The Role of Expectations in Austerity Cycles: The Political Economy of Crisis Management in Ireland and Greece

The main goal of the paper is to explain the role of expectations in austerity cycles during financial bailouts. The paper presents a political economy model of bailouts, where the conditions, their implementation, and market reception are considered as forms of a social dilemma. In such situations, expectations about the actions of other actors approximated by the concepts of trust or distrust play a critical role. An environment of trust is conducive to mitigating the size and effects of fiscal contraction, while an environment of distrust is likely to magnify both. It is also argued that the credibility of government is the key driving force in these self-reinforcing cycles. The crisis management experiences of Greece and Ireland serve to illustrate the theoretical model

The enduring lure of socialism: The politcal economy of the subprime crisis

Market failure and the need for stronger state involvement in the economy has become the dominant perspective in the interpretation of the subprime crisis. After providing a brief description of the various stages of the crisis, the paper challenges this view by showing how monetary, fiscal and regulatory policy in the United States contributed to the crisis through giving rise to false perceptions regarding the magnitude of investment risks among market actors. Furthermore it is also shown that these policies are not due to random mistakes, but rather reflect illusions about technological progress and the possibilities of risk management. The paper's main claim is that whether these beliefs were genuine or served to conceal identifiable political purposes, they should make us equally careful about advocating greater state involvement in the economy

A várakozások szerepe a pénzügyi kimentések eredményességében: Válságkezelés Görögországban és Írországban

A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogyan befolyásolják a várakozások a megszorítóspirálok kialakulását. A mentőcsomagok kialakítását politikai gazdaságtani perspektívából vizsgálva a dolgozat abból indul ki, hogy a mentőcsomagok feltételei, végrehajtása és piaci fogadtatása közösségi dilemmaként értelmezhető. Ilyen helyzetekben a többi szereplő lépéseivel kapcsolatos várakozások, amelyeket a bizalom és bizalmatlanság fogalmaival lehet megközelíteni, kritikus szerepet játszanak. A szereplők közötti bizalom megléte mérsékli a költségvetési kiigazítás nagyságát és hatásait, míg a bizalmatlanság mindkettőt növeli, és hozzájárul a megszorító spirál kialakulásához. A cikk amellett érvel, hogy ezekben az öngerjesztő folyamatokban a kormányzati hitelességnek kritikus szerepe van. A görög és az ír válság kezelésének tanulságai illusztrálják az elméleti modellt

Válság és válságkezelés Görögországban

A globális pénzügyi válság talán legsúlyosabb esete Görögország. A kelet-európai országok transzformációs válságát idéző visszaesés mértéke önmagában is magyarázatra szorul, ám az eset elemzése két ok miatt is túlmutathat a görög válságon. Egyrészt a hatalmas megszorításokat követő visszaesés prominens példaként szerepel a növekedés vagy megszorítás vitában. Másrészt a válság a Gazdasági és Monetáris Unió egészét sodorta veszélybe, ezért a tanulságok feltárása a jövőbeli működőképesség egyik alapja. A tanulmány fő kérdése, hogy miért volt ennyire mély a görög válság, és milyen következtetések vonhatók le a Gazdasági és Monetáris Unió számára. A probléma elemzéséhez a szerző a Kornai János által kidolgozott puha költségvetési korlát elméletét használja. A görög válság eredetének és a válságkezelés bemutatásának leírását követően a puha költségvetési korlát jelenségét először nemzeti, majd nemzetközi szinten vizsgálja, rámutatva a két szint kapcsolódási pontjaira. A szereplők motivációinak elemzése alapján a fő állítás, hogy a válságkezelés kudarca és a hatalmas visszaesés jelentős mértékben visszavezethető a költségvetési korlát megkeményítéséért folytatott küzdelem generálta bizonytalanságra, ami súlyosbította a görög gazdaságban egyébként is jelentős szerkezeti problémákat. Journal of Economic Literature (JEL) kód: E65, F33, G01, H11, P16

Poltical trust and the success of fiscal consolidations

The paper examines the effects of political trust on fiscal consolidations. Building on the works of Easton (1965) and Gamson (1968) a theoretical framework is derived on the main channels through which the success of fiscal consolidation can be affected by the level of political trust in the system. The predictions of the theory are tested quantitatively based on evidence from the Economic and Monetary Union and qualitatively through a most-likely - least-likely case comparison between Hungary and Sweden. The results provide strong support for the hypotheses and indicate that in the absence of external pressures lasting fiscal consolidations can take place only in a high-trust regime. In a low-trust regime even if an external crisis triggers adjustment, the incentive to buy support through short-term promises ultimately erodes the commitment to restraint and imbalances reemerge

Kornai János: A puha költségvetési korlát: Kornai János válogatott munkái, IV. kötet

Recenzi