A magyarok táplálkozási szokásainak és tápláltsági állapotának jellemzői – Szakirodalmi áttekintés

A hazai és nemzetközi kutatási eredmények felhívják a figyelmet az egészséges táplálkozás területét érintő változtatásokra. A szekunder adatok tanúsága szerint a megfelelő tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-ellátottsághoz, valamint a hiányállapotok és a túlzott bevitel okoz­ta egészségproblémák megelőzéséhez elenged­hetetlen a változatos táplálkozás, különösen a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelése, az állati eredetű zsírok, a magas só- és cukortartalmú élelmiszerek fogyasztásának mérséklése, továbbá a gabonafélék, különösen a teljes kiőrlésű gabonák, a zsírszegény tej és tejtermékek, illetve a halak fogyasztásának növelése. Ennek érdekében kiemelten fontos a magyar lakosság tájékoztatása az egészséges táplálkozás irányelveiről, és elengedhetetlen a korszerű, közérthető élelmiszeralapú ajánlások terjesztése, valamint az egészséges élelmiszerválaszték biztosítása és elérhetővé tétele. Az egészséges táplálkozáson túl a megfelelő fizikai aktivitás – már a napi rendszerességgel végzett séta is – mérhető egészségnyereséget jelent mind az egyén, mind a társadalom számára.LBL

Az egészséges táplálkozás szerepe és jelentősége

A gyümölcs- és zöldségfogyasztás és a fizikai aktivitás növelése egy praktikus stratégia vala­mennyi korosztály számára, hogy megőrizzék egészségüket és a krónikus betegségek kocká­zatát csökkentsék. Az egészségfejlesztés terü­letén a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozási szokások kialakítása és megszilár­dítása a köznevelési intézményekben – ahol a gyerekek életmódjába beépülhet – hosszú tá­von eredményezhet egy egészségesebb felnö­vekvő generációt (HIDVÉGI és BÍRÓ, 2015). A rendszeres sportolással, fizikai aktivi­tással az elhízás csökkenthető. Több hazai és nemzetközi kutatás bemutatja azt, hogy a heti többszöri rendszeres testmozgás vagy a fizi­kai aktivitás egészség-előnnyel jár, illetve a rendszeresen sportoló populációban kevesebb azoknak a száma, akik a BMI index alapján a túlsúlyos vagy az elhízott kategóriába tartoz­nak (DONNELLY et al., 2013; WIKLUND, 2016; HERPAINÉ et al., 2017). Ezért a né­pegészségügyi stratégiáknak, a beavatkozási területeknek az egészséges táplálkozáson túl a testmozgást ösztönző programok is nélkülöz­hetetlen elemei kell, hogy legyenek.L

