40 research outputs found
The effect of performance-volume limit on financing health care institutions
Meghatároztuk a teljesítmény - volumen korlát (TVK) által részben vagy egészében ki nem fizetett egészségbiztosítási finanszírozás összegét. Szakmai / szakmacsoportos bontásban felmértük a TVK bevezetésének hatását az egyes orvos-szakmai szakterületekre. Intézményi szinten, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ vonatkozásában számszerűsítettük a TVK okozta bevétel kiesést. Kimutattuk az EMAFT ("lebegőpontos") rendszer okozta finanszírozási anomáliát. Rámutattunk arra, hogy a TVK bevezetése az országos egészségpolitikai színtérről az intézményi menedzsment szintjére irányította a finanszírozási konfliktusokat. Kimutattuk, hogy az EMAFT lebegődíjas finanszírozása lényegesen kiszámíthatatlanabbá tette a kórházfinanszírozást a TVK-hoz képest is.The effect of performance-volume limit on financing health care institutions7
A prosztatadaganatos betegek sugárterápiájának mikroköltség-számítása
Absztrakt
Bevezetés: A technológia fejlődése új lehetőségeket nyitott a
prosztatadaganat sugárkezelése terén, ugyanakkor kevéssé ismert a korszerű
technológia költsége. Célkitűzés: Jelen elemzés célja, hogy
összehasonlítsa a háromdimenziós konformális sugárterápia, a normál- és
hipofrakcionált intenzitásmodulált sugárterápia költségét lokalizált
prosztatarákos betegek kezelésében. Módszer: A retrospektív
költségelemzés egy hazai onkológiai centrum adatai alapján készült az
egészségügyi szolgáltató szemszögéből. Az irradiáció időtartamát 20 beteg
összesen 100 kezelési frakciójának egyedi mérése alapján határozták meg. Az
egységköltségeket az intézmény kontrollingrendszere alapján számították ki.
Eredmények: Egy frakció átlagos időtartama a hagyományos
háromdimenziós konformális sugárterápia esetén 14,5 perc, intenzitásmodulált
sugárterápia esetén képvezérelt eljárással 16,2 perc, míg képvezérelt eljárás
nélkül 14 perc volt. A kezelés teljes költsége háromdimenziós konformális
sugárterápia esetén 619 ezer forint, intenzitásmodulált sugárterápia esetén 933
ezer forint és hipofrakcionált intenzitásmodulált sugárterápia esetén 692 ezer
forint volt. Következtetések: A már bizonyítottan
költséghatékonyabb intenzitásmodulált és hipofrakcionált intenzitásmodulált
sugárterápia alkalmazása nagyobb költséggel jár a szolgáltatók számára,
ugyanakkor a jelenleg hatályos finanszírozás nem ösztönöz a hatékonyabb terápia
alkalmazására. Orv. Hetil., 2016, 157(12), 461–468
A fogászati ellátás finanszírozása Németországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon és Lengyelországban
Absztrakt
Bevezetés: Az egészségügyi ellátások közül a fogászati
beavatkozások száma a legmagasabb, és a finanszírozása is jelentős kiadásokat
jelent. Célkitűzés: A vizsgálat célja négy európai ország
egészségügyi rendszerének összehasonlítása a közösségi fogászati ellátás
oldaláról. Módszer: A fogászati ellátásra fordított összegek és
módszerek összehasonlításának alapját az egészségbiztosítók által biztosított
adatok képezték. A vizsgálatban a következő indikátorokat értékelték: a
közösségi fogászat arányszámait és a legfontosabb, szájegészséghez kapcsolódó
indexeket. Az általános fogászati ellátások közül a prevenciós, konzerváló
fogászati, endodonciai és szájsebészeti beavatkozásokat választották.
Eredmények: Az egy aktív fogorvosra jutó lakosok száma
Németországban (1247 lakos/fogorvos) a legkedvezőbb, míg Magyarországon (2020
lakos/fogorvos) a legrosszabb. A szájegészséghez kapcsolt indikátorok
szignifikáns különbséget mutatnak a nyugat- és kelet-európai országok között.
Ezzel ellentétben a teljes foghiányos lakosok százalékában nincsenek jelentős
különbségek. A közösségi fogászati ellátás finanszírozására fordított összeg
jelentősen magasabb Németországban és az Egyesült Királyságban.
Következtetések: A fogászati ellátás finanszírozása
jelentősen különbözik a vizsgált országokban. Orv. Hetil., 2016,
157(14), 547–553
A korszerű sugárterápiás kezelések mellékhatásainak metaanalízise prosztatarákos betegeknél
Absztrakt
Bevezetés: A sugárterápia technológiai fejlődésének egyik
célterülete a prosztatarák megfelelő sugaras ellátása.
