The effect of performance-volume limit on financing health care institutions

Meghatároztuk a teljesítmény - volumen korlát (TVK) által részben vagy egészében ki nem fizetett egészségbiztosítási finanszírozás összegét. Szakmai / szakmacsoportos bontásban felmértük a TVK bevezetésének hatását az egyes orvos-szakmai szakterületekre. Intézményi szinten, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ vonatkozásában számszerűsítettük a TVK okozta bevétel kiesést. Kimutattuk az EMAFT ("lebegőpontos") rendszer okozta finanszírozási anomáliát. Rámutattunk arra, hogy a TVK bevezetése az országos egészségpolitikai színtérről az intézményi menedzsment szintjére irányította a finanszírozási konfliktusokat. Kimutattuk, hogy az EMAFT lebegődíjas finanszírozása lényegesen kiszámíthatatlanabbá tette a kórházfinanszírozást a TVK-hoz képest is.The effect of performance-volume limit on financing health care institutions7

A prosztatadaganatos betegek sugárterápiájának mikroköltség-számítása

Absztrakt Bevezetés: A technológia fejlődése új lehetőségeket nyitott a prosztatadaganat sugárkezelése terén, ugyanakkor kevéssé ismert a korszerű technológia költsége. Célkitűzés: Jelen elemzés célja, hogy összehasonlítsa a háromdimenziós konformális sugárterápia, a normál- és hipofrakcionált intenzitásmodulált sugárterápia költségét lokalizált prosztatarákos betegek kezelésében. Módszer: A retrospektív költségelemzés egy hazai onkológiai centrum adatai alapján készült az egészségügyi szolgáltató szemszögéből. Az irradiáció időtartamát 20 beteg összesen 100 kezelési frakciójának egyedi mérése alapján határozták meg. Az egységköltségeket az intézmény kontrollingrendszere alapján számították ki. Eredmények: Egy frakció átlagos időtartama a hagyományos háromdimenziós konformális sugárterápia esetén 14,5 perc, intenzitásmodulált sugárterápia esetén képvezérelt eljárással 16,2 perc, míg képvezérelt eljárás nélkül 14 perc volt. A kezelés teljes költsége háromdimenziós konformális sugárterápia esetén 619 ezer forint, intenzitásmodulált sugárterápia esetén 933 ezer forint és hipofrakcionált intenzitásmodulált sugárterápia esetén 692 ezer forint volt. Következtetések: A már bizonyítottan költséghatékonyabb intenzitásmodulált és hipofrakcionált intenzitásmodulált sugárterápia alkalmazása nagyobb költséggel jár a szolgáltatók számára, ugyanakkor a jelenleg hatályos finanszírozás nem ösztönöz a hatékonyabb terápia alkalmazására. Orv. Hetil., 2016, 157(12), 461–468

A fogászati ellátás finanszírozása Németországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon és Lengyelországban

Absztrakt Bevezetés: Az egészségügyi ellátások közül a fogászati beavatkozások száma a legmagasabb, és a finanszírozása is jelentős kiadásokat jelent. Célkitűzés: A vizsgálat célja négy európai ország egészségügyi rendszerének összehasonlítása a közösségi fogászati ellátás oldaláról. Módszer: A fogászati ellátásra fordított összegek és módszerek összehasonlításának alapját az egészségbiztosítók által biztosított adatok képezték. A vizsgálatban a következő indikátorokat értékelték: a közösségi fogászat arányszámait és a legfontosabb, szájegészséghez kapcsolódó indexeket. Az általános fogászati ellátások közül a prevenciós, konzerváló fogászati, endodonciai és szájsebészeti beavatkozásokat választották. Eredmények: Az egy aktív fogorvosra jutó lakosok száma Németországban (1247 lakos/fogorvos) a legkedvezőbb, míg Magyarországon (2020 lakos/fogorvos) a legrosszabb. A szájegészséghez kapcsolt indikátorok szignifikáns különbséget mutatnak a nyugat- és kelet-európai országok között. Ezzel ellentétben a teljes foghiányos lakosok százalékában nincsenek jelentős különbségek. A közösségi fogászati ellátás finanszírozására fordított összeg jelentősen magasabb Németországban és az Egyesült Királyságban. Következtetések: A fogászati ellátás finanszírozása jelentősen különbözik a vizsgált országokban. Orv. Hetil., 2016, 157(14), 547–553

A korszerű sugárterápiás kezelések mellékhatásainak metaanalízise prosztatarákos betegeknél

