A situation alaysis of end-of-life care in Hungary and opportunities for enhancement

9

Role of health care professionals in preventative activities and vaccination programs during outbreaks

Purpose: The general purpose of TELL ME study was to give an insight into the experiences of European family physicians with management of H1N1 pandemic flu. Methods: Qualitative research methods (focus group discussions, one-to-one interviews, and online data collection) were used to explore family doctors’ opinion and suggestions. Overall 158 family physicians took part in the study from six European countries. Results: Family doctors’ most important experience was that the official campaign was not able to compensate negative effects of the mass media. Due to the poor evidence-based information about new vaccines, it was difficult to convince the public and some health care professionals too. Lack of unified directives – under unclear circumstances – made the routine patient care more difficult and hampered the collaboration between different health care providers. Family physicians felt a pressure from health authorities to achieve high immunization rate, but got only a little support from them. Despite the difficulties, vaccination program was a success, mainly among high-risk population. For better handling of a future pandemic, Hungarian family physician made many general and practical suggestions

Új lehetőség a daganatos fájdalom csillapításában Magyarországon: rövid hatású major analgetikumok

Absztrakt A közelmúltban a magyar gyógyszerpiac nagy hiányosságát pótolták: ismét törzskönyvi engedélyt kapott a szájon át adható rövid hatástartamú morfin. A rövid hatású morfinnak két indikációs területe van: a major analgetikus kezelés bevezetésekor a megfelelő dózis titrálása, valamint a fenntartó major analgetikus kezelés mellett jelentkező áttöréses fájdalmak kezelése. A cikk bemutatja a szájon át adható rövid hatástartamú morfin klinikai alkalmazásának alapjait. Orv. Hetil., 2015, 156(25), 1003–1006

Ki döntsön az élet végén? Az ellátás előzetes tervezésének nemzetközi gyakorlata és hazai lehetőségei = Who should decide at the end of life? International practice of advance care planning and possibilities for adaptation in Hungary

Absztrakt: Súlyos betegségek előrehaladott stádiumában szükség van az élet utolsó szakaszára vonatkozó döntések meghozatalára. Az ellátás előzetes tervezése a beteg számára biztosítja a döntés lehetőségét arra az esetre, ha az önálló döntéshozatal már nem lehetséges. A komplex – kezelésekre, a gondozás körülményeire, az értékpreferenciákra kiterjedő – tervezés a leghatékonyabb. Az ellátás előzetes tervezése javítja az életvégi ellátás minőségét, növeli az ellátással való elégedettséget, és csökkenti a hozzátartozók pszichés terhelését. A célok és\ud preferenciák keretet adnak a professzionális ellátásnak, és az ellátás költségei is mérsékelhetők ezáltal. A tervezés pozitív hozadékait kutatások igazolják, és már számos szakmai irányelvben szerepel. Az élet végét övező kommunikációs tabu, a betegek és a hozzátartozók elutasító hozzáállása, illetve az ellátók részéről a szakértelem és a feltételek hiánya azonban nehezíti a gyakorlati megvalósulást. Magyarországon az ellátás előzetes tervezése szinte ismeretlen, pedig törvényi lehetőség van a kezelések visszautasítására, akár előzetesen is. Az ellátás előzetes tervezésének hazai bevezetéséhez szükség van valamennyi szereplő együttműködésére, a téma graduális és posztgraduális képzésbe való beemelésére, a gyakorlati alkalmazást segítő körülmények megteremtésére, valamint a társadalmi tudatosság növelésére. Orv Hetil. 2018; 159(4): 131–140. | Abstract: At the advanced stage of serious illness, end-of-life decisions need to be made. Advance care planning offers patients the right to decide on their own future care when independent decision-making is no longer possible. The most complex and effective advance care plans include patients’ preferred or refused medical treatments, care-related wishes, and individual values as well. Advance care planning can improve end-of-life care and contribute to higher satisfaction. It can also reduce distress in relatives and the costs of care. Patients’ preferences provide a guidance for professional care. A number of studies have identified the benefits of advance care planning, and it has been included in guidelines. Potential barriers to advance care planning could be as follows: taboo of talking about dying, negative attitudes of patients and relatives, poor knowledge of professional caregivers, lack of necessary circumstances to have the conversation. Advance care planning is almost unknown in Hungary, although it is possible to refuse certain types of treatments. Cooperation of professionals, development of gradual and postgraduate trainings, and improvement of social awareness are also needed so that advance care planning can be adapted in Hungary. Orv Hetil. 2018; 159(4): 131–140

