Impact of Guideline Adherence on Outcomes in Patients Hospitalized with Community‐Acquired Pneumonia (CAP) in Hungary: A Retrospective Observational Study

Community‐acquired pneumonia (CAP) is a leading cause of morbidity and mortality worldwide. This retrospective observational study evaluated the antibiotic prescription patterns and associations between guideline adherence and outcomes in patients hospitalized with CAP in Hungary. Main outcome measures were adherence to national and international CAP guidelines (agent choice, dose) when using empirical antibiotics, antibiotic exposure, and clinical outcomes. Demographic and clinical characteristics of patients with CAP in the 30‐day mortality and 30‐day survival groups were compared. Fisher’s exact test and t‐test were applied to compare categorical and continuous variables, respectively. Adherence to the national CAP guideline for initial empirical therapies was 30.61% (45/147) for agent choice and 88.89% (40/45) for dose. Average duration of antibiotic therapy for CAP was 7.13 ± 4.37 (mean ± SD) days, while average antibiotic consumption was 11.41 ± 8.59 DDD/patient (range 1–44.5). Adherence to national guideline led to a slightly lower 30‐day mortality rate than guideline non‐adherence (15.56% vs. 16.67%, p > 0.05). In patients aged ≥ 85 years, 30‐day mortality was 3 times higher than in those aged 65–84 years (30.43% vs. 11.11%). A significant difference was found between 30‐day non‐survivors and 30‐day survivors regarding the average CRP values on admission (177.28 ± 118.94 vs. 112.88 ± 93.47 mg/L, respectively, p = 0.006) and CCI score (5.71 ± 1.85 and 4.67 ± 1.83, p = 0.012). We found poor adherence to the national and international CAP guidelines in terms of agent choice. In addition, high CRP values on admission were markedly associated with higher mortality in CAP. © 2022 by the authors. Licensee MDPI, Basel, Switzerland. This article is an open access article distributed under the terms and conditions of the Creative Commons Attribution (CC BY) license (https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/)

Gyógyszerrosta: a racionális gyógyszeres terápia meghatározó eleme [Deprescribing: an essential part of rational pharmacotherapy]

A gyógyszerrosta (az angol deprescribing magyar megfelelője) tervezett, szisztematikus gyógyszerleépítési folyamat, amely egészségügyi szakember felügyeletével zajlik, és lényegében a helyes gyógyszerrendelési gyakorlat részének tekintendő. A gyógyszerrosta nemcsak a teljes gyógyszerelhagyást jelentheti, hanem a dóziscsökkentés folyamata is lehet. Megtervezése során létfontosságú figyelembe venni a terápiás célkitűzéseket, valamint a beteg egészségi állapotát, időbeli életkilátását, értékrendjét és igényeit. A gyógyszerrosta célja betegenként változhat, alapvetően azonban prioritásnak tekinthető a beteg számára fontos célok elérése, a beteg életminőségének javítása. Közleményünkben a nemzetközi szakirodalom alapján áttekintjük a gyógyszerrosta folyamatának lehetséges célpontjait: azokat a nagy egészségügyi kockázatú betegcsoportokat, amelyeknél előnyös lehet a gyógyszerleépítés; a gyógyszereket és gyógyszercsoportokat, amelyek szedése esetén szükség lehet a terápia felülvizsgálatára; valamint összefoglaljuk a folyamat lehetséges színtereit. Ezenkívül kitérünk a folyamat általános lépéseire, előnyeire, kockázataira, és ismertetjük a rendelkezésre álló specifikus irányelveket, algoritmusokat. Részletesen tárgyaljuk a folyamatot segítő és hátráltató tényezőket, mind az egészségügyi szakemberek, mind pedig a betegek szemszögéből, végül pedig kitérünk a nemzetközi kezdeményezésekre és a gyógyszerrosta jövőjére is. Orv Hetil. 2023; 164(24): 931–941

Impact of the COVID-19 Pandemic on Ambulatory Care Antibiotic Use in Hungary: A Population-Based Observational Study

The COVID-19 pandemic and related restrictions have potentially impacted the use of antibiotics. We aimed to analyze the use of systemic antibiotics (J01) in ambulatory care in Hungary during two pandemic years, to compare it with pre-COVID levels (January 2015–December 2019), and to describe trends based on monthly utilization. Our main findings were that during the studied COVID-19 pandemic period, compared to the pre-COVID level, an impressive 23.22% decrease in the use of systemic antibiotics was detected in ambulatory care. A significant reduction was shown in the use of several antibacterial subgroups, such as beta-lactam antibacterials, penicillins (J01C, −26.3%), and quinolones (J01M, −36.5%). The trends of antibiotic use moved in parallel with the introduction or revoking of restriction measures with a nadir in May 2020, which corresponded to a 55.46% decrease in use compared to the previous (pre-COVID) year’s monthly means. In general, the systemic antibiotic use (J01) was lower compared to the pre-COVID periods’ monthly means in almost every studied pandemic month, except for three months from September to November in 2021. The seasonal variation of antibiotic use also diminished. Active agent level analysis revealed an excessive use of azithromycin, even after evidence of ineffectiveness for COVID-19 emerged