Absztrakt Bevezetés: A sugárterápia technológiai fejlődésének egyik célterülete a prosztatarák megfelelő sugaras ellátása. Célkitűzés: Az elemzés célja a normálfrakcionálású és a hipofrakcionált, illetve a konvencionális és a magas dózisú intenzitásmodulált sugárterápia biztonságosságának vizsgálata. Módszer: A sugárkezelés szövődményeinek gyakoriságát metaanalízissel elemezték. Eredmények: Magasabb dózisú intenzitásmodulált sugárterápiával sem a súlyos urogenitalis (akut: p = 0,9, késői: p = 0,95), sem a mérsékelt vagy súlyos gastrointestinalis (akut: N/A, késői: p = 0,08) mellékhatásokban nincs eltérés a hagyományos besugárzási eljárásokhoz képest. A mérsékelt akut (relatív kockázat = 1,39, 95%-os konfidenciaintervallum: 1,09–1,78, p = 0,008) és késői (relatív kockázat = 1,48, 95%-os konfidenciaintervallum: 1,26–1,75, p<0,00001) urogenitalis mellékhatások relatív kockázata magasabb. A hipofrakcionált besugárzás súlyos urogenitalis (akut: N/A, késői: p = 0,73) és mérsékelt vagy súlyos gastrointestinalis (akut p = 0,73, késői p = 0,55) mellékhatásrátája sem tér el a normálfrakcionálású kezeléstől, azonban a mérsékelt késői urogenitalis mellékhatás kockázata magasabb (relatív kockázat = 1,39, 95%-os konfidenciaintervallum: 1,00–1,94, p = 0,05). Következtetések: Intenzitásmodulált sugártervezés és képvezérelt kezeléskiszolgáltatás mellett a hipofrakcionált és az emelt dózisú protokoll egyaránt biztonságos. Orv. Hetil., 2016, 157(20), 776–788

A montelukasztterápia betegterheinek változása a generikus árverseny hatására = The patients’ cost of the montelukast therapy due to the generic substitution

Absztrakt: Bevezetés és célkitűzés: Célunk a montelukaszt hatóanyagú készítmények betegeket terhelő terápiás költségének vizsgálata volt Magyarországon. Módszer: Vizsgálatainkat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerforgalmi adatbázisára alapoztuk. A 2007 és 2015 közötti időszakra elemeztük a montelukaszt hatóanyagú gyógyszerek forgalmát és árát. Az alábbi indikátorokat használtuk: fogyasztói ár, napi terápiás költség, beteg általi térítési díj, kvázi térítési díj, a kezelési napok száma. Eredmények: A betegek által befizetett térítési díjtömeg a kezelési napok számának növekedése miatt 2011-ig nőtt, elérte a 277 millió forintot, majd 2012-ben a versenyhelyzet és a vaklicites eljárások miatt 133 millió forintra csökkent. A térítési díjtömeg az originális Singulairról 3 év alatt (2011–2014) áthelyeződött a generikumokra. A vizsgált időszakban a Singulair 10 mg filmtabletta napi terápiás költsége 314 forintról 96 forintra, a Montelukast Teva 10 mg filmtabletta napi terápiás költsége 187 forintról 46 forintra csökkent. Következtetés: A generikus verseny hatására javult a montelukasztterápia hozzáférhetősége: nőtt a kezelési napok száma, és csökkent a betegek által fizetendő térítési díj. Orv Hetil. 2018; 159(17): 682–687. | Abstract: Introduction and aim: The aim of our study was to analyse the public price of the montelukast sodium therapy in Hungary. Method: Data derived from the nationwide pharmaceutical database of the Hungarian National Health Insurance Fund Administration. We observed the turnover and price of the medicaments containing the active substance montelukast sodium from 2007 to 2015. Accordingly, our indicators were: consumer price, DCT (daily cost of therapy), co-payment, quasi co-payment, DOT (days of treatment). Results: Due to the increasing DOT, the total amount of the public price paid by the patients increased until 2011, reaching the amount of 1 million USD; then, due to the generic competition and the blind bid methods, it decreased to 490 000 USD. The total amount of the public price of the brand-name Singulair moved to the generics during 3 years (2011–2014). The DCT of the originator Singulair 10 mg tablets decreased from 1.1 USD to 0.34 USD; the DCT of the generic product Montelukast TEVA decreased from 0.67 USD to 0.16 USD in the period under review. Conclusion: Due to the generic competition, the patients’ access to drugs containing montelukast sodium increased significantly: the DOT increased, the co-payment decreased. Orv Hetil. 2018; 159(17): 682–687

