Budo általi nevelés, katonai személyiségfejlesztés I.

IgenNe

Some Interrelations among Martial Arts, Personality Development, and Military Career

In my study, I attempt to present a diverse set of requirements through which a valuable person may be characterized for a professional army in the long term, with the use of a scientific description of the concept of human talent. In the second half of the article, I explain in detail the personality-, character- and ability-shaping effects of martial arts. Following the psychosocial development process introduced by Erikson I analyse the specific life-course model provided by Japanese martial arts, which focuses on the lifelong exercise of budō

Budo általi nevelés, katonai személyiségfejlesztés II.

IgenNe

Improving Nutrient Supply of Grassland Soil

In the Southern corner of the Eastern Carpathian Mountains is located the hilly region of Barcaság. The total agricultural area is 180 thousand ha of which 90 thousand ha is grassland. The maximum yield of natural grassland does not exceed 1.2 t ha-1 hay. The aim of this work is to find appropriate fertiliser and liming rates to increase the hay yield and improve the soil nutrient supply

The Human Challenges of Modernising the Air Force

The aim of my article is to provide an overview of the capability development of the Air Force’s fleet within the framework of the Zrínyi National Defence and Armed Forces Development Program and the effects of the related tasks that fundamentally affect the operator and maintenance personnel. The article briefly describes the peculiarities of the organisational culture of the Air Force, the age and position of the available personnel, which is the initial knowledge necessary for the planning of the recruitment. The article covers the complex security policy, social and technological environment to which the selection system applied by the Hungarian Armed Forces must be adapted, and which is the key to successful training and success indicators. Through personal reports, the article seeks to present a real situation about the challenges and motivations and path-finding of the personnel currently serving in military aviation

Műtrágyázás tartamhatásának vizsgálata akácosban

A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1970-ben 1 hektáros kísérleti területet hoztak létre, ahol 16 éven keresztül vizsgálták különböző műtrágyakezelések (N, P, K) kukorica monokultúrára gyakorolt hatását. Ezt követően összesen 6 t·ha-1 mennyiségű CaCO3-ot juttattak ki a kísérleti terület felére, majd 1995-ben a terület-re fehér akácot telepítettek. A munka során a nagy mennyiségű, komplex műtrágyá-zás hosszú távú hatását vizsgáltuk 20 éve telepített akácállomány szerkezeti para-métereire. Ehhez 48 mintaparcellát jelöltünk ki (4x12 műtrágya-kezelés) úgy, hogy minden kezeléscsoportból egy-egy ismétlés legyen. A legfontosabb meghatározott paraméterek a törzsszám, a törzstávolság, a lomb-korona-záródás, a cserjeszint-záródás, a körlapösszeg, az átlagos mellmagassági átmérő, az átlagmagasság és a fatérfogat voltak. Ehhez a mintaterületen található 369 db akác mellmagassági átmérőit és 40 mintafa magasságát mértük meg. A statisztikai elemzés során kéttényezős varianciaanalízist és korreláció-analízist alkalmaztunk. Az eredmények alapján minden szerkezeti paraméter esetében szignifikáns kü-lönbség volt, a kezelések tehát hatással voltak az akácos szerkezetének alakulására. A lineáris korrelációvizsgálat eredményei szerint a kijuttatott tápanyagok és a me-szezés hatásai komplex formában jelentkeznek. A kijuttatott foszfor- és kálium csak a lombkorona-záródásra mutatott gyenge korrelációt. A kijuttatott nitrogén ható-anyagra sem lehet korrelációt megállapítani. Ennek oka valószínűleg az, hogy a nagy mennyiséget kapott parcellákon csökkent a légköri nitrogénfixáció. A mesze-zés hatására több helyen adódott szignifikáns különbség, tehát a kijuttatott CaCO3 hatással volt az egyes elemek felvehetőségére, így az állomány szerkezeti paraméte-reire. A meszezés hatása leginkább a növőtér nagyságában és a cserjeszint záródá-sában mutatkozik meg. A csökkent növőtér eredményeképp az egyes szerkezeti paraméterek (átlagos mellmagassági átmérő, átlagmagasságok) értékei csökkentek, ez azonban nem okozta a hektáronkénti fatérfogatok alacsonyabb értékét. A kijuttatott műtrágyaadagok növelték a faállomány térfogatát, a termőhely mi-nősége ellenére jó-közepes fatermési osztályokat lehet megállapítani. A kis parcel-laméretek és az erdők tápanyagforgalmának sajátosságai miatt az állomány egyes paraméterei a kiegyenlítődés irányába mutatnak