Hivatással és hálapénzzel kapcsolatos vélekedések a magyarországi családorvosok és családorvos rezidensek körében | Opinions of Hungarian family physicians and residents on vocation and informal payment

Absztrakt Bevezetés: A XXI. században a családorvosi hivatás változása figyelhető meg. Az elvándorlás, a gyógyítók elöregedése és a hálapénz kérdése meghatározóak az egészségügyi szektor humánerőforrás-krízise szempontjából. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a hazai családorvosok és családorvos rezidensek hivatásról és a hálapénzről való vélekedéseinek feltárását. Módszer: Feltáró jellegű kvantitatív vizsgálat családorvosok (n = 363) és családorvos rezidensek (n = 180) körében. Jelen elemzés középpontjában a jövedelemre vonatkozó kérdések, a hálapénzzel és hivatással kapcsolatos vélemények álltak. Eredmények: A válaszadók hivatásválasztásában és hivatástudatában az altruizmus, a szolgálat és a felelősségvállalás a legmeghatározóbb tényezők. A paraszolvencia tekintetében a rezidensminta szignifikánsan elutasítóbb (19,7% vs. 38,3%; p<0,001). A rezidensek kisebb összeget tartanak elfogadhatónak (14,3% vs. 8,9%; p<0,034), valamint nagyobb arányban mondják azt, hogy a befolyt jövedelmet praxisfejlesztésre fordítanák (1,4% vs. 9,4%; p<0,023). Következtetések: A családorvosok és a családorvos rezidensek hivatással kapcsolatos legfontosabb attitűdjei közel azonosak, de a hálapénz kérdéséről a két generáció másként vélekedik. Orv. Hetil., 2016, 157(36), 1438–1444. | Abstract Introduction: The changing of the family medicine can be observed in the New Millennium. Migration, the aging of the healers and informal payment are crucial to the human resource crisis of the health sector. Aim: The aim of this study was to investigate the family physicians’ and residents’ opinions about the vocation and informal payment. Method: Exploratory, quantitative study was carried out among family physicians (n = 363) and family physician residents (n = 180). The central questions of the study were the vocation, the income and the informal payment. Results: The most decisive factors of the carrier choice were altruism, service and responsibility. Residents were significantly rejective (19.7% vs. 38.3%, p<0.001) about informal payment. They would accept smaller amounts of informal payment (14.3% vs. 8.9%, p<0.034), and would spend it on praxis development (1.4% vs.9.4% p<0.023). Conclusions: The attitudes of family physicians and residents are the same in case of the vocation, but on the issue of informal payment, the two generations have different opinions. Orv. Hetil., 2016, 157(36), 1438–1444

Hogyan és mit tehetünk közösen a hypertoniás betegek gondozásáért a praxisközösségekben? = How and what can we do together for the care of hypertensive patients in communities of practice?

Az alapellátás átalakításának elsô lépéseként – a kompetenciák, az eszközpark, az alapellátás által nyújtott szolgáltatások bôvítésének lehetôségét keresve – létrejöttek az elsô praxisközösségek. Ennek struktúrája már nem hasonlít a háziorvosi ellátási modell korábbi jellemzôire, az egymástól elszigetelten dolgozó, két-három orvoskollégából álló csapatra. Az új forma a közösségbe szervezôdô praxisok hálózata. A hypertoniás beteg ellátása, gondozása tipikus területe a praxisközösségi munkának. A szerzôk cikkükben a praxisközösségek szerepét igyekeznek bemutatni a hypertoniás betegek ellátása és gondozása során. = As the first step in the transformation of primary care, the first communities of practice were set up to seek ways of expanding the competences, the range of equipment and the services provided by primary care. The structure of these no longer resembles the previous model of general practice, with teams of two or three doctors working in isolation from each other. The new form is a network of community practices. The care and management of hypertensive pa - tients is a typical area of community work. In this article, the authors aim to illustrate the role of community practices in the care and management of hypertensive patients