Európai Rákellenes Kódex: 12 lehetőség, hogy csökkentse a rák kialakulásának kockázatát

Absztrakt A WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége a közelmúltban adta közre az Európai Rákellenes Kódex negyedik, átdolgozott kiadását. Ebben a rosszindulatú daganatos betegségek előfordulásának mérséklésére szolgáló, személyre szóló tanácsokat 12 pontban foglalja össze. A tanácsok egy része a daganatkeletkezésben bizonyítottan szerephez jutó, többségükben a mindennapi életmóddal összefüggő kockázati tényezők kivédésére szolgál, más része pedig az egészségügyi ellátórendszer által nyújtott szolgáltatások elfogadására buzdít. A szerzők úgy vélik, a Rákellenes Kódex hazánkban ez ideig nem kapott érdeme szerinti nyilvánosságot az egészségügyi szolgáltatók körében. Minthogy az idő előtti halálozásért legnagyobb mértékben okolható nem fertőző idült betegségek nagy hányadának kialakulásában közös kockázati tényezők is részt vesznek, a kódex tanácsai egyszerre szolgálják a keringési rendszer betegségeinek és a daganatos betegségek megelőzésének ügyét. Orv. Hetil., 2016, 157(12), 451–460

A vastag- és végbéldaganatok szűrésének vitatott kérdései: klinikai és népegészségügyi nézőpontok ütközése = Controversial issues in colorectal screening in Hungary

Magyarországon a vastag- és végbélrákból származó halálozás drámaian magas, és népegészségügyi méretű beavatkozást sürget, ezért a halálozás mérséklése a népegészségügyi lakosságszűrés révén kiemelt helyet foglal el a Nemzeti Népegészségügyi Program célkitűzései között. A szerzők modelltanulmányokban szűrővizsgálati módszerként a székletbeli rejtett vér humán specifikus laboratóriumi kimutatását alkalmazták, átlagosan 32%-os lakossági részvétellel. A vastag- és végbéldaganatok szűrésére vonatkozó célok azonban nem teljesültek. Ennek oka – egyéb akadályozó tényezők mellett – egy, a szakmát megosztó vitában keresendő, amely a szűrés módszertanát és stratégiáját érinti. A közlemény kritikusan tárgyalja a vitatott kérdéseket azzal a meggyőződéssel, hogy a vastag- és végbélrák magyarországi epidemiológiai helyzete a mortalitás mérséklésének ez idő szerint legígéretesebb stratégiájának, a lakossági szűrésnek a folytatását sürgeti. Orv. Hetil., 2011, 152, 1223–1232. | In Hungary, mortality rates from colorectal cancer are dramatically high, therefore the reduction by population screening as a public health measure is considered as one of the priorities of National Public Health Program. In the beginning, a human-specific immunological test was applied in the „model programs”, as a screening tool, to detect the occult blood in the stool; compliance was 32% in average. However, the objectives of the model programs have not been achieved, because – among other reasons – a debate on method to choice and the strategy to follow have divided the professional public opinion. In this study the debated issues are critically discussed, being convinced that – at present – population screening seems to be the most promising way to alleviate the burden of colorectal cancer. Orv. Hetil., 2011, 152, 1223–1232

Nőgyógyászati rákszűrés vagy méhnyakszűrés? : Klinikai és népegészségügyi nézőpontok ütközése = Gynecological Screening or Cervical Screening? : Conflicts Between Clinical and Public Health Viewpoints