Célkitűzés: Az elemzés célja a normálfrakcionálású és a
hipofrakcionált, illetve a konvencionális és a magas dózisú intenzitásmodulált
sugárterápia biztonságosságának vizsgálata. Módszer: A
sugárkezelés szövődményeinek gyakoriságát metaanalízissel elemezték.
Eredmények: Magasabb dózisú intenzitásmodulált
sugárterápiával sem a súlyos urogenitalis (akut: p = 0,9, késői: p = 0,95), sem
a mérsékelt vagy súlyos gastrointestinalis (akut: N/A, késői: p = 0,08)
mellékhatásokban nincs eltérés a hagyományos besugárzási eljárásokhoz képest. A
mérsékelt akut (relatív kockázat = 1,39, 95%-os konfidenciaintervallum:
1,09–1,78, p = 0,008) és késői (relatív kockázat = 1,48, 95%-os
konfidenciaintervallum: 1,26–1,75, p<0,00001) urogenitalis mellékhatások
relatív kockázata magasabb. A hipofrakcionált besugárzás súlyos urogenitalis
(akut: N/A, késői: p = 0,73) és mérsékelt vagy súlyos gastrointestinalis (akut p
= 0,73, késői p = 0,55) mellékhatásrátája sem tér el a normálfrakcionálású
kezeléstől, azonban a mérsékelt késői urogenitalis mellékhatás kockázata
magasabb (relatív kockázat = 1,39, 95%-os konfidenciaintervallum: 1,00–1,94, p =
0,05). Következtetések: Intenzitásmodulált sugártervezés és
képvezérelt kezeléskiszolgáltatás mellett a hipofrakcionált és az emelt dózisú
protokoll egyaránt biztonságos. Orv. Hetil., 2016, 157(20),
776–788
A montelukasztterápia betegterheinek változása a generikus árverseny hatására = The patients’ cost of the montelukast therapy due to the generic substitution
Absztrakt:
Bevezetés és célkitűzés: Célunk a montelukaszt hatóanyagú
készítmények betegeket terhelő terápiás költségének vizsgálata volt
Magyarországon. Módszer: Vizsgálatainkat az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerforgalmi adatbázisára alapoztuk. A 2007 és
2015 közötti időszakra elemeztük a montelukaszt hatóanyagú gyógyszerek forgalmát
és árát. Az alábbi indikátorokat használtuk: fogyasztói ár, napi terápiás
költség, beteg általi térítési díj, kvázi térítési díj, a kezelési napok száma.
Eredmények: A betegek által befizetett térítési díjtömeg a
kezelési napok számának növekedése miatt 2011-ig nőtt, elérte a 277 millió
forintot, majd 2012-ben a versenyhelyzet és a vaklicites eljárások miatt 133
millió forintra csökkent. A térítési díjtömeg az originális Singulairról 3 év
alatt (2011–2014) áthelyeződött a generikumokra. A vizsgált időszakban a
Singulair 10 mg filmtabletta napi terápiás költsége 314 forintról 96 forintra, a
Montelukast Teva 10 mg filmtabletta napi terápiás költsége 187 forintról 46
forintra csökkent. Következtetés: A generikus verseny hatására
javult a montelukasztterápia hozzáférhetősége: nőtt a kezelési napok száma, és
csökkent a betegek által fizetendő térítési díj. Orv Hetil. 2018; 159(17):
682–687.
|
Abstract:
Introduction and aim: The aim of our study was to analyse the
public price of the montelukast sodium therapy in Hungary.
Method: Data derived from the nationwide pharmaceutical
database of the Hungarian National Health Insurance Fund Administration. We
observed the turnover and price of the medicaments containing the active
substance montelukast sodium from 2007 to 2015. Accordingly, our indicators
were: consumer price, DCT (daily cost of therapy), co-payment, quasi co-payment,
DOT (days of treatment). Results: Due to the increasing DOT,
the total amount of the public price paid by the patients increased until 2011,
reaching the amount of 1 million USD; then, due to the generic competition and
the blind bid methods, it decreased to 490 000 USD. The total amount of the
public price of the brand-name Singulair moved to the generics during 3 years
(2011–2014). The DCT of the originator Singulair 10 mg tablets decreased from
1.1 USD to 0.34 USD; the DCT of the generic product Montelukast TEVA decreased
from 0.67 USD to 0.16 USD in the period under review.
