Does Culture Affect Unemployment? Evidence from the Röstigraben

This paper studies the role of culture in shaping unemployment outcomes. The empirical analysis is based on local comparisons across a language barrier in Switzerland. This Röstigraben separates cultural groups, but neither labor markets nor political jurisdictions. Local contrasts across the language border identify the role of culture for unemployment. Our findings indicate that differences in culture explain differences in unemployment duration on the order of 20%. Moreover, we find that horizontal transmission of culture is more important than vertical transmission of culture and that culture is about as important as strong changes to the benefit duration.culture, cultural transmission, unemployment duration, regional unemployment

Does Culture Affect Unemployment? Evidence from the Röstigraben

This paper studies the role of culture in shaping unemployment outcomes. The empirical analysis is based on local comparisons across a language barrier in Switzerland. This Röstigraben separates cultural groups, but neither labor markets nor political jurisdictions. Local contrasts across the language border identify the role of culture for unemployment. Our findings indicate that differences in culture explain differences in unemployment duration on the order of 20 %. Moreover, we find that horizontal transmission of culture is more important than vertical transmission of culture and that culture is about as important as strong changes to the benefit duration.culture, cultural transmission, unemployment duration, regional unemployment

The demand for social insurance: does culture matter?

Can different social groups develop different demands for social insurance of risks to health and work? We study this issue across language groups in Switzerland. Language defines social groups and Swiss language groups are separated by a clear geographic border. Actual levels of social insurance are identical on either side of the within state segments of the language border. We can therefore study the role of culture in shaping the demand for social insurance. Specifically, we contrast at the language border actual voting decisions on country-wide changes to social insurance programs. Key results indicate substantially higher support for expansions of social insurance among residents of Latin-speaking (i.e. French, Italian, or Romansh) border municipalities compared to their German-speaking neighbors in adjacent municipalities. We consider three possible explanations for this finding: informal insurance, ideology, and the media. We find that informal insurance does not vary enough to explain stark differences in social insurance. However, differences in ideology and segmented media markets are potentially important explanatory factors.Culture, language, preferences for social insurance, spatial regression discontinuity

Does Culture Affect Unemployment? Evidence from the Röstigraben

This paper studies the role of culture in shaping unemployment outcomes. The empir- ical analysis is based on local comparisons across a language barrier in Switzerland. This Röstigraben separates cultural groups, but neither labor markets nor political jurisdictions. Local contrasts across the language border identify the role of culture for unemployment. Our findings indicate that differences in culture explain differences in unemployment dura- tion on the order of 20 %. Moreover, we find that horizontal transmission of culture is more important than vertical transmission of culture and that culture is about as important as strong changes to the benefit duration.culture, cultural transmission, unemployment duration, regional unemployment

Szívinfarktuson átesett személyek és kontrollcsoport protektív pszichológiai tényezőinek vizsgálata [Protective psychological factors in patients with myocardial infarct and in control group]

Bevezetés: Számos kutatásban vizsgálták már a negatív érzelmek egészségre gyakorolt hatását, azonban a pozitív pszichológiai tényezők egészségügyi hatásait jóval kevesebben elemezték. Az eddigi eredmények arra utalnak, hogy a pozitív pszichológiai tényezők független módon kapcsolódnak a kardiovaszkuláris előnyökhöz, túl a negatív állapotok egyszerű hiányán. Célkitűzés: Pilot vizsgálatunkban szívinfarktuson átesett személyek és egészséges kontrollszemélyek mintáján elemeztük az élettel való elégedettség, a pszichológiai jóllét, a társas támogatás, és a reziliencia szintjét, összehasonlítva a rizikótényezők közül a stressz-szel és a szorongással. A mintában összesen 60 fő vett részt, csoportonként 30-30 fő (átlagéletkor: 55 év). A betegcsoport papír-ceruza formában, a kontrollcsoport online töltötte ki a kérdőíveket. Eredmények: Az élettel való elégedettség, a pszichológiai jóllét és a multidimenzionális társas támogatás barátok alskálája esetében a szívbetegek alacsonyabb értéket mutattak a kontrollcsoporthoz viszonyítva. A társas támogatás mértéke mindkét vizsgálati csoportban negatív kapcsolatban állt a szorongással és az észlelt stressz-szinttel. Következtetés: Kutatásunk eredményei felhívják a figyelmet a protektív pszichológiai tényezők vizsgálatának fontosságára egészséges személyek és a szívbetegek körében egyaránt

Szorongás, depresszió, egészségkontrollhit és az egészség-magatartással való kapcsolatuk ischaemiás szívbetegek körében

Absztrakt Bevezetés: Az ischaemiás szívbetegség vezető haláloknak számít hazánkban. Kialakulásában és a betegség prognózisában is kiemelkedő szerepet játszanak a mentális és az életmódbeli tényezők. Célkitűzés: Ischaemiás szívbetegek körében a szorongás, a depresszió és az egészséggel kapcsolatos kontrollérzés, valamint az egészség-magatartások összefüggéseinek elemzése. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatban 116 kardiológiai rehabilitációs osztályon fekvő beteg vett részt (56,9% férfi, átlagéletkor: 57,65±8,22 év). Eredmények: A betegek 30,9%-a számolt be megemelkedett szorongásról és 21,9%-a depressziós hangulatról. Az egészségkontrollhit tekintetében e betegek körében a más személyek befolyásában való hit volt a legerősebb. A kevésbé szorongó és kevesebb depressziós tünetet mutató betegek gyakrabban figyeltek oda az egészséges táplálkozásra és a testmozgásra. Az erősebb belső kontrollhittel rendelkezők nagyobb eséllyel végeztek testmozgást, a társas külső kontroll skálán magas értéket mutatók pedig nagyobb valószínűséggel keresték fel orvosukat, ha betegségre gyanakodtak. Következtetések: A kardiológiai rehabilitáció során fontos a szívbetegséggel kapcsolatos mentális tényezők átfogó vizsgálata és szükség esetén adekvát pszichológiai intervenciók alkalmazása. Orv. Hetil., 2015, 156(20), 813–822