Les pièges de la reconstitution des topographies d’érosion initiales fondée sur les vestiges des maars et diatrèmes volcaniques

Erosion estimates based on geometrical dimension measurements of eroded maar/diatreme volcanoes are useful methods to determine syn-volcanic surface level and syn-volcanic bedrock stratigraphy. However, such considerations on volcanic architecture should only be employed as a first-order approach to determine the state of erosion. We demonstrate, on both young and eroded maar/diatreme volcanoes, that establishing the volcanic facies architecture gives vital information on the environment in which the volcano erupted. In ‘soft’ rocks, maar volcanoes are broad and underlain by ‘champagne glass’-shaped diatremes. In contrast, the crater wall of maar volcanoes that erupted through ‘hard rocks’ will be steep, filled with lacustrine volcaniclastic deposits and underlain by deep diatremes

Machines and machinists: Capital-skill complementarity from an international trade perspective

We estimate the effect of imported machines on the wages of machine operators utilizing Hungarian linked employer-employee data. We infer exposure to imported machines from detailed trade statistics of the firm and the occupation description of the worker. We find that workers exposed to imported machines earn about 8 percent higher wages than other machine operators at the same firm. When we proxy for unobserved worker characteristics, we find a significant 3 percent wage premium, suggesting that the relationship is causal. The return to schooling is also higher on imported machines. We build a simple matching model consistent with these findings. Our findings suggest that machine imports can be an important channel through which skill-biased technical change reaches less developed and emerging economies.

Pliocene crater lake deposits and soft sediment deformation structures associated with a phreatomagmatic volcano, Pula maar, western Hungary.

No abstract availabl

Pitfalls in erosion level calculation based on remnants of maar and diatreme volcanoes (Les pièges de la reconstitution des topographies d'érosion initiales fondée sur les vestiges des maars et diatrèmes volcaniques)

Abstract Erosion estimates based on geometrical dimension measurements of eroded maar/diatreme volcanoes are useful methods to determine syn-volcanic surface level and syn-volcanic bedrock stratigraphy. However, such considerations on volcanic architecture should only be employed as a first-order approach to determine the state of erosion. We demonstrate, on both young and eroded maar/diatreme volcanoes, that establishing the volcanic facies architecture gives vital information on the environment in which the volcano erupted. In 'soft' rocks, maar volcanoes are broad and underlain by 'champagne glass'-shaped diatremes. In contrast, the crater wall of maar volcanoes that erupted through "hard rocks" will be steep, filled with lacustrine volcaniclastic deposits and underlain by deep diatremes. Résumé L'estimation de l'érosion fondée sur la géométrie des volcans de type maar-diatrème est une méthode applicable à la reconstruction de la surface syn-volcanique et de la stratigraphie de la série sous-jacente. Toutefois les considérations relatives à l'architecture volcanique doivent seulement être utilisées comme une première approche pour déterminer le niveau initial de la surface aujourd'hui érodée. Nous démontrons que la détermination des faciès volcaniques, tant dans les maars-diatrèmes récents que dans les systèmes érodés de ce type, donne des informations fondamentales sur la nature des roches encaissantes au sein desquelles l'éruption volcanique s'est produite. Dans les roches encaissantes meubles, les maars sont larges avec un diatrème sous-jacent en forme de « coupe de champagne». Au contraire, au sein de roches plus résistantes, les cratères de maars sont entourés de parois raides et bien souvent remplis de dépôts lacustres d'origine volcanoclastique qui masquent des diatrèmes profonds

Machines and machinists: Capital-Skill Complementarity from an International Trade Perspective

We estimate the effect of imported machines on the wages of machine operators utilizing Hungarian linked employer-employee data. We infer exposure to imported machines from detailed trade statistics of the firm and the occupation description of the worker. We find that workers exposed to imported machines earn about 8 percent higher wages than other machine operators at the same firm. When we proxy for unobserved worker characteristics, we find a significant 3 percent wage premium, suggesting that the relationship is causal. The return to schooling is also higher on imported machines. We build a simple matching model consistent with these findings. Our findings suggest that machine imports can be an important channel through which skill-biased technical change reaches less developed and emerging economies.imported machinery, capital-skill complementarity, wages

Etika és emberierőforrás-menedzsment: egy régi/új kapcsolat?

Az emberierőforrás-menedzsment és a gazdaságetika kapcsolatának gyökerei mélyre nyúlnak: a két terület összekapcsolódása igazából az utóbbi 15 évben kezdett önálló területté formálódni, és legalábbis kis mértékben az érdeklődés fókuszába kerülni. A szerző tanulmányában először összefoglalja azokat a fő impulzusokat, amelyek következtében az emberierőforrás-menedzsment etika iránt megélénkült az érdeklődés napjainkban, majd bemutat néhány olyan elemzési szintet és hozzá köthető vizsgálatot, amely azt a témát járja körül, hogy mikor és mitől etikus vagy etikátlan az emberierőforrás-menedzsment

Veszélyes vizeken? Az etikus viselkedés elméletének és gyakorlatának összekapcsolása kooperatív kutatás keretei között

Beszélhetünk-e egyáltalán etikus emberi „erőforrás” menedzsmentről? Mit jelenthet az „etika” kritériuma az emberierőforrás-tevékenységben? A szerző írásában – amely két, emberierőforrás-szakemberekkel végzett kooperatív kutatási projektre épül – azt szeretné bemutatni, hogy az akciókutatás izgalmas út lehet az emberierőforrás-etika elméletének és gyakorlatának feltárására, másik oldalról az elméletet és a gyakorlatot integráló kutatási folyamat résztvevőinek egyéni és csoportos fejlődését is támogathatja. A rövid elméleti összefoglaló után bemutatja a két kutatás részleteit (az „A” kutatásban egy hazai pénzintézet HR-szervezetének tagjait invitálta meg a kutatócsoportba, míg a „B” kutatásban különböző szervezetekben dolgozó HR szakemberekkel kutatott együtt), majd megoszt néhány tanulási pontot. A szerző először bemutatja, hogyan tárták fel és értették meg a résztvevők, mit jelent számukra az etika, hogyan tapasztalták meg a csoport etikai diverzitását és hogyan alakult és árnyalódott az etika jelentése az akciók és az ezeket követő egyéni és csoportos reflexiók alatt. Másodszor rámutat a kutatótársak által behozott problémákra közösen kialakított megoldási folyamat jelentőségére: a közös esetmegoldás folyamatára, amely hidat képzett az elmélet és gyakorlat, a teóriák és a tettek között a kutatás egyik fontos egyéni és csoportos tanulási pontjává vált