Karrierhaszon-dilemmák: magyar nők lehetőségei az osztrák munkaerőpiacon

A tanulmány az Ausztriában élő magyar nők munkaerőpiaci integrációjának sikereiről ad áttekintést. Az írás alapját egy nem reprezentatív kvantitatív kutatás eredményei adják. Az integrációs sikereket a munkaerőpiaci státusz és a dekvalifikáció mértékéből képzett mutató, egy ún. karrierhaszon-mutató segítségével mutatjuk be, amelyet ez a tanulmány alkalmaz először a migrációkutatásban. A kutatási adataink azt mutatják, hogy a magyar nők Ausztriában jellemzően el tudnak helyezkedni, ám jelentős mértékben dekvalifikálódnak, amitől döntően a magas szintű nyelvtudás jelenthet védelmet. A nyelvtudás erős hatása mellett a kor, a migrációban töltött idő hossza, valamint a gyermekkel való rendelkezés ténye nem játszik jelentős szerepet a dekvalifikáció esélyében. A karrierveszteség esélyét azonban a nyelvtudás mellett a migrációban töltött évek száma is befolyásolja

Az elvándorlás mérésének digitális lehetőségei a statisztikában = Digital methods for measuring migration in statistics

Azokra a hagyományos „offline” adatforrásokra, amelyekből meghatározható a vizsgált társadalmi csoport mérete, az adatgyűjtés természetéből adódóan nem jellemző, hogy egyszerre megbízhatóak és időszerűek is. Ezek az adatforrások azonban jól kombinálhatók „online” társaikkal, amelyeken keresztül a digitális térben történő társadalmi interakciók nyomán keletkező és eredetileg nem kutatási célból gyűjtött adatok érhetők el. Az online adatoknak azon része, amely a közösségimédia-portálok használata során keletkezik, könnyen hozzáférhető, időszerű, magas szintű lebontással rendelkezik, és a közösségimédia-portálok kiterjedtségének köszönhetően széles lefedettséggel bír. Tanulmányunkban egy példán keresztül mutatjuk be, hogy a kétféle adatforrás kombinálásával hogyan készíthető valós idejű becslés az Ausztriában élő magyar nők számáról. = The traditional 'offline' data sources, which can be used to measure the size of the migrant social group can not be timely and reliable at the same time. These data sources can be combined well with their 'online' counterparts, which are not originally collected for research purposes but as they result from social interactions in the digital space can be accessed also for the researchers. The online data that is generated through the use of social media portals is easily accessible, timely, has a high level of disaggregation and has a wide coverage due to the extent of social media portals. In our study, we use an example to show how combining these two data sources can produce a realtime estimate of the number of Hungarian women living in Austria