A hepatitis E-vírus molekuláris epidemiológiája hazánkban: endémiás, élelmiszer közvetítette zoonosis = Molecular epidemiology of hepatitis E virus in Hungary: endemic, food-borne zoonosis

A hepatitis E-vírus (HEV) az egyik leggyakoribb, széklettel terjedő, hepatitist okozó ágens a fejlődő országokban. A fejlett országokban a vírus szórványos emberi megbetegedésekből és házisertésekből való kimutatása azonban felveti a HEV zoonosis útján való terjedését is. Célkitűzés: A hepatitis E-vírus kimutatása emberben, házi- (sertés, szarvasmarha) és vadon élő (vaddisznó, őz) állatokban, és a vírus molekuláris epidemiológiája hazánkban. Módszer: A szerzők a 2001 és 2006 között a szegedi városi kórház infektológiai osztályán ismeretlen eredetű hepatitisben szenvedő betegek szérummintáit HEV ELISA módszerekkel előszűrték, majd a HEV-IgM-pozitív szérummintákat és az állati bélsár-, máj-, valamint bélmintákat RT-PCR módszerekkel vizsgálták. Eredmények: Összesen 116 (9,6%) beteg szérummintája tartalmazott HEV-IgM ellenanyagot. Ötvenhárom HEV-IgM-pozitív szérummintából 13-ban (24,5%) a HEV is kimutatható volt RT-PCR és szekvenálási módszerekkel. A sertésmintákból 42 minta (bélsár: 22,7%, máj: 30,8%), az őzmintákból 11 (máj: 34,4%) és a vaddisznómintákból 9 minta (máj: 12,2%) mutatott RT-PCR-pozitivitást. Egy Indiából importált 1-es genotípusú HEV víruson kívül minden további HEV (12 humán, 19 sertés, 3 őz, 2 vaddisznó) a 3-as genotípusba tartozik. Genetikailag megegyező szekvenciájú HEV-et lehetett kimutatni őzből és egy emberi fertőzésből, továbbá két-két emberi fertőzésből. Megbeszélés: A HEV endémiásan jelen lévő kórokozó. A nyers vagy nem kellően hőkezelt hústermékek (házi és vadhús) elfogyasztása a legvalószínűbb forrása a hazai szórványos hepatitis E-fertőzéseknek. A 3-as genotípusú HEV-ek okozta endémiás humán fertőzések fajokon keresztüli zoonosisok, amelyek élelmiszerek közvetítésével terjednek hazánkban. | Hepatitis E virus (HEV) is one of a common cause of acute, fecally transmitted hepatitis in developing countries. Identification of HEV in indigenous human infection and in domestic pig raises the possibility that HEV infection is also a zoonosis. Aim/methods: Molecular detection and epidemiology of HEV in humans with acute hepatitis and in domestic (pig, cattle) and wild (boar and roe-deer) animals by ELISA and RT-PCR in Hungary. Results: Between 2001 and 2006, a total of 116 (9.6%) human sera were positive by HEV IgM ELISA and 13 (24.5%) of 53 samples were also confirmed by RT-PCR and sequencing. Forty-two, 11 and 9 samples were RT-PCR-positive from swine (feces: 22.7%; liver: 30.8%), roe-deer (liver: 34.4%) and wild boar (liver: 12.2%), respectively. Except for an imported infection caused by genotype 1, 19 sequences (human: 12, swine: 4, roe-deer: 1, wild boar: 2) belong to genotype 3 HEV. Genetically identical strains were detected in human and roe-deer and in 2 other human clusters. Conclusions: HEV is an endemic agent in Hungary. Consumption of raw or undercooked meat-products is one of the possible sources of the indigenous HEV infections. Cross-species infection with genotype 3 HEV involves a food-borne transmission route in Hungary

Clostridium difficile okozta akut gastroenteritis fertőzőosztályon = Increasing Awareness of Clostridium difficile Infection Among Patients with Acute Gastroenteritis Admitted to a Department of Infectology

