A dohányzás és környezeti dohányfüstártalom kapcsolata a koraszülésekkel

Magyarországon igen magas a koraszülések aránya, amely a teljes élveszületési szám 8,9%-a volt 2010-ben. Az idő előtti születés (<37. hét) jelentőségét az adja, hogy a csecsemőkori mortalitás és morbiditás 85%-a ennek következtében jön létre, hosszú távon pedig számos krónikus megbetegedés okozója. Az idő előtti szüléshez gyakran jól azonosítható anyai és magzati kórképek vezetnek, de az esetek jelentős részében a szülés váratlanul és minden előzetes tünet nélkül következik be. Ilyen esetekben a család szocioökonómiai háttere és az azzal összefüggésbe hozható negatívan ható életmódbeli tényezők tehetők felelőssé. Ezek között a leggyakoribb egészségkárosító magatartásforma a dohányzás. Várandósság alatti aránya országosan 14,4% az elmúlt 13 év átlagát tekintve, de néhány megyénkben a 25%-ot is eléri. Ezekben a megyékben a koraszüléseknek is lényegesen magasabb a prevalenciája. A jelen összefoglaló munka arra hívja fel a figyelmet, hogy a hátrányos szociális helyzetből eredő tényezők együttesen tehetők felelőssé a magasabb koraszülési arányszám kialakulásáért. The rate of preterm births is very high in Hungary; it was 8.9 % of the total livebirths in 2010. Preterm birth (<37 weeks) has a considerable health impact, because it is responsible for 85% of infant mortality and morbidity as well as for numerous chronic diseases in the long-term. Many maternal and fetal diseases can be identified in the background, but in a number of cases, preterm labor begins unexpectedly, without any prodrome. Presumably, the socioeconomic background and the presence of harmful lifestyle factors are related to preterm birth in these cases. Tobacco smoking is the most frequent harmful health behavior. At national level, the rate of smoking during pregnancy was 14.4% in the last 13 years, but in some counties, this proportion mounted to 25%. In these counties, the prevalence of preterm births also exceeds the national average. This summary highlights the factors related to disadvantaged socio-economic status that can be responsible for the higher number of preterm birth cases

Roma újszülöttek testtömegének vizsgálata

Bevezetés: Roma újszülöttek testtömegével kapcsolatban nagy elemszámú magyarországi mintára alapozott tanulmány utoljára 1991-ben jelent meg, és 377 gramm különbséget jelzett a romák hátrányára. Az összetett probléma mélyebb hátterének megvilágítása mindenképpen indokolta egy többváltozós lineáris regressziós analízis elvégzését. Célkitűzés. Az anyákra és az újszülöttekre vonatkozó adatok epidemiológiai módszerekkel történő összehasonlítása a roma és nem roma népességnél, a biomedicinális és a szociális jellemzők mentén. Az újszülöttek testtömegének kiemelt vizsgálata a különbségek tisztázása érdekében. Módszer: A szerzők öt észak- és kelet-magyarországi megyében 2009 és 2012 között a szülést követő évben kérdőíves adatgyűjtést végeztek, romák és nem romák önazonosításával. Az adatokat az IBM-SPSS v. 22 programmal dolgozták fel. Eredmények: A roma (n = 3103) és nem roma (n = 8918) minta nyers átlagában 294 gramm különbséget találtak a roma újszülöttek hátrányára, amely lineáris regresszióval 92 grammra csökkent az etnikai változó mentén. Következtetések: Nincs abszolút bizonyíték arra, hogy kizárják a biológiai (genetikai) eredetet a roma újszülöttek kisebb testtömegének hátterében. A szerzők többváltozós elemzése azonban főként a komplex biomedicinális és társadalmi-gazdasági-kulturális tényezők hatását jelzi

Home- and Car-Based Rules in Foster Care Settings to Reduce Exposure to Secondhand Smoke: Before and after Romanian National Clean Air Legislation.

Background: To evaluate changes in smoke free rules in the foster care system after the implementation of the Romanian national clean air law. Methods: A repeated cross-sectional, self-administered questionnaire among foster care employees (n = 599) was conducted in 58 foster care homes during 2014 (n = 295) and 51 homes during 2016 (n = 304). We estimated the absolute difference in the proportion of employees who stated that smoke free rules existed before and after national clean air legislation. Results: There was an absolute increase in 4 of 5 smoke free measures after the law: bans on non-cigarette tobacco products (n = 169 to 206, +10.6%), non-smoking on premises for adults (n = 142 to 202, +18.3%), and for children (n = 201 to 239, +10.3%), and no smoking in cars to transport children (n = 194 to 227, +9%). There was a significant increase in the perception of outdoor bans that prohibit employees from smoking on foster care home premises (AOR 2.24, 95% CI 1.14(-)4.38). The increase in the perception of indoor smoking bans did not change. Conclusion: The national law may have had a spillover influence by strengthening smoke free rules in unregulated spaces. Nonetheless, foster care home rules could be further enhanced, particularly in cars that transport children