Antibiotic use in elderly patients in ambulatory care: A comparison between Hungary and Sweden

Background: The elderly use antibiotics frequently due to their increasing infection susceptibility. Given the high and increasing proportion of elderly in the population, their antibiotic use is substantial. Objective: This study aimed to compare antibiotic use in the elderly in the ambulatory care sector between Hungary and Sweden

Trends in opioid utilization in Hungary, 2006–2020: A nationwide retrospective study with multiple metrics

BACKGROUND: Opioid use is well documented in several countries: some countries struggle with overuse, whereas others have almost no access to opioids. For Europe, limited data are available. This study analysed Hungarian opioid utilization in ambulatory care between 2006 and 2020. METHODS: We obtained national drug utilization data on reimbursed opioid analgesics (ATC code: N02A) from a national health insurance database for a 15‐year period. We investigated utilization trends, using three volume‐based metrics [defined daily dose per 1000 inhabitants per day (DID), oral morphine equivalent per 1000 inhabitants per day, packages dispensed per 1000 inhabitants per year]. We stratified data based on administration routes, analgesic potency and reimbursement categories. RESULTS: Total opioid utilization increased during the study period according to all three metrics (74% in DID) and reached 5.31 DID by 2020. Upward trends were driven by an increase both in weak and strong opioid use (79% vs. 53%). The most commonly used opioids were fentanyl (in the strong category; 0.76 DID in 2020) and tramadol (in the weak category; 2.62 DID in 2020). Overall, tramadol was also the most commonly used opioid throughout the study period. Oral administration of opioid medications was dominant. Based on reimbursement categories, musculoskeletal pain was becoming a more frequent indication for opioid use (1552% increase in DID), while opioid use for cancer pain declined significantly during the study period (−33% in DID). CONCLUSIONS: Our low utilization numbers might indicate underuse of opioid analgesia, especially for cancer pain. SIGNIFICANCE: This study was one of the recent opioid utilization studies using three volume‐based metrics, covering a long time period. To our knowledge, this was also the first national, population level study describing opioid utilization in Hungary. National opioid utilization data suggested not an overuse but rather an underuse of opioid analgesics in a developed, Central European country

Gyógyszerrosta: a racionális gyógyszeres terápia meghatározó eleme = Deprescribing: an essential part of rational pharmacotherapy

A gyógyszerrosta (az angol deprescribing magyar megfelelője) tervezett, szisztematikus gyógyszerleépítési folyamat, amely egészségügyi szakember felügyeletével zajlik, és lényegében a helyes gyógyszerrendelési gyakorlat részének tekintendő. A gyógyszerrosta nemcsak a teljes gyógyszerelhagyást jelentheti, hanem a dóziscsökkentés folyamata is lehet. Megtervezése során létfontosságú figyelembe venni a terápiás célkitűzéseket, valamint a beteg egészségi állapotát, időbeli életkilátását, értékrendjét és igényeit. A gyógyszerrosta célja betegenként változhat, alapvetően azonban prioritásnak tekinthető a beteg számára fontos célok elérése, a beteg életminőségének javítása. Közleményünkben a nemzetközi szakirodalom alapján áttekintjük a gyógyszerrosta folyamatának lehetséges célpontjait: azokat a nagy egészségügyi kockázatú betegcsoportokat, amelyeknél előnyös lehet a gyógyszerleépítés; a gyógyszereket és gyógyszercsoportokat, amelyek szedése esetén szükség lehet a terápia felülvizsgálatára; valamint összefoglaljuk a folyamat lehetséges színtereit. Ezenkívül kitérünk a folyamat általános lépéseire, előnyeire, kockázataira, és ismertetjük a rendelkezésre álló specifikus irányelveket, algoritmusokat. Részletesen tárgyaljuk a folyamatot segítő és hátráltató tényezőket, mind az egészségügyi szakemberek, mind pedig a betegek szemszögéből, végül pedig kitérünk a nemzetközi kezdeményezésekre és a gyógyszerrosta jövőjére is. Orv Hetil. 2023; 164(24): 931–941. | Deprescribing is a planned, systematic process supervised by a healthcare professional. It is considered to be a fundamental part of good prescribing. Deprescribing can be defined as the complete withdrawal of medications as well as dose reduction. The patient’s health status, life expectancy, values, preferences and the therapeutic goals should be given serious consideration while planning the deprescribing process. The main objective of deprescribing may vary but reaching the patients’ goals and improving their quality of life remain constant priorities. In our article, based on the international literature, we review potential deprescribing targets such as the characteristics of high-risk patients, medications that should prompt a therapy review and the ideal settings for deprescribing. We also cover the steps, risks and benefits of the process, and discuss the existing specific guidelines and algorithms. We provide information on the enablers and barriers of deprescribing among both patients and healthcare professionals, and discuss international initiatives as well as the future of deprescribing