Conclusion: Due to the generic competition, the patients’
access to drugs containing montelukast sodium increased significantly: the DOT
increased, the co-payment decreased. Orv Hetil. 2018; 159(17): 682–687
Munkahelyi stressz és megküzdési stratégiák vizsgálata földi és légi mentésben dolgozók körében | Examination of work-related stress and coping strategies among ambulance- and air-ambulance workers
Absztrakt
Bevezetés: A magyar egészségügyi szférában dolgozók körében
köztudott a magas fokú stresszhatás jelenléte, amely kihathat az egyénre.
Célkitűzés: A földi és légi mentésben dolgozók körében
feltárni a munkahelyi stresszt, annak mértékét, illetve a pozitív és negatív
megküzdési stratégiáikat. Módszer: 2015. júniustól októberig
vizsgálták Magyarországon a földi és légi mentésben dolgozókat. Az adatgyűjtést
saját szerkesztésű, illetve a Rahe-féle, Rövidített Stressz- és Megküzdési
Kérdőív segítségével online formában végezték. A kutatás keresztmetszeti típusú,
kvantitatív jellegű volt (n = 141). Az adatelemzés SPSS 20.0 statisztikai
szoftverrel történt. Szignifikanciahatár p<0,05 volt.
Eredmények: Nagyobb a munkahelyi stresszhatás jelenléte a
földi mentésben dolgozóknál (p<0,01), nagyobb mértékben jelentkeznek náluk
testi és pszichológiai tünetek (p<0,05). A Globális Stressz és Megküzdési
Index alapján hatékonyabb copingmechanizmus figyelhető meg a légi mentésben
dolgozóknál (p<0,01). Következtetések: Aránytalanság áll
fenn a dolgozót ért stresszhatás és az azzal való megküzdési mechanizmus közt. A
munkahelyi stressz csökkentésében a munkahelyek humán menedzsmentjének alapvető
szerepe és érdeke is kell, hogy legyen. Orv. Hetil., 2016,
157(45), 1802–1808.
|
Abstract
Introduction: Among Hungary’s health sector workers the presence
of a high level of stress is known, which can affect the individual.
Aim: The aim of the authors was to uncover major risk
factors causing work-related stress, as well as its extent, and positive and
negative coping strategies among ground and aerial rescue workers.
Method: From June until October 2015, a national survey was
conducted among Hungarian rescue workers. An own questionnaire and Rahe Stress
and coping validated short questionnaire online form were used. A total of 141
persons took part in the survey. Results: As compared to
air-ambulance workers, ground rescue workers were exposed to higher work-related
stress effects (p<0.01), resulting in a much larger variety of physical and
psychological symptoms (p<0.05). Based on Global Stress and Coping Index
effective coping mechanisms were observed among air rescue workers (p<0.01).
Conclusions: It is important to perform regular
professional theoretical and practical training. Human resource management
should pay attention on occupational stress reduction. Orv. Hetil., 2016,
157(45), 1802–1808
Az egynapos sebészet helye és szerepe a szürkehályog műtét várólista csökkentésében = The role of one-day surgical care in the reduction of cataract waiting list
A várólisták témaköre nemzetközileg is rendkívüli figyelemmel követett indikátor az egészségügyi ellátórendszerek összehasonlítása során. A várólisták körében kiemelt jelentőséggel rendelkezik a szürkehályog, mely megszüntetése az egyik legelterjedtebb várólista-köteles beavatkozás világszerte. A vizsgálat célja, hogy elemezze az egynapos sebészeti betegellátás várólista-csökkentési potenciálját a szürkehályog műtét várólistával összefüggésben Magyarországon a 2014-2019 közötti időszakban. Vizsgálati adatbázisunk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő finanszírozási adatbázisából származik és a 2014-2019 közötti időszak adatait tartalmazta. Az adatbázis a szürkehályog várólistához és a szürkehályog előjegyzési listához kapcsolódó várakozók és előjegyzettek számát, a váró-, illetve előjegyzési listán szereplők tényleges, átlagos várakozási idejét, az ellátott esetszámok ellátási típus szerinti megoszlását, a beavatkozások Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozási (OENO) rendszerének kódját és megnevezését, valamint az ellátó egészségügyi intézmény típusát tartalmazta. A vizsgált időszak alatt évente átlagosan 6.251 fő volt szerepelt a magyarországi szürkehályog várólistán, azonban számottevő emelkedés