A vállalkozók szerepe és a profit forrása: viták a 19. század fordulójának amerikai közgazdaságtanában

A 19. század fordulójának amerikai közgazdaságtana intenzíven kereste az arany középutat a szabályozatlan kapitalizmus és a totalitárius megoldások között. A jelenlegi közgazdaságtan sokat tanulhat a korabeli vitákból, hiszen a neoliberális megközelítés meggyengülésével hasonló kérdésekkel szembesül. A tanulmány célja bemutatni a 19. század végén az amerikai közgazdaságtanban folytatott vitákat a profit forrásáról és a vállalkozók szerepéről, új perspektívákat nyújtva a neoliberalizmus utáni vállalkozói elmélethez. A tanulmány elemzi Francis A. Walker, Richard T. Ely, Frederick B. Hawley és John Bates Clark politikai gazdaságtani műveit a profit forrásáról és a vállalkozók szerepéről. A tanulmány rávilágít, hogy ezek a művek, bár kevéssé ismertek, megalapozták a vállalkozás elméletének forradalmát, amelyet ma Joseph A. Schumpeter nevéhez kötünk. A tanulmány bemutatja, hogy ezek az elemzések hogyan utasították el a profitot minden formájában jogosnak tekintő laissez-faire közgazdaságtant, miközben a marxista kizsákmányolás elméletet is elvetették. A vizsgált munkákból egy olyan vállalkozói elmélet körvonalazódik, amelynek központi eleme a „lehetővé tevés”, ahol a profit forrása is jelentős szerepet kap, és ahol az állam aktív versenyszabályozása hozzájárulhat a vállalkozások vezetési és szervezési minőségének javításához

Az önző gazdaság kudarca - Recenzió Patrick J. Deneen „A liberalizmus kudarca” és Samuel Bowles „Az etikus gazdaság” című könyveiről = The failure of the economy of selfishness

Hogyan is vezethetett a szabadság kiteljesedése önmaga felszámolásához? Hogyan is válhatott a gazdaság etikamentes területté? A recenziómban ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresem a választ Patrick J. Deneen „A liberalizmus kudarca” és Samuel Bowles „Az etikus gazdaság” című könyveinek bemutatásával. Ezek a művek habár más nézőpontból vizsgálódnak, míg Deneen főként politikai, addig Bowles gazdasági irányból közelít, de mindketten valójában a válságban lévő neoliberális világrend kritikájára vállalkoznak. A művek ismertetése során és azok tanulságait szintetizálva egyértelművé válik, hogyan is vezet a felvilágosodásban gyökerező hamis szabadságeszmény és torzult emberkép az önzésre épülő világrend kialakulásához. Emellett arra is kapunk támpontokat, hogyan lehet beemelni az erényt és az etikát a gazdaság világába. = How could the fulfillment of freedom lead to the abolition of itself? How could the economy become an unethical area? In my review, I seek answers to these and similar questions by presenting the books “ Why Liberalism Failed” by Patrick J. Deneen and “The Moral Economy” by Samuel Bowles. Although these works have different perspectives, while Deneen’s approach is mainly political, Bowles has an economic point of view, in fact they both undertake a critique of the neoliberal world order. As we synthesize their books, it becomes clear how the false ideal of freedom and the idea of „A Constitution for Knaves”, rooted in the Enlightenment, led to the development of a world order based on selfihsness. We also get answers on how to incorporate virtue and ethics into the world of economics

A magyar felzárkózási modell ágazati alapú, regionális és időbeli összehasonlító elemzése

Jelen tanulmány célja a 2011 és 2018 közötti magyar felzárkózási modell ágazati alapú, regionális és időbeli összehasonlító elemzése. A regionális elemzés 10 posztszocialista ország húzóágazataihoz képest helyezi el a magyarországi modellt. Az időbeli elemzés pedig a megelőző 2000 és 2007 közötti időszak húzóágazataihoz viszonyít. A húzóágazatokat a bruttó hozzáadott érték növekedéséhez való hozzájárulás alapján határoztuk meg. A tanulmány a közepes jövedelmi csapda vizsgálatához a munkatermelékenységet is elemzi. Az eredmények alapján Magyarország felzárkózási modellje a régióban leginkább Csehország és Lengyelország magas produktivitású szolgáltatótevékenységekre építő pályájához hasonlít, ugyanakkor munkatermelékenység tekintetében lemarad attól. A magyar modell a 2008-as válság után az adminisztratív szolgáltatások irányába mozdult el. A közepes jövedelmi csapda elkerülését viszont nem segíti, hogy ez az elmozdulás a munkatermelékenység alacsonyabb növekedésével párosul

Részvétel és önerő: A közepes jövedelmi csapda egy lehetséges újraértelmezése

A tanulmány a mainstream közgazdaságtanban elterjedtté vált közepes jövedelmi csapda fogalmának újraértelmezésére vállalkozik politikai gazdaságtani szemszögből. A világrendszer-elemzés és a mosolygörbe elméletének segítségével kidolgozza a részvétel és önerő modelljét és ebben az új keretben értelmezi a közepes fejlettségű országok csapdáját. A részvétel stratégiájának célja a globális munkamegosztásban való részvétellel járó felzárkózást segítő termelési, fogyasztási és intézményi tényezők elérése, míg az önerő stratégia a részvétellel járó felzárkózást gátló tényezők neutralizálására irányuló erőfeszítéseket takarja. A tanulmány ezek alapján kétféle közepes fejlettségi csapdát különít el. Egyrészt a kizáródási csapdát, amely az önerőre való egyoldalú fókuszálásból következik. Másrészt a kiszolgáltatottsági csapdát, amely a részvételre való egyoldalú fókusz eredménye. A modell amellett érvel, hogy a felzárkózás csakis a részvétel és önerő harmóniája esetén érhető el. Emellett a tanulmány történeti értelemben dinamizálja a koncepciót, összekötve azt a globalizáció szakaszaival. Rámutat, hogy a második világháború után a globalizáció beágyazott liberális szakaszában a kizáródási csapda, míg a globalizáció neoliberális szakaszában a kiszolgáltatottsági csapda veszélye erősödött meg. A tanulmány továbbá a részvétel és önerő megközelítését alkalmazza a kelet-közép-európai országok közepes fejlettségi csapdájának elemzésére. A szocialista tervgazdaságokat a kizáródási csapdával, míg a rendszerváltások után kibontakozó, függő piacgazdasági modellt a kiszolgáltatottsági csapdával azonosítja

