket és az elalvást segítő szokásokat felnőttek körében. Módszer: Az adatfelvétel országosan online és a dél-dunántúli régióban papíron történt, 455 felnőtt töltötte ki a kérdőívet, amelynek része az Athén Insomnia Skála. Eredmények: A vizsgálatban részt vevők 13,4%-a insomniás. Az insomniát (átlagpont: 5,08) befolyásolja a táplálkozás minősége (p<0,001), a kávéfogyasztás (p = 0,045) és a sport (p = 0,011), továbbá összefüggésben van a krónikus betegségek (p = 0,001) és a pszichoszomatikus panaszok gyakoriságával (p<0,001). Az alvászavar leggyakoribb okai: munkahelyi stressz (35,6%), magánéleti stressz (35,4%) és fájdalom (24,2%). Akik a magánéleti stresszt (p = 0,001) és fájdalmat (p = 0,033) jelölték oknak, rosszabbul alszanak. Elalvási problémák esetén alkalmazott leggyakoribb szokások a tévénézés, az olvasás; a válaszadók 7,5%-a alkalmaz altatószert és 11,4%-a gyógyteát. Következtetések: Kutatásunkkal felhívjuk a figyelmet az insomnia gyakoriságára, hatásaira és az elalvást segítő lehetőségekre. Orv. Hetil., 2016, 157(49), 1955–1959. | Abstract Introduction: The quality of sleep can be influenced by several factors, insomnia in turn has an effect on the state of health. Aim: The aim of our survey is to measure the effects of insomnia, furthermore, the sleep affecting agents and habits to help to fall asleep among adults. Method: We collected the online nationwide and the written datas from the South-Transdanubia region, 455 adults filled the questionnaire which contains the Athens Insomnia Scale. Results: 13.4% of participants has insomnia, it is influenced by the quality of diet (p<0.001), comsumption of coffee (p = 0.045) and the physical activity (p = 0.011), what is more in correlation with the prevalency of chronic deseases (p = 0.001) and psychosomatic symptoms (p<0.001). The most frequent causes of sleep disorders are: work-related stress (35.6%), personal-life stress (35.4%) and pain (24.2%). In case of dormition problems most of the participants watch television (52.1%) and read (33%); 7.5% and 11.4% of the responders use sleeping pills and tisane. Conclusions: We attract attention to the prevalency and effects of insomnia, and the habits to help to fall asleep. Orv. Hetil., 2016, 157(49), 1955–1959

Váltott műszakban dolgozó ápolók alvásminőségének vizsgálata a magyar nyelvre adaptált Bergen Shift Work Sleep Questionnaire alkalmazásával

Absztrakt Bevezetés: A váltott műszakban dolgozóknál gyakori probléma a megzavart diurnalis ritmus következtében kialakuló alvászavar. A Bergen Shift Work Sleep Questionnaire az alvásminőséget és hatásait vizsgálja különböző műszakok és szabadnapok esetén. Célkitűzés: A tanulmány célja e kérdőív magyar változatának kidolgozása, és alkalmazásával a különböző munkarendben dolgozó ápolók alvásminőségének összehasonlítása. Módszer: A kérdőívet 326, váltott műszakban dolgozó ápoló töltötte ki. A kérdőív konvergens és diszkrimináns validálása az Athéni Insomnia Skála és Észlelt Stressz Kérdőív segítségével történt. Eredmények: A kérdőív pszichometriai jellemzői alapján magyar mintán is alkalmas a váltott műszakkal összefüggő alvászavarok vizsgálatára. A diszkrét tünetek gyakorisága szignifikánsan (p<0,001) eltért a műszakok szerint. A legrosszabb alvásminőséget és nappali fáradtságot az éjszakai műszakot követően tapasztalták. A több műszakos, szabálytalan munkarendben dolgozók alvásminősége rosszabb, mint a szabályos és flexibilis munkarendben dolgozóké (p<0,001). Következtetések: A váltott műszakos ápolók alvásproblémáit a kidolgozott kérdőívvel célszerű országosan, reprezentatív mintán is megvizsgálni, és az eredmények alapján a legkevésbé megterhelő munkarendeket kialakítani. Orv. Hetil., 2015, 156(49), 2003–2009

Serdülők alvásminősége az internethasználattal összefüggésben

Háttér és cél – Jelen vizsgálatunk korábbi kutatásunk folytatása, célja a serdülők alvásminőségének felmérése az internethasználat tükrében. Módszerek – Keresztmetszeti, kvantitatív, leíró jellegű kérdőíves felmérést végeztünk általános és középiskolai tanulmányokat végző, 12–18 éves diákok körében (n = 308). Saját szerkesztésű kérdőívet, az alváshigiénés szabályok skáláját és az Athén Insomnia Skálát alkalmaztuk. Eredmények – Az Athén Insomnia Skálán átlagosan 5,39 (± 3,93) pontot értek el, a serdülők 17%-a insomniásnak tekinthető. A diákok átlagosan 1,27 (1,04) órát néznek filmet naponta, és 47%-uk több mint két órán keresztül használja az internetet naponta. Negatívan befolyásolja az alvásminőséget a napi túlzott internet használat (p < 0,001) és az elalvás előtti okoseszköz-használat (p = 0,002). A stressz az internethasználattal párhuzamosan nő (p = 0,001). Akik jobban alszanak, jobban teljesítenek az iskolában (p = 0,034). Következtetés – A túlzott okoseszköz-használat összefügg a magasabb stressz-szinttel, a rosszabb alvásminőséggel. Célunk a szülők és a serdülők figyelmének felhívása az internethasználat csökkentésére, a romló alvásminőség lehetséges következményeire