nem volt kimutatható 2014-2019 között. Az átlagos tényleges várakozási idő 2014-ben 104 nap volt, mely 2019-ben csupán 39. Az esetek jellemzően egynapos sebészeti ellátásban és aktív fekvőbeteg szakellátásban kerültek elszámolásra. A vizsgálati időszak során a műtéti esetszámok érdemben nem változtak, ugyanakkor az egynapos sebészet esetszámok aránya folyamatos emelkedést mutatott. A legnagyobb mértékben elvégzett beavatkozás az 51474 OENO kóddal rögzített hajlított műlencse-beültetéssel kombinált phacoemulsificatios műtét volt, mely az összes vizsgálatba vont beavatkozás 96%-át jelentette (n=458.326). A várólistán szereplő várakozók száma számottevően nem nőtt az általunk vizsgált időszak alatt; az éves műtéti esetszám nem változott; ugyanakkor az átlagos várakozási idő jelentősen csökkent. Mindez azt igazolja, hogy érdemi műtéti esetszám növekedés nélkül sikerült az átlagos várakozási időt csökkenteni, ami felhívja a figyelmet az ellátás szervezésének fontosságára
A kardiológiai rehabilitáció teljesítménymutatói Magyarországon = Performance indicators of cardiac rehabilitation in Hungary
Absztrakt
Bevezetés: Az akut kardiológiai események túlélésének
javulásával, az életkor kitolódásával egyre nagyobb igény mutatkozik a
kardiológiai rehabilitációs ellátásokra. Célkitűzés: Elemzésünk
célja a társadalombiztosítási rendszer keretében közfinanszírozott kardiológiai
rehabilitációs fekvőbeteg-ellátás teljesítménymutatóinak feltérképezése
Magyarországon. Adatok és módszerek: Elemzésünkhöz a Nemzeti
Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisát használtuk. Az
elemzés a 2014 és 2017 közötti időszakot öleli fel. Vizsgáltuk a kardiológiai
rehabilitációs ágyak megoszlását, a betegforgalmat, az aktív ellátást követő
rehabilitációs arányt. Eredmények: Magyarországon 2017-ben
összesen 1765 közfinanszírozott kardiológiai rehabilitációs ágy volt (1,8
ágy/10 000 lakos). A legalacsonyabb ágyszámot Szabolcs-Szatmár-Bereg (0,27
ágy/10 000 lakos), Hajdú-Bihar (0,28) és Fejér (0,6) megyében találtuk. A
legmagasabb ágyszámot Veszprém (11,47), Győr-Moson-Sopron (4,94) megyében és
Budapesten (2,27) találtuk. Az éves betegszám 2014 és 2017 között 24 834 és
26 146 között, az elszámolt ápolási napok száma 510 ezer és 542 ezer között
ingadozott. Az egy betegre jutó átlagos ápolási idő kismértékű emelkedést
mutatott, a 2014. évi 19,2 nap/beteg értékről 20,2 nap/beteg értékre nőtt
2017-ben. Az aktív ellátásban akut szívinfarktus miatt hospitalizált betegek
6,6–7,6%-a részesült kardiológiai rehabilitációs fekvőbeteg-ellátásban.
Következtetés: Mind a kardiológiai rehabilitációs
kapacitásokhoz való hozzáférésben, mind ezen egészségügyi szolgáltatások
igénybevételében jelentős területi egyenlőtlenségeket találtunk, melyek
mérséklése szakmapolitikai eszközökkel megfontolandó. Az akut szívinfarktuson
átesett betegek igen alacsony (6,6–7,6%) részvételi arányát a kardiológiai
rehabilitációs ellátásban jelentősen emelni szükséges. Orv Hetil. 2019;
160(Suppl 1): 6–12.
|
Abstract
Introduction: With the improvement of the survival of acute
cardiac events and the increasing age, there is a higher demand for cardiac
rehabilitation care. Aim: The aim of our study is to analyse
the performance indicators of cardiac inpatient rehabilitation care in Hungary
financed by the statutory public health insurance system. Data and
methods: Data were derived from the financial database of the
National Health Insurance Fund of Hungary. We analysed the period between 2014
and 2017. We investigated the distribution of cardiac rehabilitation hospital
beds, the patient turnover and the rehabilitation rate following acute care.
Results: In 2017, there were 1765 publicly financed cardiac
rehabilitation hospital beds in Hungary (1.8 beds/10 000 population). We
observed the lowest number of hospital bed number in Szabolcs-Szatmár-Bereg
(0.27 beds/10 000 population), Hajdú-Bihar (0.28) and Fejér (0.6) counties. We
found the highest number of hospital beds in Veszprém (11.47 beds/10 000
population), Győr-Moson-Sopron (4.94) counties and in Budapest (2.27). Between
2014 and 2017, the annual number of patients was between 24 834 and 26 146,
while the number of nursing days varied between 510 thousand and 542 thousand.
