Principle-based structured case discussions: do they foster moral competence in medical students?

BACKGROUND: Recent findings suggest that medical students' moral competence decreases throughout medical school. This pilot study gives preliminary insights into the effects of two educational interventions in ethics classes on moral competence among medical students in Munich, Germany. METHODS: Between 2012 and 2013, medical students were tested using Lind's Moral Competence Test (MCT) prior to and after completing different ethics classes. The experimental group (EG, N = 76) participated in principle-based structured case discussions (PBSCDs) and was compared with a control group with theory-based case discussions (TBCDs) (CG, N = 55). The pre/post C-scores were compared using a Wilcoxon Test, ANOVA and effect-size calculation. RESULTS: The C-score improved by around 3.2 C-points in the EG, and by 0.2 C-points in the CG. The mean C-score difference was not statistically significant for the EG (P = 0.14) or between the two groups (P = 0.34). There was no statistical significance for the teachers' influence (P = 0.54) on C-score. In both groups, students with below-average (M = 29.1) C-scores improved and students with above-average C-scores regressed. The increase of the C-Index was greater in the EG than in the CG. The absolute effect-size of the EG compared with the CG was 3.0 C-points, indicating a relevant effect. CONCLUSION: Teaching ethics with PBSCDs did not provide a statistically significant influence on students' moral competence, compared with TBCDs. Yet, the effect size suggests that PBSCDs may improve moral competence among medical students more effectively. Further research with larger and completely randomized samples is needed to gain definite explanations for the results

Principle-based structured case discussions: do they foster moral competence in medical students?

BACKGROUND: Recent findings suggest that medical students' moral competence decreases throughout medical school. This pilot study gives preliminary insights into the effects of two educational interventions in ethics classes on moral competence among medical students in Munich, Germany. METHODS: Between 2012 and 2013, medical students were tested using Lind's Moral Competence Test (MCT) prior to and after completing different ethics classes. The experimental group (EG, N = 76) participated in principle-based structured case discussions (PBSCDs) and was compared with a control group with theory-based case discussions (TBCDs) (CG, N = 55). The pre/post C-scores were compared using a Wilcoxon Test, ANOVA and effect-size calculation. RESULTS: The C-score improved by around 3.2 C-points in the EG, and by 0.2 C-points in the CG. The mean C-score difference was not statistically significant for the EG (P = 0.14) or between the two groups (P = 0.34). There was no statistical significance for the teachers' influence (P = 0.54) on C-score. In both groups, students with below-average (M = 29.1) C-scores improved and students with above-average C-scores regressed. The increase of the C-Index was greater in the EG than in the CG. The absolute effect-size of the EG compared with the CG was 3.0 C-points, indicating a relevant effect. CONCLUSION: Teaching ethics with PBSCDs did not provide a statistically significant influence on students' moral competence, compared with TBCDs. Yet, the effect size suggests that PBSCDs may improve moral competence among medical students more effectively. Further research with larger and completely randomized samples is needed to gain definite explanations for the results

Do New Neuroimaging Findings Challenge the Ethical Basis of Advance Directives in Disorders of Consciousness?

Some authors have questioned the moral authority of advance directives (ADs) in cases in which it is not clear if the author of the AD is identical to the person to whom it later applies. This article focuses on the question of whether the latest results of neuroimaging studies have moral significance with regard to the moral authority of ADs in patients with disorders of consciousness (DOCs). Some neuroimaging findings could provide novel insights into the question of whether patients with DOCs exhibit sufficient psychological continuity to be ascribed diachronic personal identity. If those studies were to indicate that psychological continuity is present, they could justify the moral authority of ADs in patients with DOCs. This holds at least if respect for self-determination is considered as the foundation for the moral authority of ADs. The non-identity thesis in DOCs could no longer be applied, in line with clinical and social practice

Digital contact tracing and exposure notification: ethical guidance for trustworthy pandemic management

10.1007/s10676-020-09566-8Ethics and Information Technology233285-29

Moralischer Stress bei Medizinstudierenden und ärztlichen Berufseinsteigenden

BACKGROUND The COVID-19 pandemic poses particular challenges for people working in the medical sector. Some of the medical students and young medical professionals who are starting their work in healthcare facilities during this time are confronted with extraordinary moral challenges. A~portion of them does not yet have sufficient coping skills to adequately deal with these challenges. This can lead to so-called moral distress (MoD). Permanent or intensive exposure to MoD can have serious consequences. Appropriate support services have the potential to improve the handling of MoD. OBJECTIVE This article aims to provide an overview of the current state of research on MoD among medical students and young medical professionals in order to sensitize lecturers with responsibility for education and training and doctors in leading positions to the problem. MAIN PART This article presents the scientific concept of MoD, known triggers, and options for prevention and intervention. The topic is presented with reference to the changes in patient care in the context of the COVID-19 pandemic and research needs are presented. CONCLUSION The article illustrates the necessity of a~German-language, interdisciplinary discourse on MoD among medical students and young professionals