A gyász új perspektívái

Absztrakt A gyász az élet természetes része, és mindig egyedi formát ölt. A kutatók mégis megpróbáltak és megpróbálnak különböző teóriákat kidolgozni, hogy értelmezzék, magyarázzák és emberközelivé tegyék ezt a különleges jelenséget. A szerzők célja napjaink gyászelméleti irodalmának áttekintése és a külföldön már bemutatásra került gyászelméletek megismertetése a hazai szakemberekkel. A XX. század első fele óta a gyászelméletek jelentős változáson mentek keresztül. Az újabb gyászelméletek több ponton is szakítanak a korábbi elméletek elgondolásaival. A gyász szakaszokra osztása helyett a rugalmas, megküzdésorientált kettős folyamatmodell, a jelentésalkotási folyamatot középpontba helyező jelentéskonstrukció-elmélet, valamint a veszteséget követő, fejlődésre fokuszáló modellek a meghatározóak. A szerzők fontosnak tartják, hogy a klinikumban tevékenykedő kollégák megismerjék a legújabb gyászelméleteket, hiszen munkájuk során gyakran találkoznak veszteséggel és veszteséget megélő emberekkel. A bemutatott modellek hozzájárulnak a hatékony munkavégzéshez, a gyászfolyamat jobb megértéséhez és a gyászolók megfelelőbb támogatásához. Orv. Hetil., 2015, 156(39), 1569–1576

Nem daganatos, krónikus progresszív betegségek palliatív ellátása

Absztrakt Európában évente 2,5 millió ember halálát daganatos és egyéb előrehaladott stádiumú krónikus betegség okozza. Ez a szám várhatóan növekedni fog az európai népesség elöregedése miatt. A krónikus progresszív betegségben szenvedők jelentős hányadának halálát elnyújtott életvégi stádium előzi meg. Ebben a szakaszban a betegeknek súlyos tünetei, fájdalmai vannak, amelyek szükségessé teszik tüneti kezelésüket, palliatív ellátásukat. Sokszor nehézségekbe ütközik a betegek életkilátásainak megítélése, a betegség prognózisának becslése, és emiatt a fokozott palliatív ellátási igényű betegek korai meghatározása, kiválasztása. Az alábbi közlemény a „jó palliatív ellátás” alapelemeinek ismertetése során a leggyakrabban előforduló krónikusbetegség-lefolyási modelleket és azokat a faktorokat is bemutatja, amelyek használata segíti a gyakorló orvosokat abban, hogy könnyebben felismerjék a fokozott palliatív ellátási igényű betegeket és ezáltal már a betegség korábbi szakaszában is a betegek igényeinek megfelelőbb ellátást nyújthassanak. Orv. Hetil., 2015, 156(42), 1703–1709

Effects of Thymus vulgaris L., Cinnamomum verum J.Presl and Cymbopogon nardus (L.) Rendle Essential Oils in the Endotoxin-induced Acute Airway Inflammation Mouse Model

Thyme (TO), cinnamon (CO), and Ceylon type lemongrass (LO) essential oils (EOs) are commonly used for inhalation. However, their effects and mechanisms on inflammatory processes are not well-documented, and the number of in vivo data that would be important to determine their potential benefits or risks is low. Therefore, we analyzed the chemical composition and investigated the activity of TO, CO, and LO on airway functions and inflammatory parameters in an acute pneumonitis mouse model. The components of commercially available EOs were measured by gas chromatography–mass spectrometry. Airway inflammation was induced by intratracheal endotoxin administration in mice. EOs were inhaled during the experiments. Airway function and hyperresponsiveness were determined by unrestrained whole-body plethysmography on conscious animals. Myeloperoxidase (MPO) activity was measured by spectrophotometry from lung tissue homogenates, from which semiquantitative histopathological scores were assessed. The main components of TO, CO, and LO were thymol, cinnamaldehyde, and citronellal, respectively. We provide here the first evidence that TO and CO reduce inflammatory airway hyperresponsiveness and certain cellular inflammatory parameters, so they can potentially be considered as adjuvant treatments in respiratory inflammatory conditions. In contrast, Ceylon type LO inhalation might have an irritant e�ect (e.g., increased airway hyperresponsiveness and MPO activity) on the inflamed airways, and therefore should be avoided