The average length of stay showed a moderate increase from 19.2 days/patient
(2014) to 20.2 days/patient (2017). Only 6.6–7.6% of the patients who underwent
acute myocardial infarction received cardiac rehabilitation care.
Conclusion: We found significant regional inequalities in
both the capacities and the access to and utilization of cardiac rehabilitation
healthcare services, which should be mitigated by health policy activities. The
low proportion (6.6–7.6%) of patients who underwent acute myocardial infarction
and received cardiac rehabilitation care, should be increased. Orv Hetil. 2019;
160(Suppl 1): 6–12
A neuromusculoskeletalis rehabilitáció szakmapolitikai indikátorai Magyarországon = Health policy indicators of neuromusculosceletal rehabilitation in Hungary
Absztrakt
Bevezetés: A mozgásszervi és bizonyos agyi keringési zavarokhoz
kapcsolódó kórképek előfordulási gyakoriságának emelkedésével egyre nagyobb
igény mutatkozik a neuromusculoskeletalis rehabilitációs ellátásokra.
Célkitűzés: Elemzésünk célja a neuromusculoskeletalis
rehabilitációs fekvőbeteg-ellátás szakmapolitikai indikátorainak feltérképezése
Magyarországon. Módszerek: Elemzésünkhöz a Nemzeti
Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisát használtuk. Az
elemzés a 2014 és 2017 közötti időszakot öleli fel. Vizsgáltuk a
rehabilitációsmedicina-ágyak megoszlását, a betegforgalmat, a betegutakat.
Elemeztük a rehabilitációs ellátások hozzáférésének (ágyszám) és
igénybevételének (betegszámok) területi egyenlőtlenségeit.
Eredmények: Magyarországon 2017-ben a közfinanszírozott
rehabilitációs medicina alaptevékenység végzéséhez összesen 6798 ágy állt
rendelkezésre (6,94 ágy/10 000 lakos). A legalacsonyabb ágyszámot
Komárom-Esztergom (1,5 ágy/10 000 lakos), Somogy (2,0) és Pest (2,7) megyében
találtuk. A 10 000 lakosra jutó legmagasabb ágyszámot Zala (12,6 ágy/10 000
lakos), Győr-Moson-Sopron (12,2) és Baranya (11,5) megyében találtuk. A 10 000
lakosra jutó több mint kétszeres igénybevételi különbségek (Komárom-Esztergom
megye: 52,3 beteg; Győr-Moson-Sopron megye: 136 beteg) is területi
egyenetlenséget igazolnak. A beteg- és esetszám 2014 és 2017 között növekedő
tendenciát mutat, míg az átlagos ápolási idő 21,8 és 22,4 nap között változott
évente. A 10 000 lakosra jutó ágyszám és betegszám közötti összefüggés
korrelációs együtthatója igen magas, 0,798-as érték.
Következtetés: A neuromusculoskeletalis rehabilitáció
területén jelentős területi egyenlőtlenségeket találunk mind az
ágyszámkapacitásokban, mind az igénybevételi betegforgalmi mutatókban. Orv
Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 13–21.
|
Abstract
Introduction: With the increasing number of the incidence of
neuromusculoskeletal and brain circulation disorders, there is a higher demand
for neuromusculoskeletal rehabilitation care. Aims: The aim of
our study is to analyse the performance indicators of neuromusculoskeletal
rehabilitation care in Hungary financed by the statutory public health insurance
system. Methods: Data were derived from the financial database
of the National Health Insurance Fund of Hungary. We analysed the period between
2014 and 2017. We investigated the distribution of neuromusculoskeletal
rehabilitation hospital beds, the patient turnover and patients’ pathways. We
analysed the regional inequalities in the access to (hospital beds) and
utilization (number of patients) of rehabilitation care.
Results: In 2017, there were 6798 publicly financed
neuromusculoskeletal rehabilitation hospital beds in Hungary (6.94 beds/10 000
population). We observed the lowest number of hospital bed in Komárom-Esztergom
(1.5 beds/10 000 population), Somogy (2.0) and Pest (2.7) counties. We found the
highest number of hospital beds in Zala (12.6), Győr-Moson-Sopron (12.2) and
Baranya (11.5) counties. The more than 2-fold difference in the utilization
(Komárom-Esztergom: 52.3 patients/10 000 population; Győr-Moson-Sopron: 136
patients/10 000 population) confirms regional inequalities. Between 2014 and
2017, the annual number of patients showed an increasing tendency, while the
average length of stay varied between 21.8 and 22.4 days/patient. The
correlation coefficient between hospitals beds and the number of patients was
very high (0.798). Conclusion: We found significant regional
inequalities in the access to and utilization of neuromusculoskeletal
rehabilitation. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 13–21