A Broken Social Elevator? How to Promote Social Mobility. OECD report (Paris, OECD Publishing, 2018)

The review presents OECD’s A Broken Social Elevator? How to Promote Social Mobility volume. Its primary aim is to identify the mechanisms that hinder social mobility, focusing in particular on inter-generational mobility and the lack of it. The mechanisms are presented in three groups – property, health, and education – which are not only mechanisms of mobility but also indicators of it. The three groups can, of course, be broken down purely analytically, but in reality, they are closely intertwined and mutually reinforcing. In addition to this, albeit with less emphasis, I also present the chapter on intra-generational mobility. I also discuss the possible consequences of low social mobility and make some critiques, first and foremost concerning the sometimes somewhat over-generalized conclusions of the book

Fehérek közt egy amerikait : Böröcz József (2021): „Ott kívül a magyarázat…”. Társadalomkritikai beszélgetések Böröcz Józseffel. (Szerk.: Böröcz József és Fáber Ágoston.) Budapest: Eszmélet Alapítvány

Ez a recenzió Böröcz József legújabb könyvét mutatja be, mely 2021 nyarán jelent meg az Eszmélet Alapítvány kiadásában. A könyv nyolc társadalomkritikai interjút tartalmaz, amelyek részben összefoglalják, részben pedig kiegészítik a szerző eddigi életművét. Az interjúkat Éber Márk Áron, Parászka Boróka, Pogátsa Zoltán, Ferhunde Dilara Demir, Heimer György, Muhammed Shabeer, Ángel Ferrero, Gagyi Ágnes és Pulay Gergő készítették, akik maguk is társadalomkutatók, illetve a társadalomkritikai gondolatokat többékevésbé jól ismerő újságírók, és akik maguk is fontos és hasznos hozzászólásokkal gazdagítják a beszélgetéseket. A kötet elsősorban a történeti szociológia, a világrendszer-elemzés és a posztkoloniális tanulmányok hagyományaiba illeszkedik. Ennek megfelelően a legfontosabb állítása így foglalható össze: a társadalom nem értelmezhető csupán pillanatfelvételként, a mesterségesen generált nemzetállami korlátok között. Mind időben, mind térben bővíteni szükséges látóterünket, illetve elemzési keretünket. Mindezek mellett fontos eleme a kritikai rasszelmélet is, amelyet Böröcz a magyarság „fehérségtudatának” kritikájára alkalmaz. Az interjúk során a szerző nem csupán elméleti problémákat tárgyal, hanem akutálpolitikai, aktuális közéleti kérdéseket is, mint például a Black Lives Matter mozgalom, a 2020-as amerikai elnökválasztás, a COVID-válság, Magyarország helyzete az EU-ban stb. Emellett szerepet kapnak az életműből jól ismert fogalmak és kérdéskörök is, úgymint az informalitás (Böröcz 2019), a (kettős) függőség (Böröcz 1992), a globális újraelosztás (Böröcz 2005 [2004]), vagy éppen az „EU-Birodalom” (Böröcz 2018 [2009])

The Housing and Living Arrangement Situation of People with Disabilities in Hungary: Regime Characteristics and Individualized Risks

Our study explores the housing situation of people with disabilities based on life course interviews. Although the focus is mainly on present housing issues and challenges, this is set in a longitudinal perspective highlighting the legacies from the socialist period onwards. The study distinguishes three social policy regimes: the state-socialist, the liberal and the illiberal ones, which, on the one hand had different ideas about disability, while on the other hand, applied different housing policies. Results suggest that the housing of people with disabilities depends on a number of aspects which cannot be controlled by our interviewees. Based on the interviews, we identified three key areas which play an especially important role in shaping the housing opportunities of people with disabilities. These are the resources and motivations of the family of origin; the geographic location of the residence; and institution managers, care-workers, roommates around them