Munkahelyi stressz és megküzdési stratégiák vizsgálata földi és légi mentésben dolgozók körében | Examination of work-related stress and coping strategies among ambulance- and air-ambulance workers

Absztrakt Bevezetés: A magyar egészségügyi szférában dolgozók körében köztudott a magas fokú stresszhatás jelenléte, amely kihathat az egyénre. Célkitűzés: A földi és légi mentésben dolgozók körében feltárni a munkahelyi stresszt, annak mértékét, illetve a pozitív és negatív megküzdési stratégiáikat. Módszer: 2015. júniustól októberig vizsgálták Magyarországon a földi és légi mentésben dolgozókat. Az adatgyűjtést saját szerkesztésű, illetve a Rahe-féle, Rövidített Stressz- és Megküzdési Kérdőív segítségével online formában végezték. A kutatás keresztmetszeti típusú, kvantitatív jellegű volt (n = 141). Az adatelemzés SPSS 20.0 statisztikai szoftverrel történt. Szignifikanciahatár p<0,05 volt. Eredmények: Nagyobb a munkahelyi stresszhatás jelenléte a földi mentésben dolgozóknál (p<0,01), nagyobb mértékben jelentkeznek náluk testi és pszichológiai tünetek (p<0,05). A Globális Stressz és Megküzdési Index alapján hatékonyabb copingmechanizmus figyelhető meg a légi mentésben dolgozóknál (p<0,01). Következtetések: Aránytalanság áll fenn a dolgozót ért stresszhatás és az azzal való megküzdési mechanizmus közt. A munkahelyi stressz csökkentésében a munkahelyek humán menedzsmentjének alapvető szerepe és érdeke is kell, hogy legyen. Orv. Hetil., 2016, 157(45), 1802–1808. | Abstract Introduction: Among Hungary’s health sector workers the presence of a high level of stress is known, which can affect the individual. Aim: The aim of the authors was to uncover major risk factors causing work-related stress, as well as its extent, and positive and negative coping strategies among ground and aerial rescue workers. Method: From June until October 2015, a national survey was conducted among Hungarian rescue workers. An own questionnaire and Rahe Stress and coping validated short questionnaire online form were used. A total of 141 persons took part in the survey. Results: As compared to air-ambulance workers, ground rescue workers were exposed to higher work-related stress effects (p<0.01), resulting in a much larger variety of physical and psychological symptoms (p<0.05). Based on Global Stress and Coping Index effective coping mechanisms were observed among air rescue workers (p<0.01). Conclusions: It is important to perform regular professional theoretical and practical training. Human resource management should pay attention on occupational stress reduction. Orv. Hetil., 2016, 157(45), 1802–1808

Az egynapos sebészet helye és szerepe a szürkehályog műtét várólista csökkentésében = The role of one-day surgical care in the reduction of cataract waiting list

A várólisták témaköre nemzetközileg is rendkívüli figyelemmel követett indikátor az egészségügyi ellátórendszerek összehasonlítása során. A várólisták körében kiemelt jelentőséggel rendelkezik a szürkehályog, mely megszüntetése az egyik legelterjedtebb várólista-köteles beavatkozás világszerte. A vizsgálat célja, hogy elemezze az egynapos sebészeti betegellátás várólista-csökkentési potenciálját a szürkehályog műtét várólistával összefüggésben Magyarországon a 2014-2019 közötti időszakban. Vizsgálati adatbázisunk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő finanszírozási adatbázisából származik és a 2014-2019 közötti időszak adatait tartalmazta. Az adatbázis a szürkehályog várólistához és a szürkehályog előjegyzési listához kapcsolódó várakozók és előjegyzettek számát, a váró-, illetve előjegyzési listán szereplők tényleges, átlagos várakozási idejét, az ellátott esetszámok ellátási típus szerinti megoszlását, a beavatkozások Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozási (OENO) rendszerének kódját és megnevezését, valamint az ellátó egészségügyi intézmény típusát tartalmazta. A vizsgált időszak alatt évente átlagosan 6.251 fő volt szerepelt a magyarországi szürkehályog várólistán, azonban számottevő emelkedés nem volt kimutatható 2014-2019 között. Az átlagos tényleges várakozási idő 2014-ben 104 nap volt, mely 2019-ben csupán 39. Az esetek jellemzően egynapos sebészeti ellátásban és aktív fekvőbeteg szakellátásban kerültek elszámolásra. A vizsgálati időszak során a műtéti esetszámok érdemben nem változtak, ugyanakkor az egynapos sebészet esetszámok aránya folyamatos emelkedést mutatott. A legnagyobb mértékben elvégzett beavatkozás az 51474 OENO kóddal rögzített hajlított műlencse-beültetéssel kombinált phacoemulsificatios műtét volt, mely az összes vizsgálatba vont beavatkozás 96%-át jelentette (n=458.326). A várólistán szereplő várakozók száma számottevően nem nőtt az általunk vizsgált időszak alatt; az éves műtéti esetszám nem változott; ugyanakkor az átlagos várakozási idő jelentősen csökkent. Mindez azt igazolja, hogy érdemi műtéti esetszám növekedés nélkül sikerült az átlagos várakozási időt csökkenteni, ami felhívja a figyelmet az ellátás szervezésének fontosságára