A „nőgyógyászati szűrés” − a nőgyógyászati gyakorlat, majd később a nőgyógyászati protokoll szerint is − klinikai nőgyógyászati vizsgálatot jelent, kiegészítve kolposzkópos vizsgálattal, valamint kenetvétellel sejtvizsgálat céljára. Ez a gyakorlat az elmúlt évtizedek során rögzült a köztudatban. Ezzel szemben bizonyítékok csak a sejtvizsgálaton alapuló szűrés hatásosságát támasztják alá. A „hagyományos” nőgyógyászati gyakorlat a bizonyítottan hatásos sejtvizsgálathoz szükséges kenetvételt szakorvosi vizsgálathoz köti, ezáltal a népegészségügyi lakosságszűrést ellehetetleníti. A méhnyakszűrés módszertanát a hatályos nemzetközi népegészségügyi gyakorlathoz igazítandó, a szerzők „szakdolgozói szűrés”-t kezdeményeztek, amelyben a méhnyakszűrés csak citológiai vizsgálatra korlátozódik, a kenetet megfelelően képzett védőnők veszik, és a citológiai lelet eredményétől függően a védőnő nőgyógyászati szakrendelésre irányítja a rászorulókat. The ”gynecological screening” that is composed of complex gynecological examination including colposcopy and cytological examinations has traditionally been incorporated into the gynecological protocol and practice. Over the past few decades, unfortunately, this screening practice has entrenched in the mind both of the gynecological community and the general public. As a result, the government-supported, organized cervical screening program of the population has come to a standstill. In order to adjust the cervical screening practice to the international public health recommendations in which cytology is the only screening test applied, the authors decided to involve primary care nurses and health visitors in smear taking, and to refer those with abnormal findings to a gynecologist for further clinical examination

Szűrővizsgálatok a tüdőrák korai felismerésére: a klinikai és népegészségügyi nézőpontok ütközése = Screening for early detection of lung cancer: Conflict between clinical and public health points of view

Magyarországon a tüdőrák a vezető daganatos halálok, amely a nők között mind gyakoribb. A hagyományosan mellkasi röntgenvizsgálaton és a köpet citológiai vizsgálatán alapuló szűrővizsgálata a szakma mai állása szerint nem ajánlott, mert a szűrővizsgálat nem csökkenti a tüdőrákból eredő halálozást. Az alacsony dózisú spirál-komputertomográfia (LDCT) ígéretes, mert érzékenyen mutatja ki a tüdőbeli apró gócokat, a módszer azonban nem fajlagos. A folyamatban lévő randomizált, ellenőrzött tanulmányoktól (RTC) évek múlva várható eredmény, addig tömeges vizsgálatokra nem ajánlható. Hazánkban a tüdőrákok mintegy harmadát ernyőkép-szűrővizsgálat alkalmával fedezik fel, többségüket még operálható állapotban, ez azonban a népességbeli halálozást nem befolyásolja. A szerzők álláspontja szerint a rosszindulatú tüdődaganatok felismerése – különösen a magasan veszélyeztetett 40 éven felüli dohányzó férfiak esetében – a tuberkulózis leküzdésére létrehozott ernyőkép-szűrőrendszer hasznos mellékterméke lehet, népegészségügyi szűrőtevékenységet kezdeményezni azonban nem indokolt. Jelenleg a tüdőrák-epidémia megfékezésére hathatós dohányzásellenes intézkedések ajánlhatók. | In Hungary, lung cancer, gradually increasing among women, is the leading cause of cancer mortality. The screening, using chest x-ray and sputum cytology as screening tool, does not reduce the mortality from lung cancer, therefore, screening for lung cancer is not recommended. The low-dose spiral CT is a sensitive and promising method, however, its specificity is far from being ideal. The results of the on-going RCTs are expected in a few years time, and so far it is not applicable for routine screening. In this country, the one-third of lung cancer cases are detected by the routine chest x-ray for tuberculosis, obligatory by law, and most of the detected cases are still resectable, but this does not have any influence on the mortality. According to our view, the detection of the lung cancer, particularly in those at high risk, is a by-product of periodic chest x-ray aiming at early detection of tuberculosis, however, mass screening for lung cancer as public health measure is not recommended. For the time being, the implementation of tobacco control measures is the only way to reduce the risk of lung cancer in the long run

A rákellenes méhnyakszűrés helyzete Európában | Implementation status of cervical screening in Europe