Organizational aspects of recreational sports at the tertiary level

A kutatás általános célkitűzése a felsőoktatási szabadidősport helyzetének átfogó feltárása volt. Az irodalmi feldolgozás és a saját vizsgálatok alapján komplex képet tudjak kialakítani a szabadidősport helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről. Kutatásaimra alapozva olyan megállapításokat kívántam megfogalmazni, melyek segítik a szabadidősport szolgáltatások fejlesztését, melynek segítségével népszerűsíthető a szabadidősport az egyetemi polgárok körében. Részcéljaim közé tartozott, hogy bemutassam a kutató egyetemek hallgatóinak saját fizikai állapotáról adott megállapításokat, elemezzem a hallgatók sportolási szokásait, jellemezzem a felsőoktatási szabadidősport szolgáltatások helyzetét oktatói infrastruktúra és sportprogram szempontból, feltárjam hallgatói és vezetői szempontból elégedettségi szintjét az egyetemi szabadidősport szolgáltatásoknak, bemutassam két kutató egyetem tanulmányozásán keresztül az egyetemi sport szabadidősport szervezeti kereteit, gazdasági hátterét, sportszolgáltatásait, sportstratégiáit. Kutatási módszereim között kvalitatív és kvantitatív módszert is alkalmaztam, melyek eredményeit összevetettem a szakirodalomban található vizsgálatokkal. Felvételezéseim célcsoportja maga az érintett csoport, a hallgatóság volt, de a vizsgálatokat kiterjesztettem a szabadidősport szervezésének irányításával foglalkozó vezetőkre is. Ezen kívül esettanulmányt készítettem egy vidéki és egy fővárosi egyetem bevonásával. A tanulmány célja olyan felsőoktatási intézmény sportszervezetének bemutatása, amelynek tulajdonságai kiemelkednek, példaértékűek a többi intézmény számára. A hallgatók fizikai állapotát vizsgálva megállapítottam, hogy az általam megkérdezett egyetemek hallgatói inkább elégedettebbek fizikai állapotukkal, az egyetem földrajzi elhelyezkedése nem befolyásolta az eredményeket. A helyszíni preferenciát vizsgálva megállapítottam, hogy az anyagi háttér biztosítása meghatározó a hallgatók campuson belüli sportolás preferenciájában, ezért kiemelkedő jelentősége van az ingyenes vagy kedvező feltételű sportszolgáltatásoknak, amelyeket az egyetemek biztosítanak különböző feltételekkel. A sportágak népszerűségét vizsgálva kimutattam, hogy az egyéni sportágak kerültek előtérbe, a csapat sportágakkal szemben. Kedvelt sportágak a férfiak és nők körében a fitnesz csoportba sorolt aerobik órák, kondicionáló edzések és a testépítés. Az eredmények szerint a férfiak és nők sportág preferenciái között szignifikáns különbség van, tehát összefüggés figyelhető meg a nem és a választott sportág között. A megállapítás a csapat-, fitnesz, küzdő-, és extrém sportok esetében igazolódott. Vizsgálatom a szabadidő sportolási szolgáltatások értékelésére is kiterjedt. A három létrehozott mutató átlagértékük összehasonlításából azt látjuk, hogy az oktatók és a sportprogramok tekintetében a hallgatóknak általánosan inkább pozitív véleményük van, az infrastruktúra tekintetében pedig már jobban az elégedetlen felé húzódik átlagértékük. Az esettanulmányban vizsgált két egyetemről megállapítható, hogy sport infrastruktúrája, szervezeti felépítése kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek példamutatóak. A két szervezeti struktúrát összehasonlítva ugyanazokat a feladatokat látják el az egységek, de megvalósítás különböző. Mindkét egyetem folyamatosan fejleszti a szabadidősport lehetőségeket, igazodik a hallgatói igényekhez. Eredményeim alapján önálló fejezetben következtetéseket vontam le és javaslatokat fogalmaztam meg. Megállapításaim közül néhányat új – újszerű tudományos eredményként emeltem ki. The research seeks to clarify the organizational and operational framework of recreational sports at the tertiary level. I was relying on relevant literature sources and my own research results to give a comprehensive picture of the present state of arts and the development perspectives of recreational sports. I am striving to formulate conclusions such that will contribute to the advancement of recreational sport services at the tertiary institutions. My conclusions are based on the analyses of the following research issues: the students’ self assessment of their own physical conditions; the analysis of the students’ sporting habits; the analysis of the HR background of the sport services and the sport program portfolios; the assessment of the sport leaders’ and students’ satisfaction with the recreational sport services; a case study of two research universities analyzing the organizational framework, the financial background, and the services and strategies of the recreational sports. My research is based on cross-sectional surveys, the research results are analysed by both qualitative and quantitative methods, and are compared with the relevant literature findings. The sample population comprises the target group of students, and the leaders responsible for the organizational and management issues of the recreational sport. In addition, I present case studies dealing with a provincial university and with a university in the capital city. Through the case studies I am aiming to introduce the sport services of such outstanding tertiary institutions that can set examples to other institutions to follow. My survey of the students’ physical condition shows that the students of the sample tend to have positive rather than negative opinions of their own physical status. This is a general assumption of theirs irrespective of the geographical location of their institutions. The analysis of their preferences of sporting sites shows that their preferences are very much influenced by their material backgrounds. The provision of free-of-charge or fair price on-campus recreational sport services is therefore a very important issue. I analysed the popularity of different types of sport and found that the individual sports are growing in popularity as compared to the team sports. Aerobic, conditioning training and body building are leading the preferences list both among the men and women students. I found significant differences between the sport preferences of men and women students and a correlation between gender and sport preference. The correlation has been proven for team, fitness, combat, and extreme sports. I also analysed the evaluation of the sport services by the students and sport leaders. The students seem to have positive rather than negative opinions of the instructors and the sport programs; they tend to have close-to- negative rather than positive opinions of the infrastructures, though. I demonstrate it in case studies that the sport infrastructure and organizational structure of two selected tertiary institutions are representing outstandingly high standards. The responsibilities of the organizational units of the two sample institutions are similar, the ways of implementation, though, are different. Both of the institutions keep improving their recreational sport services and are keeping them in tune with the student’s expectations. Some of my research results, conclusions and recommendations have novel practical and scientific implications.N