A kardiológiai rehabilitáció teljesítménymutatói Magyarországon = Performance indicators of cardiac rehabilitation in Hungary

Absztrakt Bevezetés: Az akut kardiológiai események túlélésének javulásával, az életkor kitolódásával egyre nagyobb igény mutatkozik a kardiológiai rehabilitációs ellátásokra. Célkitűzés: Elemzésünk célja a társadalombiztosítási rendszer keretében közfinanszírozott kardiológiai rehabilitációs fekvőbeteg-ellátás teljesítménymutatóinak feltérképezése Magyarországon. Adatok és módszerek: Elemzésünkhöz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisát használtuk. Az elemzés a 2014 és 2017 közötti időszakot öleli fel. Vizsgáltuk a kardiológiai rehabilitációs ágyak megoszlását, a betegforgalmat, az aktív ellátást követő rehabilitációs arányt. Eredmények: Magyarországon 2017-ben összesen 1765 közfinanszírozott kardiológiai rehabilitációs ágy volt (1,8 ágy/10 000 lakos). A legalacsonyabb ágyszámot Szabolcs-Szatmár-Bereg (0,27 ágy/10 000 lakos), Hajdú-Bihar (0,28) és Fejér (0,6) megyében találtuk. A legmagasabb ágyszámot Veszprém (11,47), Győr-Moson-Sopron (4,94) megyében és Budapesten (2,27) találtuk. Az éves betegszám 2014 és 2017 között 24 834 és 26 146 között, az elszámolt ápolási napok száma 510 ezer és 542 ezer között ingadozott. Az egy betegre jutó átlagos ápolási idő kismértékű emelkedést mutatott, a 2014. évi 19,2 nap/beteg értékről 20,2 nap/beteg értékre nőtt 2017-ben. Az aktív ellátásban akut szívinfarktus miatt hospitalizált betegek 6,6–7,6%-a részesült kardiológiai rehabilitációs fekvőbeteg-ellátásban. Következtetés: Mind a kardiológiai rehabilitációs kapacitásokhoz való hozzáférésben, mind ezen egészségügyi szolgáltatások igénybevételében jelentős területi egyenlőtlenségeket találtunk, melyek mérséklése szakmapolitikai eszközökkel megfontolandó. Az akut szívinfarktuson átesett betegek igen alacsony (6,6–7,6%) részvételi arányát a kardiológiai rehabilitációs ellátásban jelentősen emelni szükséges. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 6–12. | Abstract Introduction: With the improvement of the survival of acute cardiac events and the increasing age, there is a higher demand for cardiac rehabilitation care. Aim: The aim of our study is to analyse the performance indicators of cardiac inpatient rehabilitation care in Hungary financed by the statutory public health insurance system. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund of Hungary. We analysed the period between 2014 and 2017. We investigated the distribution of cardiac rehabilitation hospital beds, the patient turnover and the rehabilitation rate following acute care. Results: In 2017, there were 1765 publicly financed cardiac rehabilitation hospital beds in Hungary (1.8 beds/10 000 population). We observed the lowest number of hospital bed number in Szabolcs-Szatmár-Bereg (0.27 beds/10 000 population), Hajdú-Bihar (0.28) and Fejér (0.6) counties. We found the highest number of hospital beds in Veszprém (11.47 beds/10 000 population), Győr-Moson-Sopron (4.94) counties and in Budapest (2.27). Between 2014 and 2017, the annual number of patients was between 24 834 and 26 146, while the number of nursing days varied between 510 thousand and 542 thousand. The average length of stay showed a moderate increase from 19.2 days/patient (2014) to 20.2 days/patient (2017). Only 6.6–7.6% of the patients who underwent acute myocardial infarction received cardiac rehabilitation care. Conclusion: We found significant regional inequalities in both the capacities and the access to and utilization of cardiac rehabilitation healthcare services, which should be mitigated by health policy activities. The low proportion (6.6–7.6%) of patients who underwent acute myocardial infarction and received cardiac rehabilitation care, should be increased. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 6–12

