Funkcionális és morfológiai vizsgálatok mozgászavarok tanulmányozásában: Párhuzamosan végzett elektrofiziológiás és MRI volumetriás vizsgálatok alkalmazása a mozgászavarok patofizilógiájának kutatásában, a gyógyszeres és műtéti terápia hatékonyságána = Functional and morphological studies of movement disorders: The rule of simultaneous tremorometric and MRI volumetric measurement in investigating the pathophysiology of movement disorders, in defining the efficiency of conservative and surgical therapy

Pályázatunk egyik fő célja az emberi mozgás fontos, részleteiben máig ismeretlen funkciójú komponensének, a tremornak a vizsgálata volt. A parkinsonos tremor dinamikus jellegének vizsgálatával bizonyítottuk, hogy a korábbi véleményekkel ellentétben akár a másodpercenként bekövetkező változások hátterében nemcsak a tremor intenzitása, hanem az elektrofiziológiai karaktere (frekvencia, entrópia) is megváltozik. Továbbá azt is igazoltuk, hogy Parkinsonos betegeknél a patológiás és a fiziológiás tremor váltakozása is megfigyelhető. Az ablatív és a mélyagyi stimulációs műtétek tremorometriás vizsgálata vezetett arra a megfigyelésre, hogy a beavatkozást követően a patológiás tremor komponensek is változáson mennek keresztül: a frekvencia és az entrópia szignifikáns mértékben növekszik. Ezzel szemben a hosszú távon hatástalan ablatív műtétek esetében a több hétig tartó átmeneti tremor intenzitás-csökkenésen kívül nem észlelhető hasonló elektrofiziológiai változás. Következtetésképp a tremor elektrofiziológiai vizsgálata alkalmas lehet a műtéti ineffektivitás korai, akár a műtét során történő, felismerésére és ezáltal a reoperáció elkerülésére. A mélyagyi stimuláció mellett elvégzett MRI vizsgálat biztonságosságát igazoló megállapításainkat követően, a stimuláció hatékonyságát vizsgáltuk Parkinson-kórban. Igazoltuk, hogy megfelelő betegcsoportban a stimuláció hatásossága tovább fokozható, amennyiben a betegeket megtanítjuk a stimulációs paraméterek otthoni változtatására is. | The primary aim of our research project was to study an important, but not well-established component of the movement system, the tremor. By the analysis of the dynamic nature of the Parkinsonian rest tremor we demonstrated that during the medication-off state not only the amplitude but also other electrophysiological characteristics (e.g. frequency, entropy) can change by the minute. Furthermore we also demonstrated that in case of Parkinson's disease (PD) the alteration of pathological and physiological tremor can occur. These finings are in contradistinction to the current theories concerning tremor genesis and basal ganglia pathophysiology. The comparison of pre- and postoperative accelerometric recordings of both ablations and deep brain stimulator (DBS) implantations for PD showed that after surgery the tremor frequency and entropy increase. Contrary, after ineffective surgery such changes cannot be observed despite the temporary amplitude reduction. Therefore, the analysis of tremor may enable us to recognize the failed surgery in advance, even during the operation, which may avoid the need of a repeat operation. After establishing the safety considerations using 1.0-T MRI on DBS implanted patients, we demonstrated that in selected cases, the efficacy of stimulation can be further increased by training Parkinsonian patients for the use of the therapy controller

Szezonális változások, valamint az időjárás hatása a szívinfarktus gyakoriságára Magyarországon 2000–2004 között = The effects of seasonal variations and weather conditions on the occurrence of heart attacks in Hungary between 2000–2004

Bevezetés: Az akut myocardialis infarktus kialakulásának időpontja szezonális variációt mutat, melyet a nem, a kor és az időjárási körülmények változásai is befolyásolhatnak. Jelen tanulmányunk célja, hogy megvizsgálja: 2000 és 2004 között kimutatható-e szezonális ingadozás a szívinfarktus bekövetkeztének időpontjában, továbbá az egyes meteorológiai tényezők (hőmérséklet, légköri nyomás, fronthatás) befolyásolják-e a szívinfarktus incidenciáját. Vizsgálati módszer és minta: Retrospektív elemzést végeztünk Magyarországon 2000 és 2004 között a klinikákra és a kórházi osztályokra felvett akut szívinfarktuson (n= 81956) átesett betegek körében. Az adatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából a Betegségek Nemzetközi Osztályozása kódok szerint gyűjtöttük össze. Az időjárásra vonatkozó adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálattól kaptuk. Eredmények: Az évszakonkénti eloszlás tekintetében a szívinfarktus csúcsidőszaka a tavaszi, a legkisebb esetszám a nyári hónapokra esett. A különböző évszakokhoz tartozó esetszámok közötti különbség szignifikáns volt (F= 34741; p< 0,001). A havi középhőmérséklet és az akut myocardialis infarktus előfordulása között közepes erősségű negatív korrelációt (r= –0,404) találtunk. A frontátmenetek és az esetszám évszakonkénti előfordulása között gyenge pozitív korrelációs kapcsolat mutatható ki (r= 0,053). Következtetés: Adataink szerint az egyes meteorológiai tényezők a hirtelen hőmérséklet- és légnyomásváltozás, valamint a frontátmenetek száma összefüggésbe hozhatók a szívinfarktus bekövetkeztének időpontjával, de feltehetően más tényezők is szerepet játszanak. Introduction: The onset of acute myocardial infarct shows circadian and seasonal variations, that are influenced by sex, age and the changes of weather conditions as well. Aim: The purpose of our present study is to investigate whether a seasonal variation can be found in the onset of myocardial infarctions during the period under investigation, and whether certain meteorological factors (air temperature, atmospheric pressure, front movements) influence the incidence of myocardial infarction. Methods: Retrospective analysis has been carried out on patients admitted because of acute myocardial infarct in Hungary between 2000 and 2004 (n= 81.956). Data have been taken from the database of the National Health Insurance Fund Administration based on the International Classification of Diseases (ICD). Weather related data were provided by the National Meteorology Service. Results: Regarding seasonal distribution the peak incidence period of acute myocardial infarct was spring, whereas the lowest number of events was observed during the summer months. There was a marked difference in the number of events per season (p< 0.001). A medium level negative correlation was found between the monthly average temperature and the occurrence of heart attack (r= –0.404) during the period examined. A positive correlation was shown between front movements and the number of events per season (r= 0.053). Conclusion: Our findings show that certain meteorological factors may be related to the onset of acute myocardial infarct, however, a number of other factors may also play an important role