A mozaikcsaládok családtipológiai megközelítése a vásárlási konfliktusok vizsgálatán keresztül

A mozaikcsaládok vásárlási döntéseiket a hagyományostól eltérő módon hozzák meg, jellegzetességük, hogy a családtagok speciális rokoni kapcsolatai miatt sokkal több konfliktust kell megoldaniuk, mint a hagyományos családmodellben élőknek. A szerző tanulmányában a vásárlási döntések vizsgálatán keresztül rávilágít arra, hogy a mozaikcsaládok korábbi pszichológiai és szociológiai megközelítése és tipizálása mellett újabb típusok is azonosíthatók. A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy – ellentétben a korábbi kutatások eredményeivel – a mozaikcsaládok mindennapi életében, konfliktusaiban és ezek megoldásában nem feltétlenül a családhoz csatlakozott felnőtt vagy gyerek neme, életkora, a családon kívül élő gyerekek száma – tehát a családszerkezet – a meghatározó, hanem az abban élők egymással kapcsolatos viszonyai, alkalmazkodási képessége, egymás elfogadása, az egymásért történő felelősségvállalás mértéke

Most mutasd meg! : önkéntesek bevonásának lehetőségei a győri EYOF kapcsán

2017-ben megrendezésre kerül az első magyarországi olimpiai esemény, ugyanis Győr szervezi a nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált1 . A rendezvény számos lehetőséget és nemzetközi kitörési pontot tartogat, melyeket érdemes előzetesen is számba vennünk. Kutatásunkban az identitásmarketing szakirodalmából kiindulva, a városi sportesemények marketingjén keresztül a területidentitás kialakításának hatékonyságáig jutunk el. A kulturális és sportesemények gazdaságfejlesztő szerepére mutat rá az EYOF megrendezése, melyet a korábbi szervezések tapasztalatai alapján ismertetünk. Számba vesszük a várható nemzetközi imázshatásokat, a társadalmi – gazdasági – politikai fejlődési lehetőségeket. Kitérünk a Győr előtt álló aktuális kihívásokra, és azok teljesíthetőségére is. Megoldási javaslataink között különösen koncentrálunk a helyi lakosság bevonására és aktivizálására, amely a szervezés egyik kulcseleme. Előadásunk célja, hogy a nagyrendezvények fejlesztési hatásmechanizmusán keresztül feltárja az olimpiai fesztivál szervezésében rejlő lehetőségeket Győr számára. Egyúttal releváns, gyakorlati területen is alkalmazható ismeretanyagot kínálunk a győri EYOFszervezők felé

Az egészségbiztosítási gyógyszerkiadások alakulása Magyarországon = Health insurance pharmaceutical expenditures in Hungary

