Könyvszemle = Book reviews

The research field of scientometrics is concerned with measuring and analyzing science. In practice, this is often done by restricting the impact of publications, journals, and researchers to a mere frequency. However, scientific activities (co-publication, citation, labor mobility) display clear spatiotemporal patterns, and such patterns have rarely been considered in traditional scientometrics. In this work we focus on the study of citations and present a spatiotemporal scientometrics framework to measure the citation impact of research output by taking physical space, place, and time into account. Specifically, we use the statistics of categorical places (institutions, cities, and countries), spatiotemporal kernel density estimations, cartograms, distance distribution curves, and point-pattern analysis to identify spatiotemporal citation patterns. Moreover, we propose a series of s-indices, such as S institution-index, S city-index, and S country-index to evaluate a scientist’s impact as a complement to non-spatial citation indicators, e.g., h-index and g-index. In addition, we have developed an interactive web application which allows users to visually explore research topics, authors, publications, as well as the spread of citations through space and time. Our work offers insights on the role of location in scientific knowledge diffusion

Stressz és megküzdés = Stress and Coping. Hungarian Experiences with Rahe Brief Stress and Coping Inventory

Tanulmányunkban a Rahe-féle Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív (Rahe és Tolles 2002) hazai adaptációjának eredményeit szemléltetjük. Vizsgálatunk empirikus hátterét 152 személy alkotta (91 nő és 61 férfi), akiknek az átlagéletkora 29,7 év. A Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív mellett a Derogatis Tünetlista is felvételre került. A Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív skáláinak megbízhatóságát összességében jónak tekinthetjük. A stresszre adott válaszok testi és lelki tüneteit meghatározó tényezők vizsgálatakor láthattuk, hogy a kérdőív 8 skálája a pszichológiai tünetek varianciájának a 40%-át, a testi tüneteknek pedig a 23%-át magyarázza. A skálák jelentős mértékű bejósló ereje a mérőeszköz kiváló felépítését és alkalmazásának hasznosságát bizonyítja. A stressz kutatásokban újszerű, a stressz és a megküzdés balanszát jelző Globális Stressz és Megküzdési Index kiváló elemzési és interpretációs lehetőséget biztosít. A mutató szoros együttjárást mutatott a validálásra használt SCL-90R általános pszichiátriai problémákat jelző mutatójával. A Rövidített Stressz és Megküzdési Kérdőív újszerű megközelítése a kutatási alkalmazások mellett kiváló lehetőséget nyújt a különböző stresszkezelő programok hatékonyságának vizsgálatára. A mérőeszköz gyors egyéni kiértékelése lehetőséget teremt a stressz és megküzdési kapacitások mértékének és ezek balanszának visszajelzésére, ami az önsegítés és egészségnevelés fontos eszköze. | Our study examines the psychometric characteristics of the Brief Stress and Coping Inventory (BSCI; Rahe és Tolles, 2002) in a 152 (91 females, 61 males) subjects. Beside of BSCI the Derogatis Symptom Checklist (SCL-90R) was assessed in our sample. The internal consistencies of the BSCI were moderate to high. A multiple regression analysis identified, that 8 scales of BSCI contributed significantly and uniquely for psychological symptoms (R 2 = 0.40) and the somatic symptoms (R 2 = 0.23). Global score summary data, which measuring the balance of the stress and coping is very helpful and interpretable. This score was correlated highly with the SCL-90R Global Severity Index, which is the global index of distress. The BSCI can be used well for measuring efficiency of the stress management programs. The multifaceted Brief Stress and Coping Inventory was designed primarily as an educational instrument, it also has research potential

Az életminőség demográfiai, társadalmi és regionális egyenlőtlenségeinek pszicho-szociális meghatározói a magyar népesség körében és a beavatkozás lehetőségei. Életminőség és esélyerősítés = Psycho-social and demographic determinants of social and regional disparities in quality of life of the Hungarian population and the possibilities for interventions. Quality of life and empowerment

Vizsgálataink célja az volt, hogy magatartástudományi alapú esélyerősítési modellt dolgozzunk ki. Ok-okozati összefüggések bemutatására nyílt lehetőségünk a 2002-es 12.600 főre kiterjedő országos reprezentatív felmérés, valamint a 2006-os 4849 főt magába foglaló követéses vizsgálat adatai alapján. A kutatási témában elért eredményeinkről "Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban" címmel monográfia készült. A pályázat keretében a tudományos iskola munkatársaitól 156 publikáció készült. Vizsgáltuk az esélyteremtés egyéni, közösségi és populációs szintjeinek jellemzőit, valamint az esélyteremtés színtereit: az egyes életszakaszokkal, a társas kapcsolatok minőségével, a közösségi viszonyokkal, a munkával, a kultúrával, vallással, a televiziónézéssel, internet használattal, valamint a negatív életeseményekkel való megbirkózással kapcsolatos esélyteremtési lehetőségeket, a cigány/roma népesség esélyerősítésének kérdéseit. Vizsgálataink kiemelt területe volt az önkárosító és egészségvédő magatartásformák, attitűdök, valamint a krónikus betegek, fogyatékkal élők esélyerősítésének elemzése. Elemeztük az idő előtti halálozás pszichoszociális prediktív tényezőit, ennek nemi különbségeit. Számos esélyerősítést javító intervenciós programot vezettünk be. Pszichofiziológiai vizsgálataink során olyan eljárásokat fejlesztettünk ki, amelyek lehetővé teszik az alváslaboratóriumi felvételek primer prevencióban is kamatoztatható aspektusainak feltárását. | The main aim of our studies was to elaborate a behavioural sciences based model of empowerment. On the basis of our national representative study in 2002 including 12.600 persons and the 2006 follow-up study including 4849 persons we could analyse cause-effect relationships. We have completed a monograph entitled "Empowerment and Quality of Life in the Hungarian population". Furthermore, altogether 156 scientific publications were published within the frame of the grant. We analysed the individual, community and population based levels of empowerment. The arenas of empowerment covered in these studies: life course perspectives, the quality of social relationships, community affiliations, work related protective and risk factors, culture, religion, information and communication technology (internet and television), and possibilities of coping with negative life events. We analysed the possibilities of empowering the gipsy population. Recommendations were made to decrease self-destructive behaviours and to thel realisation of empowering the chronically ill and the disabled. We examined the psychosocial predictive factors of premature mortality as well as the gender differences in this respect. In our psychophysiological studies we developed specific methods which could be important in primary prevention by extracting adequate information from sleep laboratory recordings