A gyermekkori tehéntejfehérje-allergia diagnosztikai kihívásai = Diagnostic challenges in pediatric cow’s milk protein allergy

Absztrakt: Bevezetés és célkitűzés: Kisgyermekek körében a leggyakrabban előforduló ételallergia a tehéntejfehérje-allergia, melynek klinikai megnyilvánulása igen változatos; emiatt a betegség diagnosztizálása sok esetben kihívást jelent, ami a korrekt diagnózis késői felállításához vezethet. Humánrészvizsgálatunk célja az allergia fennállásának kimutatására szolgáló diagnosztikai módszerek vizsgálata, valamint a betegséggel összefüggő viselkedésbeli problémák objektív paraméterekkel való alátámasztása. Módszer: Vizsgálatunkba tehéntejfehérje-allergia gyanúját felvető tünetekkel érkező gyermekeket vontunk be (n = 47). A kutatásban részt vevő gyermekektől nyál- és vérmintát vettünk, valamint saját szerkesztésű kérdőívet (a DSM-5 figyelemhiányos hiperaktivitási zavarra vonatkozó tünetlistáját is tartalmazza) töltettünk ki a szülőkkel. A klinikumban az allergia kimutatásának egyik leggyakoribb diagnosztikai módszere a Prick-teszt, mely esetünkben 47 (n = 47, átlagéletkor: 7,36 év) gyermekből 2-nél adott tejre pozitív eredményt. A gyakorlatban leginkább gyógyszerallergia kimutatására használt lymphocytatranszformációs teszt 8 gyermeknél pozitív, további 4-nél kétes eredményt mutatott. A pszichés eltéréseket vizsgáló részkutatásunkban (n = 43, átlagéletkor: 7,88 év,) a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar tünetlistája alapján a kapott pontok a diéta előtti értékhez képest (6,88, SD: 4,43) szignifikáns csökkenést mutattak 3 hónap eliminációs diétát követően (4,48, SD: 3,69, p = 0,001). Az alvászavart panaszként említők figyelemhiányra/hiperaktivitásra vonatkozó pontjainál (10,62, SD: 4,23) szignifikáns csökkenést tapasztaltunk a diétát követően (6,69, SD: 4,59, p = 0,009). A nyálkortizolszintek tekintetében a diéta előtti és utáni értékekben nem tapasztaltunk szignifikáns eltérést. Eredmények: Elmondhatjuk, hogy önmagában a Prick- és a lymphocytatranszformációs teszt nem alkalmas a tehéntejfehérje-allergia fennállásának kimutatására. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a tejfehérje indukálta figyelemzavar, fokozott impulzivitás, illetve alvászavar tekintetében az eliminációs diéta a tünetek mérsékeltebb előfordulását vagy akár teljes megszűnését eredményezi. Következtetés: Vizsgálataink eredményeinek tükrében elmondhatjuk, hogy a klinikai tünetekben látványos javulás csak a szigorúan betartott diéta mellett várható. Orv Hetil. 2019; 160(33): 1311–1318. | Abstract: Introduction and aim: The aim of our research is to evaluate and compare commonly performed diagnostic tests, and to examine the psychological disorders induced by this food allergy. Children with symptoms suggesting cow’s milk protein allergy were included in this study (n = 47). Blood and saliva samples were collected from the participants. Parents were asked to fill in a questionnaire constructed by the research team (containing the DSM-5 symptoms checklist about attention deficit hyperactivity disorder). Method: One of the most widely used diagnostic tool is the skin allergy test, which was performed in 47 subjects (n = 47, mean age: 7.36 years); only 2 children showed positive test result for cow’s milk. Lymphocyte transformation test was observed to be positive in 8 children (17%), 4 subjects demonstrated questionable results. In our sub-study about psychological symptoms (n = 43, mean age: 7.88 years), the score was according to the attention deficit hyperactivity disorder symptom checklist before the diet (6.88, SD: 4.43) and showed significant decrease after 3 months of the elimination diet (4.48, SD: 3.69, p = 0.001). Scores of children with sleep disorder (10.62, SD: 4.23) also represented a significant reduction after 3 months of the diet (6.69, SD: 4.59, p = 0.009). Salivary cortisol levels did not show significant changes before and after elimination diet. Results: According to our data, skin allergy testing and lymphocyte transformation test are not reliable diagnostic tools for establishing the diagnosis. Conclusion: We conclude that a significant improvement in clinical symptoms can only be achieved with a strict elimination diet. Orv Hetil. 2019; 160(33): 1311–1318

Fecal calprotectin levels in pediatric cow's milk protein allergy

Introduction: The most prevalent food allergy in younger children is cow’s milk protein allergy (CMPA), a hypersensitivity reaction to cow’s milk protein and its most common clinical manifestation is allergic colitis. The goal of our recent study was to assess somatic symptoms of CMPA and to prospectively observe the