Floorball helyzetének és passzív sportfogyasztásának vizsgálata egy kutatás tükrében

Research and studies done on floorbal is usually associated with medical studies, however the research and analisys of other fields peakd little interest.Thus, the aim of the study was to present the situation of floorball in Hungary and to examine the opinion of passive sports consumers about the sport. Within this we deal with the competition system of our country and the organizational structure of the federation. In our primary research, from a viewer perspective, we were interviewed as passive consumers in a questionnaire survey about their relationship to floorball. In the questionnaire we discussed whether they had ever met this sport and whether they had seen it or what attracted them to the match. We also tested their willingness to pay. The results were compared with the opinion of one of the domestic leaders of the sport, which in many cases agreed with the results. The questionnaire was completed by 153 people, more than 95% of whom had heard of the sport and most had the opportunity to become familiar with floorball at primary school. 65% of those surveyed have already seen a live floorball match that they have mostly played with friends / acquaintances. This young sport can become more and more popular among young people, not only as a complementary sport.A floorball sportággal kapcsolatos kutatások általában orvostudományhoz kötődnek, más területen kevés elemzés látott napvilágot. Így a tanulmány célja az volt, hogy bemutassuk a floorball sportág helyzetét hazánkban és passzív sport fogyasztók véleményét vizsgáljuk a sportágról. Ezen belül foglalkozunk hazánk versenyrendszerével, a szövetség szervezeti felépítésével és a sport népszerűségével. Primer kutatásunk során a nézők aspektusából, mint passzív fogyasztókat kérdeztük meg egy kérdőíves felmérés során, hogy milyen kapcsolatuk van a floorball sportággal. A kérdőívben kitértünk arra, hogy találkoztak-e már ezzel a sportággal, valamint, hogy láttak-e már, vagy mi vonzotta ki őket a mérkőzésre. Vizsgáltuk a fizetési hajlandóságukat is. Az eredményeket összevetettük a sportág egyik hazai vezetőjének véleményével, amely sok esetben megegyezett az eredményekkel. A kérdőívet 153 fő töltötte ki, melyeknek több mint 95%-a hallott a sportágról és legnagyobb százalékban már általános iskolában volt lehetősége ismerkedni a floorballal. A megkérdezettek 65%-a már látott élőben floorball mérkőzést, amelyet főleg barátaival/ismerőseivel látogatott. Ez a fiatal sportág egyre népszerűbb lehet a fiatalok körében nemcsak kiegészítő sportágként

A Special Type of Multifunctional Stadiums: Great Forest Stadium in Debrecen (Hungary)

As a result of the stadium construction wave recently observed in North America and Europe, the question of the cost-effective operation of these facilities entered the foreground. Formerly, researchers advocated that these sports facilities had no significant positive economic impact, and no considerable increasing effect can be observed in terms of workplaces, personal incomes, or local tax revenues. In recent years, however, many researchers attribute a serious economic impact to particular facilities, including the so-called multifunctional stadiums, which are used for purposes other than one particular sports activity. The aim of our study, after summarising the factors leading to the establishment of multifunctional stadiums and the most important characteristics of the completed facilities, is to demonstrate the various utilization possibilities through the case study of the Great Forest Stadium in Debrecen. As an outcome of the research, it may be concluded that the facility has all features (conference room, catering unit, own shop, etc.) that are typical for medium-sized stadiums. Besides, the services related to health sciences constitute unique elements that can be explained by the activities of the higher education institution of the city, the University of Debrecen, which considers the Third Mission activities as particularly important