Loci Memoriae Hungaricae

Előszó (S. Varga Pál) - 9 ; 1. A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti alapjai - 23 ; 1.1. Vita - 25 ; Gyáni Gábor: A magyar „emlékezet helyei” és a traumatikus múlt - 27 ; Fata Márta: A magyar emlékezethelyek specifikumai (Hozzászólás Gyáni Gábor vitaindítójához) - 36 ; Takáts József: A klasszikus és az új nacionalizmus (Hozzászólás Gyáni Gábor vitaindítójához) - 39 ; 1.2. Történelem és emlékezet - 43 ; Balogh László Levente: A Trianon-emlékművek és az áldozatdiskurzus - 45 ; Erős Vilmos: A történetírás-történet mint emlékezethely - 58 ; Gerő András: A nemzeti emlékezethelytől a nemzeti emlékhelyig - 69 ; 1.3. Emlékezethely és medialitás - 79 ; Kerékgyártó Béla: Építészet, identitás és emlékezet (Aldo Rossi elmélete ; és a lakótelepek példája) - 81 ; Bujdosó Ágnes: A televízió mint az emlékezés médiuma (Medialitás és emlékezés sajátos összefüggései a Delta magazin főcímének kapcsán) - 96 ; Dunai Tamás: A Kádár-kori képregény mint emlékezethely - 106 ; Puskás István: „A Maradandóság Városában maradékomból élek.” (A nyolcvanas évek debreceni underground kultúrájának emlékezete) - 114 ; 1.4. Szociokulturális megközelítések - 125 ; Biczó Gábor: A kulturális emlékezet a szociokulturális konszenzusgyakorlatban: magyar–román együttélési közösségek példája - 127 ; Pék Győző–Almássy Zsuzsa–Szabó Gergely–Máth János–Kőszeghy Attila: Kollektív traumatikus eseményt követő kommunikáció vizsgálata (A magyarországi „vörösiszap-katasztrófá”-val kapcsolatos információfeldolgozás és érzelmi reakciók) - 140 ; 1.5. Az emlékezethely-kutatás nemzetközi eredményei - 151 ; Pabis Eszter: Az emlékezethelyek kutatásának eredményeiről Németországban és Svájcban - 153 ; Kovács Szilvia: Az emlékezet helyei a kultúratudományok térbeli fordulatának aspektusából (Moritz Csáky, Peter Stachel: Die Verortung von Gedächtnis) - 164 ; Pusztai Gábor: Németalföld emlékezete: holland és flamand nemzeti emlékezethelyek (Jo Tollebeek [red.]: Het geheugen van de Lage Landen) - 171 ; Réti Zsófia: Emlékezethelyek Hollandiában – A Lieux de mémoire et identités nationales című kötetről - 176 ; Száraz Orsolya: Olasz emlékezethelyek – három kötetben (I luoghi della memoria, a cura di Mario Isnenghi) - 183 ; Friedrich Judit: A kulturális emlékezet kutatása az ELTE Anglisztika Tanszékén (Egy OTKA-projektről és a Confrontations and Interactions című, angol nyelvű konferenciakötetről) - 191 ; 2. Mohács mint reprezentatív emlékezethely - 199 ; 2.1. Mohács a modern emlékezetkultúra küszöbén - 201 ; 2.1.1. A verbális közeg tanúsága - 201 ; Bitskey István: Mohács emlékezete egy kora újkori hitvitában - 203 ; Debreczeni Attila: Nemzeti nagylét, nagy temető és – Batsányi (Egy nemzeti narratíva formálódása) - 208 ; Orbán László: Az útbaigazított emlékezet Kazinczynál (Identitásminták Kazinczy önéletrajzi szöveghálózatában – a kulturális emlékezethely gondolatának megjelenése) - 227 ; S. Varga Pál: „…keressetek alkalmat a hajdanra visszanézhetni…” (Mohács emlékezethellyé válása a 19. század elejének magyar irodalmában) - 240 ; Brigovácz László: Intések az utókornak – Mohács hagyatéka reformkori szentbeszédekben - 250 ; 2.1.2. A festészet tanúsága - 259 ; Veszprémi Nóra: A magyar történeti festészet kezdetei? (A mohácsi csata képi ábrázolásai a 18. század végén és a 19. század elején) - 261 ; Keserü Katalin: Mohácsról szól-e a Mohács-kép 1848/49 után? - 274 ; 2.2. Mohács emlékezete a modern korban – a történetírás, a politika és az irodalom tanúsága - 285 ; Szendrei Ákos: „Mohács-kép” a Szilágyi Sándor szerkesztette millenniumi A magyar nemzet történetében - 287 ; Erős Vilmos: Magyar Historikerstreit? (A Mohács-vita az 1960-as és 70-es években) - 301 ; Kerepeszki Róbert: Horthy Miklós mohácsi beszéde, 1926 (Emlékezethely a politikai gondolkodásban és a nemzetközi kapcsolatok történetében) - 313 ; Kovács Szilvia: Mohács – a történettudomány és a kulturális emlékezet narratívái (Krúdy Gyula: Mohács) - 325 ; 2.3. Idegenek szemében - 337 ; Györkös Attila: Mohács és a török–francia szövetség, avagy a „Nyugat árulásá”-nak mítosza - 339 ; Jakó Klára: Foglalkozik-e Moháccsal és a magyarsággal a 16. század vége és a 18. század eleje között a moldvai és havasalföldi krónikairodalom? - 352 ; Dobrovits Mihály: Nekik Mohács kell (A török Mohács-percepció kérdőjelei) - 362 ; Bárány Attila: Adalékok Mohács emlékezetéhez a Habsburgok államaiban: II. Lajos ábrázolásai a brüsszeli katedrálisban - 367 ; 2.4. Alternatív Mohács-képek - 385 ; Csorba Dávid: Az Angyalok kápolnája mint emlékezeti hely - 387 ; Baltavári Tamás: A mohácsi csata számítógépes rekonstrukciója és animációs megjelenítése - 397; A kötet szerzői - 403 ; Névmutató - 41