A neuromusculoskeletalis rehabilitáció szakmapolitikai indikátorai Magyarországon = Health policy indicators of neuromusculosceletal rehabilitation in Hungary

Absztrakt Bevezetés: A mozgásszervi és bizonyos agyi keringési zavarokhoz kapcsolódó kórképek előfordulási gyakoriságának emelkedésével egyre nagyobb igény mutatkozik a neuromusculoskeletalis rehabilitációs ellátásokra. Célkitűzés: Elemzésünk célja a neuromusculoskeletalis rehabilitációs fekvőbeteg-ellátás szakmapolitikai indikátorainak feltérképezése Magyarországon. Módszerek: Elemzésünkhöz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisát használtuk. Az elemzés a 2014 és 2017 közötti időszakot öleli fel. Vizsgáltuk a rehabilitációsmedicina-ágyak megoszlását, a betegforgalmat, a betegutakat. Elemeztük a rehabilitációs ellátások hozzáférésének (ágyszám) és igénybevételének (betegszámok) területi egyenlőtlenségeit. Eredmények: Magyarországon 2017-ben a közfinanszírozott rehabilitációs medicina alaptevékenység végzéséhez összesen 6798 ágy állt rendelkezésre (6,94 ágy/10 000 lakos). A legalacsonyabb ágyszámot Komárom-Esztergom (1,5 ágy/10 000 lakos), Somogy (2,0) és Pest (2,7) megyében találtuk. A 10 000 lakosra jutó legmagasabb ágyszámot Zala (12,6 ágy/10 000 lakos), Győr-Moson-Sopron (12,2) és Baranya (11,5) megyében találtuk. A 10 000 lakosra jutó több mint kétszeres igénybevételi különbségek (Komárom-Esztergom megye: 52,3 beteg; Győr-Moson-Sopron megye: 136 beteg) is területi egyenetlenséget igazolnak. A beteg- és esetszám 2014 és 2017 között növekedő tendenciát mutat, míg az átlagos ápolási idő 21,8 és 22,4 nap között változott évente. A 10 000 lakosra jutó ágyszám és betegszám közötti összefüggés korrelációs együtthatója igen magas, 0,798-as érték. Következtetés: A neuromusculoskeletalis rehabilitáció területén jelentős területi egyenlőtlenségeket találunk mind az ágyszámkapacitásokban, mind az igénybevételi betegforgalmi mutatókban. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 13–21. | Abstract Introduction: With the increasing number of the incidence of neuromusculoskeletal and brain circulation disorders, there is a higher demand for neuromusculoskeletal rehabilitation care. Aims: The aim of our study is to analyse the performance indicators of neuromusculoskeletal rehabilitation care in Hungary financed by the statutory public health insurance system. Methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund of Hungary. We analysed the period between 2014 and 2017. We investigated the distribution of neuromusculoskeletal rehabilitation hospital beds, the patient turnover and patients’ pathways. We analysed the regional inequalities in the access to (hospital beds) and utilization (number of patients) of rehabilitation care. Results: In 2017, there were 6798 publicly financed neuromusculoskeletal rehabilitation hospital beds in Hungary (6.94 beds/10 000 population). We observed the lowest number of hospital bed in Komárom-Esztergom (1.5 beds/10 000 population), Somogy (2.0) and Pest (2.7) counties. We found the highest number of hospital beds in Zala (12.6), Győr-Moson-Sopron (12.2) and Baranya (11.5) counties. The more than 2-fold difference in the utilization (Komárom-Esztergom: 52.3 patients/10 000 population; Győr-Moson-Sopron: 136 patients/10 000 population) confirms regional inequalities. Between 2014 and 2017, the annual number of patients showed an increasing tendency, while the average length of stay varied between 21.8 and 22.4 days/patient. The correlation coefficient between hospitals beds and the number of patients was very high (0.798). Conclusion: We found significant regional inequalities in the access to and utilization of neuromusculoskeletal rehabilitation. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 13–21