Absztrakt Bevezetés: Hazánkban is egyre nagyobb jelentőségű az egészségügyi kiadások, ezen belül a gyógyszerekre fordított társadalombiztosítási támogatások kérdése. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja, hogy feltárjuk Magyarország 2010 és 2016 közötti egészségbiztosítási kiadásainak, valamint a gyógyszerekre adott társadalombiztosítási támogatásoknak a mértékét. Adatok és módszerek: Az adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, valamint a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából származnak. Az elemzés során a 2010 és 2016 közötti időszakot vizsgáltuk. Elemeztük az egészségügyi kiadásokat a bruttó hazai termék (GDP) arányában, a bruttó fogyasztói áron számított gyógyszerforgalom és társadalombiztosítási támogatás változását, valamint területi egyenlőtlenségeiket. A tanulmány elkészítése során leíró statisztikai módszereket alkalmaztunk. Eredmények: Magyarországon az Egészségbiztosítási Alap kiadásai a GDP arányában a 2010. évi 5,5%-ról 2016-ban 6,1%-ra emelkedtek. A gyógyszerekre vonatkozó társadalombiztosítási támogatások összege 2013 óta emelkedik. A 10 000 lakosra jutó legmagasabb társadalombiztosítási támogatás Baranya (405 788 Ft/lakos) és Csongrád (384 724 Ft/lakos) megyében, valamint Budapesten (377 316 Ft/lakos) volt megfigyelhető. A legalacsonyabb társadalombiztosítási támogatást Nógrád (289 168 Ft/lakos) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (271 104 Ft/lakos) megyében találtuk. Következtetés: Az egészségügyi és gyógyszerkiadások trendjei emelkedő tendenciát mutatnak. Mind a bruttó fogyasztói áron számított gyógyszerforgalom, mind a társadalombiztosítási támogatás esetében jelentős területi egyenlőtlenségeket találunk. Kívánatos lenne a prevenció elemeinek erősítése, az egészségtudatos életmód és a sportolás népszerűsítése. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 49–54. | Abstract Introduction: In Hungary, health expenditures – especially the question of health insurance subsidies for medicinal products – are becoming increasingly important. Aim: The aim of our analysis is to reveal the state’s health insurance expenditure between 2010 and 2016 as well as the amount of health insurance subsidies for medicinal products. Data and methods: Data were derived from the database of the National Health Insurance Fund of Hungary and of the Hungarian Central Statistical Office. During the analysis we examined the period between 2010 and 2016. We analysed the health expenditures in proportion to the gross domestic product (GDP) as well as the changes of drug traffic based on gross consumer prices and those of health insurance subsidies, and also our regional inequalities. When writing the present study, we used descriptive statistical methods. Results: The expenditures of the National Health Insurance Fund of Hungary significantly increased as proportions of the GDP from 5.5% in 2010 to 6.1% in 2016. The health insurance subsidies for medicinal products increased since 2013. The highest health insurance subsidies per 10 000 inhabitants could be seen in Baranya (405 788 HUF/inhabitant) and Csongrád (384 724 HUF/inhabitant) counties and in Budapest (377 316 HUF/inhabitant). The lowest health insurance subsidies were found in Nógrád (289 168 HUF/inhabitant) and Szabolcs-Szatmár-Bereg (271 104 HUF/inhabitant) counties. Conclusion: The trends of health and drug expenditure show a growing tendency. We can find significant regional inequalities in case of both the drug traffic based on gross consumer prices and the health insurance subsidies. It would be needed to strengthen the elements of prevention, and to popularize health-conscious lifestyle and doing sports. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 49–54

Servitization of public service processes with a simulation modelling approach

This article aims to examine how the theory of co-production can be connected with servitization and digitalisation and used together for the public service development with the help of discrete-event simulation modelling to highlight time-related deficiencies of a complex public service process, which is most commonly used by patchwork families. Data was taken from the Guardianship Office in Győr (Hungary), based on which in-depth interviews were conducted. Based on the legal background and the interviews, the authors of the article created the process model of the contacting procedure. Based on the model, discrete-event simulation was used to identify the process elements for potential improvement through servitization. Discrete-event simulation showed the insufficiency of national regulation regarding the whole process and weaknesses of the contacting procedures in terms of quality and success. Basic reasons were found for the dissatisfaction expressed by participants of the procedures (administrators and customers). The increasing customer demand for high quality and efficient public services and failures in the New Public Management (NPM) in Eastern European countries require other approaches to advance. The paper connects the theory of co-production and servitization in a public service context and demonstrates how a complex public service can be examined with this approach to find possible improvements. The government must change the process regulation considering the number of the cases, the workload of administrators and family types (divorced or patchwork). The emphasis should be placed on the training and experience of administrators

Servitization of public service processes with a simulation modelling approach

This article aims to examine how the theory of co-production can be connected with servitization and digitalisation and used together for the public service development with the help of discrete-event simulation modelling to highlight time-related deficiencies of a complex public service process, which is most commonly used by patchwork families. Data was taken from the Guardianship Office in Győr (Hungary), based on which in-depth interviews were conducted. Based on the legal background and the interviews, the authors of the article created the process model of the contacting procedure. Based on the model, discrete-event simulation was used to identify the process elements for potential improvement through servitization. Discrete-event simulation showed the insufficiency of national regulation regarding the whole process and weaknesses of the contacting procedures in terms of quality and success. Basic reasons were found for the dissatisfaction expressed by participants of the procedures (administrators and customers). The increasing customer demand for high quality and efficient public services and failures in the New Public Management (NPM) in Eastern European countries require other approaches to advance. The paper connects the theory of co-production and servitization in a public service context and demonstrates how a complex public service can be examined with this approach to find possible improvements. The government must change the process regulation considering the number of the cases, the workload of administrators and family types (divorced or patchwork). The emphasis should be placed on the training and experience of administrators