Tanulás a gyakorlatban – Az akciótanulás összefoglalása

A 2020/21-es tanév első szemeszterében, a Budapesti Corvinus Egyetem „Üzleti közgaz-daságtan” kurzusának keretében sor került egy nagyszabású akciótanulás programra. Az egyetem 65 mesterszakos hallgatója a Portfólió Csoport, a Magyar Posta Zrt. és a Mediaworks Hungary Zrt. vezetői által meghatározott négy projekt egyikében közreműködtek. A program mind a diákok, mind a vállalatok számára hasznos volt. A hallgatók szá-mára lehetővé tette ismereteik gyakorlati alkalmazását, a cégek pedig kreatív és szakmailag felkészült fiatalok tanácsait és javaslatait tudták megismerni. Az akciótanulás program koordinátora és a hallgatói csapatok mentora Hadházyné dr. Burucs Magdolna Judit, egyetemünk Világgazdasági Tanszékének oktatója volt, aki odaadó munkájával segítette a hallgatók és a cégek közötti kapcsolattartást, illetve a felmerülő szakmai kérdések megoldását. A programban én az ő munkáját támogattam, különös tekintettel a kommunikáció zökkenőmentessé tételére. A következőkben a szemeszter során szerzett tapasztalataim alapján fogom bemutatni az akciótanulás programját, kitérve a célokra, a projektek leírására, a menetrendre és végül az eredményekre

Time for Cooperation in East-Central Europe

Tamás Tibor Csontos (Review of Economic Theory and Policy) requested an interview with Konrad Poplawski, Project Coordinator of the Connectivity and Regional Integration Programme at the Centre for Eastern Studies, Poland. He asked him about industrial policy in Poland, the changing role of Germany and the state of regional cooperation in East-Central Europe. Konrad has been the head of the Central European Department from 2020 to 2022, and previously a long-term analyst of the German economy. He is the author of many analyses and several longer studies on the economy of Central Europe and Germany. He has been a coordinator and author in international research projects in the framework of the Visegrad consortium of think tanks, preparing expert opinions for the diplomatic ministries of the V4 countries. Konrad regularly gives guest lectures at Polish universities (including the University of Warsaw and the Warsaw School of Economics). He is a commentator and author of articles for the largest nationwide media. He defended his doctorate with honors at the Warsaw School of Economics with a dissertation entitled “Changes in Germany’s Foreign Trade After Joining the Eurozone”

Time for Cooperation in East-Central Europe – Interview With Konrad Poplawski, Project Coordinator, Centre for Eastern Studies, Poland

Tamás Tibor Csontos (Review of Economic Theory and Policy) requested an interview with Konrad Poplawski, Project Coordinator of the Connectivity and Regional Integration Programme at the Centre for Eastern Studies, Poland. He asked him about industrial policy in Poland, the changing role of Germany and the state of regional cooperation in East-Central Europe. Konrad has been the head of the Central European Department from 2020 to 2022, and previously a long-term analyst of the German economy. He is the author of many analyses and several longer studies on the economy of Central Europe and Germany. He has been a coordinator and author in international research projects in the framework of the Visegrad consortium of think tanks, preparing expert opinions for the diplomatic ministries of the V4 countries. Konrad regularly gives guest lectures at Polish universities (including the University of Warsaw and the Warsaw School of Economics). He is a commentator and author of articles for the largest nationwide media. He defended his doctorate with honors at the Warsaw School of Economics with a dissertation entitled “Changes in Germany’s Foreign Trade After Joining the Eurozone”

A magyar felzárkózási modell ágazati alapú, regionális és időbeli összehasonlító elemzése

Jelen tanulmány célja a 2011 és 2018 közötti magyar felzárkózási modell ágazati alapú, regionális és időbeli összehasonlító elemzése. A regionális elemzés 10 posztszocialista ország húzóágazataihoz képest helyezi el a magyarországi modellt. Az időbeli elemzés pedig a megelőző 2000 és 2007 közötti időszak húzóágazataihoz viszonyít. A húzóágazatokat a bruttó hozzáadott érték növekedéséhez való hozzájárulás alapján határoztuk meg. A tanulmány a közepes jövedelmi csapda vizsgálatához a munkatermelékenységet is elemzi. Az eredmények alapján Magyarország felzárkózási modellje a régióban leginkább Csehország és Lengyelország magas produktivitású szolgáltatótevékenységekre építő pályájához hasonlít, ugyanakkor munkatermelékenység tekintetében lemarad attól. A magyar modell a 2008-as válság után az adminisztratív szolgáltatások irányába mozdult el. A közepes jövedelmi csapda elkerülését viszont nem segíti, hogy ez az elmozdulás a munkatermelékenység alacsonyabb növekedésével párosul