Az Európai Unió Tanácsának ajánlása nyomán csaknem minden országban született kormányzati szándéknyilatkozat a citológiai vizsgálatot alkalmazó méhnyakszűrés bevezetéséről, a végrehajtásban azonban jelentős különbségek vannak. A fejlett országok többsége a nemzetközi szakmai szervezetek által ajánlott szervezett szűrési modellt országosan alkalmazza. Némely országban az alkalomszerű szűrést végzik. A szűrési stratégia (életkor, szűrések közötti intervallum), valamint a céllakosság lefedettsége és a részvétel mutatói országonként változóak. Számos kesvésbé fejlett kelet-közép- és dél-európai osrszágban a szűrőtevékenység a tervezés szakaszában van. Magyarországon az átmenet a hagyományos „nőgyógyászati rákszűrésből” az ajánlott szervezett méhnyakszűrésbe folyamatos. A védőnők bevonásától további javulás várható. Orv. Hetil., 2014, 155(50), 1975–1988. | Following the recommendation of the Council of the European Union, almost all governments made a policy statement on the introduction of cytology-based cervical screening for the health care system. However, the status of implementation is uneven. In the majority of the developed countries an organised model of screening recommended by the relevant international professional organisations are in use, while occasional screening is applied in some other countries. Screening strategies (i.e. age range, screening intervals), coverage of the target population, and compliance rates vary significantly. The screening activities are in a planning phase is some less developed Central-Eastern and South European countries. In Hungary, the transition from the traditional “gynaecological cancer screening” into the recommended organised cervical screening is in progress; the active involvement of the district health visitors in the cervical screening would provide further improvement. Orv. Hetil., 2014, 155(50), 1975–1988

Vastagbélszűrés: a lakossági részvételt befolyásoló tényezők | Factors influencing participation in colorectal screening

A vastagbélszűrésben a lakossági részvétel alatta marad a kívánatosnak. A részvételt a demográfiai és társadalmi-gazdasági tényezők, valamint a szűrést szolgáltató egészségügyi ellátórendszer mellett a szűrésre meghívottak szűrési magatartása befolyásolja, amelyet lélektani, kognitív és magatartás-tudományi tényezők határoznak meg. A részvétel célszerű intervenciós stratégiával kedvezően befolyásolható. Orv. Hetil., 2014, 155(27), 1051–1056. | Participation of the target population in coloretal screening is generally low. In addition to demographic and socio-economic factors, the health care system and- in particular – family doctors play an important role. Further, the rate of participation is influenced by psychological, cognitive and behavioural factors, too. The paper analyses factors related to colorectal screening behaviour and potential interventions designed to screening uptake. Orv. Hetil., 2014, 155(27), 1051–1056

Indokolt-e a népegészségügyi prosztataszűrés? = Is the organised screening of prostate cancer reasonable?

A prosztatarák Magyarországon is jelentős népegészségügyi probléma, ezért a halálozás mérséklése céljából szűrővizsgálata indokolt lenne. Szűrővizsgálati módszerek, úgymint a prosztataspecifikus antigén (PSA) kimutatása és a rectalis digitális vizsgálat rendelkezésre állnak, ám érzékenységük, fajlagosságuk, pozitív jósló értékük kívánnivalókat hagy maguk után. Nem randomizált vizsgálatokból származó bizonyítékok a szűrés lehetséges haszna mellett szólnak, azonban randomizált, ellenőrzött vizsgálatok még nem szolgáltattak meggyőző bizonyítékot. A szűrővizsgálat – a fajlagosság korlátozott volta miatt – túldiagnosztizálás és túlkezelés révén jelentős kárt is okozhat. A szerzők népegészségügyi szempontból megalapozott álláspontja szerint a szűrővizsgálati módszerek alkalomszerű felhasználása a szakorvosi diagnosztika keretében nem ütközik akadályba, azonban népegészségügyi lakosságszűrés nem kezdhető el mindaddig, amíg a folyamatban lévő randomizált, ellenőrzött vizsgálatok meg nem hozzák a várt bizonyítékokat. | In Hungary, prostate cancer is a major public health problem, therefore screening should be considered to reduce the number of deaths. Screening tests are available, i.e. prostate-specific antigen (PSA) and digital-rectal examination, nevertheless their sensitivity, specificity and positive predictive value are far from being perfect. Evidences from non-randomized screening trials suggest possible benefit but randomized controlled trials are still indebted for conclusive evidence. The screening might cause more harm than good due to overdiagnosis and overtreatment as a result of limited specificity of the test. According to authors’ point of view, opportunistic screening as part of diagnostics of patients having symptoms indicative of prostatic disorder is fully justified but mass screening of population of average risk should not be introduced until supportive evidence is available from the ongoing randomized-controlled screening trials

