Magyar táplálkozáskultúra Európában az ezredfordulón: Néprajzi vizsgálat (három generáció, c. 1920-2005) = Hungarian foodways in European context at the turn of the millennium: an ethnological approach c. 1920-2005

Magyar táplálkozáskultúra Európában az ezredfordulón. Néprajzi vizsgálat Az 1960-es évektől a táplálkozáskultúra gyors átalakulásának vagyunk tanúi. a szétfejlődése mára különösen felgyorsult. Az étkezési szokások társadalmi összképe, az újítások diffúziója, a korábban megszokottak érvénye rendkívül szórt formákat, átmeneti állapotot mutat. Szegmensei keresztbe metszik a társadalmi csoportokat. Ez a vizsgálat a fiatal generációkra koncentrált, valamint az innovációkra a teljes társadalomban. Az étkezési szokások piackutatása jó hátteret kínál kvalitatív néprajzi felmérések értelmezéséhez is. A néprajztudomány?európai etnológia?kulturális antropológia ma a teljes társadalomra, a mindennapi kultúra ?hagyományos? és új elemeire egyaránt figyel. A projekt a következő kérdésköröket vizsgálta: a napi étkezések; étkezés otthon és házon kívül; élelmiszerpiac; hagyományos és új élelmiszerek, ételek, konyhaeszközök; fűszerezés, ízlésirány; asztal és társadalmi kapcsolatok; sajátos motivációk, helyzetek, kínálatok (egészségtudat, bioélelmiszer, vegetarianizmus, új vallási közösségek, egzotikus konyhák; étel és identitás, regionális reprezentéció. Az értelmezést európai kutatási eredmények is segítik. A kutatás bázisát a Pécsi Tudományegyetem Néprajz-Kulturális Antropológia Doktori Programja és azonos nevű Tanszéke nyújtotta. Résztvevők: Barabás M., Farkas J., Sz.-Juhász K., K.-Báti A., Kisbán E. (témavezető), Kiss K.Zs., Kuti Klára (vezető kutató), Nagy R., Nyisztor T. Közreműködött Csovcsics E., Farkas A.R., Ferencz Angela. | Recent Hungarian Foodways in European Perspective Since the 1950s Hungary has experienced unprecedentedly rapid social and economic change (agricultural population 49% in 1949, 1,5% in 2005). With modernization of the period, ways of life, including foodways, have differentiated widely; recent intersections cross income-, status-, educational-, urban/rural- and age groups. The actual overall picture of foodways is a very scattered, transitory one. With qualitative research on segments, this project focused on the young generations on the one hand and cross-social innovations and mentalities towards them on the other. As new quantitative background data national food marketing statistics have become available in the last few years. Key topics of the project were: meals; eating at home/eating out; recent food markets, traditional/new foodstuffs, dishes, equipment; seasoning, taste; change in function (from traditional domestic processing to mainly social occasions); special motivations such as health consciousness/ecological food/vegetarianism; specific groups and/or ethnic food (ecological villages, religious communities, Near Eastern foodways, Mediterranean food); self-representation by local dishes. European research provides a background for international interpretation. The base for the research was the Dept. of Ethnology and Cultural Anthropolgy at the University Pécs and its Doctoral Program. Active participants M.Barabás, A.K.Báti, J.Farkas, K.Sz.Juhász, E.Kisbán (head), K.Zs.Kiss, K.Kuti (senior researcher), R.Nagy, T.Nistor (R). The results include three PhD theses