Bevezetés: A toxint termelő Clostridium difficile fertőzést a nosocomialis hasmenések elsődleges okaként tartják számon. Potenciálisan halálos betegség, amelynek világszerte növekszik az előfordulása. Cél: A szerzők a Szegedi Tudományegyetem I. Számú Belgyógyászati Klinika Infektológiai Osztályán a Clostridium difficile fertőzés növekvő jelentőségét kívánták tanulmányozni. Módszerek: A retrospektív vizsgálatba 2005-ben és 2006-ban, valamint 2008-tól 2011-ig terjedő időszakban akut gastroenteritis miatt felvett betegeket vonták be. Eredmények: 2005-ben és 2006-ban a leggyakoribb akut gastroenteritist okozó kórokozók a Salmonella törzsek voltak és ezeket követték a Campylobacter speciesek, valamint a toxint termelő Clostridium difficile törzsek. 2009-re a Clostridium difficile vezető kórokká lépett elő. Hajlamosító tényezőként az előzetes kórházi ápolás, az antibiotikum-szedés, az életkor és a társbetegségek jelentőségét vizsgálták, illetve néhány laboratóriumi paramétert vetettek össze a prognózisra való hatásuk szempontjából. Megállapították, hogy az utóbbi években a fertőzések súlyosbodtak és haláloki tényezőként jelentek meg. A prognózist a gyulladásos laboratóriumi paraméterek és az életkorral növekvő gyakoriságú társbetegségek befolyásolták. Következtetések: Az eredmények alátámasztják a Clostridium difficile patogén szerepének egyre növekvő jelentőségét fertőzőosztályon akut gastroenteritis miatt kezelt betegek körében. Introduction: Clostridium diffi cile infection is known as the primary cause of nosocomial gastroenteritis, which accounts for approximately 20–25% of all diarrhea. Infection can lead to a potentially fatal disease and the incidence of that is increasing worldwide. Aim: The aim of the authors was to examine retrospectively the growing importance of Clostridium difficile infections at the Infectology Department of the University of Szeged, Hungary. Methods: Patients with acute gastroenteritis admitted to the Department from 2005 to 2006 and from 2008 to 2011 were studied. Results: In 2005 and 2006, Salmonella infections occurred most frequently, followed by Campylobacter species and toxin-producing Clostridium difficile infections. From 2008 the authors witnessed a continuous increase in the incidence of Clostridium difficile infections. As a result, toxin positive Clostridium diffi cile became the leading pathogenic agent among patients with acute gastroenteritis by the year of 2009. Besides demonstrating the increasing incidence and severity of Clostridium difficile infection, prognostic factors such as co-morbidities and laboratory parameters of infl ammation were also identified. Conclusion: The results confirm the increasing importance of Clostridium difficile infection among patients with acute gastroenteritis

A Magyar Belgyógyász Társaság Dél-magyarországi Decentrum 43. Továbbképző Tudományos Ülésén elhangzó előadások rövid összefoglalói

1. Előszó 2. Alsó végtagi oedema ritka oka 3. Diabeteses ketoacidosis változások az utolsó öt évben 4. IGF-2-termelő prostatatumor okozta súlyos hypoglykaemia. Esetismertetés 5. Diabeteses beteg tünetmentes sokér-betegsége. Esetismertetés 6. Egy motorbaleset szövődményei – kardiológiai vonatkozások. Esetismertetés 7. Erectilis diszfunkció és alacsony tesztoszteronszint metabolikus szindróma tüneteit mutató 1-es típusú diabetesben 8. „Egyelőre idiopathiás” AA-amyloidosis. Esetismertetés 9. Anti-TNF-α-terápia mellett kialakuló lupus erythematosus 10. Pancreastumor vagy pancreatitis? 11. Videodenzitometria segítségével vizsgált myocardialis perfúzió eltérései diabetes mellitusban 12. A Clostridium difficile-fertőzések alakulása intézményünk fertőzőosztályán 2011-ig 13. A vesebetegségek felismerhetőségének aránya az eGFR tükrében vizsgálva 14. A gestatiós diabetes mellitus miatt gondozott asszonyok utánvizsgálataival szerzett tapasztalataink 15. Az aortamerevségi (stiffness) index prognosztikus jelentősége acromegaliában 16. Akut máj- és veseelégtelenség ritka oka. Esetismertetés 17. Diabeteses enteropathia, gastroparesis és neuropathia, vagy valami más? Esetismertetés 18. QT-variabilitás és vércukorszint: kimutatható-e összefüggés egészséges szénhidrát-anyagcseréjű egyénekben? 19. Renalis szimpatikus rádiófrekvenciás katéteres ablatio terápiarezisztens hypertoniában 20. A kalcium-anyagcsere útvesztői 21. Humán helminthiasisok: Az ember féregélősködők okozta bántalmainak klinikuma a gyakorlatban 22. Terápiás hatékonyság vizsgálata fokális szegmentális glomerulosclerosisos esetekben 23. Vércukormérés és csúcstechnológia 24. Metformin a terhességben. Áldás vagy átok? 25. Thrombocytopenia és immunhiány 26. Az inzulinkezeléssel járó testsúlynövekedés elkerülése intenzív inzulinanalóg-kezelési rendszerrel. Esetismertetés 27. Arteria renalis kardiogén eredetű akut thromboemboliás occlusiójának sikeres thrombolyticus kezelése. Esetismertetés 28. Microvascularis vasomotio és vércukorszint: kimutatható-e összefüggés egészséges szénhidrát-anyagcseréjű egyénekben? 29. Fődiagnózis: cardialis decompensatio. Cardialis decompensatio? Esetbemutatás 30. Tíz év tapasztalatai a gestatiós diabetes szűrésében és gondozásában 31. Az autonóm neuropathia prospektív vizsgálata inzulinpumpával kezelt 1-es típusú diabeteses betegekben 32. Vékonybél-kapszulaendoszkópiával szerzett kezdeti tapasztalataink 33. Transrectalis ultrahang (RUH) szerepe a rectum és perirectalis tér kórképeinek diagnosztikájában. Tapasztalatok saját eseteink kapcsán 34. Korszerű inzulinkezelés detemir bázisanalóggal: saját tapasztalataim és a nemzetközi obszervációs vizsgálat (A1chieve®) tükrében 35. Proteinuria mint cardiovascularis rizik