Az etnikai konfliktusok és a kirekesztés dinamikája Ruanda példájaán

A népirtás, az emberiesség elleni és a háborús bűncselekmények, vagyis a szűk értelemben vett nemzetközi büntetőjog által büntetni rendelt cselekmények kriminológiai vizsgálata nem tekint vissza túl régi múltra. A nemzetközi büntetőjog 20. században leírt fejlődési ívével párhuzamosan elsősorban tisztán jogi és történelmi szempontú vizsgálatok és politikai elemzések jelentek meg, a legsúlyosabb bűncselekmények szociológiai, szociálpszichológiai és pszichológiai megközelítésekkel gazdagított vizsgálata néhány korai kivételtől eltekintve a 2000-es évektől vált intenzívebbé, bár még a 2010 után publikált tanulmányok egy része sem mulasztja el megemlíteni, hogy a kriminológia valójában most kezdi felfedezni magának ezt a területet. Az eddigi kutatásokban alapvetően kétféle szemlélet figyelhető meg: az egyik mintegy pillanatfelvételt készítve az érintett társadalomról egyetlen elméletbe igyekszik sűríteni mindazon gazdasági, szociális, politikai és kulturális körülményeket, amelyek a népirtás szempontjából rizikófaktorként értelmezhetőek: elősegíthetik annak bekövetkezését, felgyorsíthatják a folyamat kibontakozását vagy súlyosbíthatják következményeit. Alapvetően ezt a megközelítést veszi alapul a veszélyeztetett társadalmak meghatározása és a kockázati tényezők definiálása során az ENSZ főtitkára által kinevezett, a népirtás megelőzéséért felelős tanácsadó is. A kutatások másik csoportja ezzel szemben folyamatként értelmezi a népirtást, némileg háttérbe szorítva az alapul szolgáló társadalmi környezetet, inkább a személyekre fekteti a hangsúlyt, a személyek és csoportok közötti interakciókat és azok fokozatos átalakulását helyezi előtérbe. Jelen tanulmány az utóbbi megközelítést alapul véve mutatja be a ruandai népirtás történetét. Rögtön az elején rögzítendő azonban, hogy Ruanda példája nem azt tanúsítja, hogy két társadalmi csoport között hogyan alakulhat ki és fokozódhat egy etnikai konfliktus, hanem azt, hogy hogyan lehetséges etnikai konfliktus generálása, elmélyítése, a népirtás mérnöki pontosságú megtervezése és kivitelezése a megingott politikai hatalom visszaszerzése érdekében, azaz miképp tehető alkalmassá egy korábban nem is létező etnikai konfliktus politikai célok elérésére

The Prohibition of Torture and other Cruel, Inhuman or Degrading Treatment or Punishment, Human Rights and European Union Criminal Law

Készült az ELTE Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapból támogatott programja keretében

The Prohibition of Torture and other Cruel, Inhuman or Degrading Treatment or Punishment, Human Rights and European Union Criminal Law

Készült az ELTE Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapból támogatott programja keretében