Szájüregi szűrővizsgálatok: tervek az alkalomszerű szűrés kiterjesztésére Magyarországon = Oral cancer screening: how to develop a country-wide opportunistic system in Hungary

Magyarországon a szájüreg rosszindulatú daganatai súlyos népegészségügyi problémát jelentenek. Jóllehet korai felismerésükre irányuló szervezett szűrővizsgálatok hatásosságára epidemiológiai bizonyítékkal nem rendelkezünk, tekintettel e betegség népegészségügyi súlyára, a Nemzeti Népegészségügyi Program lakosságszűrési komponense keretében folytatni kell a szájüregi rák előtti állapotok és korai daganatok felismerésére tett erőfeszítéseket. Az egészségügyi kormányzat döntését követően az érintett szakmák képviselőiből munkacsoport jött létre, amely javaslatokat dolgozott ki egy, az országot lefedő, a veszélyeztetett személyeket rendszeresen vizsgáló alkalomszerű szűrővizsgálati rendszer létrehozására. A fogorvosok mellett a háziorvosi és foglalkozás-egészségügyi szolgálat jelentősen hozzájárulhat a szájüregi rák okozta halálozás kívánt mérsékléséhez. | In Hungary, the oral cancer represents a very heavy public health problem. Even epidemiological evidence in support of the effectiveness of organized screening for early detection does not exist, the efforts to detect the precancerous lesions and early cancers of oral cavity must be continued. The mass screening component of the National Public Health program provides a good opportunity for that. Following the Government decision, a multidisciplinary Working Group has been brought together, and a proposal made to develop a country-wide opportunistic system to regularly examine those at high risk for oral cancer. In addition to the dentists, the primary care personnel as well as the occupational health service have a lot to offer to the desired effect: reduction of mortality from oral cancer

A szűrés nemkívánatos lélektani mellékhatásai = The undesirable psychological adverse effects of screening

A szűrővizsgálat elutasításának okai között szerepelnek a szűrés nemkívánatos lélektani mellékhatásai. Ennek lehetséges okai három csoportba sorolhatók: 1. Általános okok, mint például az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét meghatározó emberi magatartás. Különösen azoknak a szolgáltatásoknak az elutasítása gyakori, amelyek nem a jelenben is kínzó tünetek és panaszok orvoslását célozzák, hanem a jövőben majd esetleg fellépő betegségek megelőzését szolgálják; ilyen „jövôre irányuló” szolgáltatás a szűrővizsgálat is. 2. A rákbetegségnek a közfelfogásban rögzült negatív képe és a gyógyíthatóságát illető kételyek. Szóba jönnek továbbá 3. a szűrővizsgálat szubjektív megtapasztalásával közvetlenül összefüggő okok. A szolgáltatóknak törekedniük kell az okok kiküszöbölésére: a) a különböző korú, társadalmi helyzetű és műveltségi szintű rétegekhez szóló egészségnevelés feladata, hogy kialakítsa a betegségmegelőzés szükségességét elfogadó magatartást, és változtasson az embereknek a rákkal szemben eltúlzottan negatív, a vereséget előre elkönyvelő szemléletén; b) a szűrővizsgálatot szolgáltató szakemberek kötelessége, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek a szűrővizsgálattól visszatartó tényezők mérséklése érdekében. Ennek módja a jó munkaszervezés és a szakmai munka minőségének optimalizálása, valamint a jó kommunikáció: a szűrővizsgálat előtti, alatti és utáni felvilágosítás, információszolgáltatás és tanácsadás. The psychological adverse effects might play an important role in the non-compliance with the offered screening examination. The possible sources of them are three-fold: 1. The general human attitude, such as the rejection of health interventions, particularly those aiming at the prevention of eventual future health problems instead of handling existing complaints and symptoms at present; the screening can be seen as a „future-oriented” intervention. 2. The cultural image of cancer and the disbelief of its curability. 3. The subjective experiences in relation to the screening process. The providers have to do their best to eliminate these causes: by means of a) health education addressing people of various ages, social classes and cultural levels, promoting the understanding of the importance of disease prevention, and, changing their negative, defetist attitude towards cancer; b) minimizing the psychological adverse effects of all kinds. This can be done by proper organisation of the screening process; optimizing the quality of work, and, provision of good quality of information and advices to the screenees before, during and after the screening