Negyedidőszaki szárazföldi- és mélytengeri üledékek korrelációja Duna-menti löszök komplex sztratigráfiai vizsgálata alapján = Correlation of terrestrial and deep-sea Quaternary deposits on the basis of complex stratigraphic investigation into loesses along the Danube

Őskörnyezet-változásokat és a fejlődéstörténetre vonatkozó változásokat vizsgáltunk Duna menti és vízrendszeréhez tartozó löszök típusfeltárásai alapján. Negyedidőszaki pleisztocén szárazföldi üledékeket hasonlítottunk össze mélytengeri és jégfúrások üledéksorai értékeivel. Arra kerestük a választ, hogy az izotóp sztratigráfiai módszerével vizsgált mélytengeri üledékek hideg és meleg klímaszakaszainak ciklusai milyen hatást gyakoroltak a szárazföldi palogeográfiai és paleoklimatológiai környezetre és hogy hogyan lehet a mélytengeri klímaszakaszokat a szárazföldi üledékekben is kimutatni, valamint hogy mely szárazföldi üledékekben figyelhetők meg a pleisztocén eljegesedések hatásai. Kutatott szelvényeink részben az egykori Pannon-tó Ny-i elvégződéseinél találhatók (Červený kopec, Kremsi öblözet, a Mistelbach környéki kavicstakaró rétegei), részben Szulimán környékiek, illetve közép-dunai és al-dunai feltárások. Alkalmazott környezetjelző-kiértékelő módszerünk bevált. A szelvényen belüli és a szelvények közötti rétegek párhuzamosítását nagyban elősegíti. Legtöbb információt a δ18O, a MIS (mélytengeri izotóp stádiumok), a lösz/paleotalaj ciklusok, a CaCO3 tartalom, az FG és Kd értékek, valamint az agyagtartalom hordoz. Lehetőség szerint érdemes mindezen információt valamelyik jégfúrással összevetni. | We have investigated the paleoenvironmental changes on the basis of the stratotype loess sequences along the River Danube and its drainage system. We have compared the Quaternary terrestrial deposits with the data of deep-sea sequences and ice sores. An answer is sought to the question: how have the cold and warm climatic cycles known from deep-sea sediments studied by the methods of isotope stratigraphy affected terrestrial paleogeographic environment and paleoclimatic conditions, how can be the climatic cycles of the deep-sea sediments determined in the terrestrial deposits, and in which terrestrial deposits can we find the effects of Pleistocene glaciations. The investigated sections are from the western fringe of the Lake Pannon (e.g. Červený kopec, the Krems Embayment, Mistelbach gravel cover), from Szulimán and from several locations of the Middle and Lower Danube. Our new environment-discrimination method worked well in the demarcation of the stratigraphic units and even during the correlation of the different sections. The most informative curves are the δ18O, the MIS (Marine Isotope Stage), the loess/paleosol cycle, FG and Kd and the clay content curves. It is worthy to compare them with the data of ice cores

A mikrokörnyezeti hatások szerepe a felvehető nyomelem-tartalmának alakításában

Kisebb és nagyobb folyóinkon számos esetben vonultak le megemelkedett nehézfém koncentrációval együtt járó szennyező hullámok. A nehézfém szennyezések sok esetben árhullámokhoz köthetőek, de (főleg kisebb vízfolyásokon) előfordultak kifejezetten közepes (esetleg kis) vízálláshoz, illetve vízhozamhoz köthető szennyezések is. A vízhez, mint transzmissziós közeghez köthető szennyezések esetében a nehézfémek többféle fizikai és formában lehetnek jelen. Az ártérre kikerülő nehézfémek térbeli eloszlása, valamint felhalmozódásuk mértéke a vízállásnak, a szennyezőanyagok fizikai és kémiai formáinak, legvégül pedig az árterek térszerkezetének a függvénye. A nehézfémek által okozott környezeti kockázatot azonban nem önmagában e toxikus hatású elemek abszolút mennyisége jelenti, hanem azok „elérhetősége”. (Elérhetőség alatt ez esetben a fémek remobilizációját és felvehetőségét („bio-elérhetősége”) értjük. Jelen publikációnkban két nagyobb folyónk árterei példáján kíséreltük meg a Cd, Co, Cr, Cu, Ni, Pb és a Zn elérhetőségében mutatkozó különbségek okait feltárni

A Kárpát-medence déli (Dél-Magyarország, Bácska, Horvátország) és az ÉNY-Mediterrán térség löszeinek vizsgálata és kapcsolatuk az Emilian (tengeri) -pencki (alpi) pleisztocén kronológiával = Investigations into loess sequences in the southern part of the Carpathian Basin (Southern Hungary, Bachka, Croatia) and in the northeast Mediterranean and their relationship with the Emilian (marine) and Penckian (alpine) pleistocene chronology

A Kárpát-medence D-i peremvidékén végzett vizsgálatok jelentősen hozzájárulnak a terület negyedidőszaki fejlődése és környezetváltozásai egyre pontosabb megismeréséhez. Négy típusterületen - 1. az Isztriai-félsziget É-i és D-i peremvidékén, 2. a Bácskai-löszplató K-i peremvidékén, 3. az Erdődi-rög Duna alámosta szakaszán, valamint a Duna-Tisza torkolatvidéke környezetében végeztünk kutatásokat abból a célból, hogy az alsó-, középső- és felsőpleisztocén lösz- és talajsorozatok, ill. egyes helyeken az aljzatban található pliocén rétegek egységes környezetjelző módszerrel történő vizsgálatával olyan őskörnyezet változásokra vonatkozó alapinformációk birtokába juthassunk, amelyek a korábbiaknál jóval több, pontosabb és gyorsabb ismeret-anyag megszerzését teszi lehetővé a vizsgált terület fejlődéstörténetéről, ősföldrajzi- és őskörnyezet változásairól. Az őskörnyezet változásokra vonatkozó adatok a lehető legegyszerűbb és leggyorsabb módon leolvashatók az adatbázisokból és a szelvény mellé szerkesztett grafikonokról a feltárás minden mérési adatára vonatkozóan. Vizsgált feltárásaink (1. Titel, 2. Vörösmart, 3. Velica Stancia, 4. Szuliman, 5. Marlera, 6. Erdőd, 7. Stari Slankamen) magukba foglalják a fiatal lösz- és talajsorozatot, az öreg löszök és fosszilis talajaik sorozatát és a lösz alatti szubaerikus formációt, a "dunaföldvári összletet". A kapott eredmények alapján sok, a Kárpát-medence üledékeire vonatkozó - párhuzamosítási lehetőség birtokába jutottunk. | Studies conducted in the southern peripheral loess regions of the Carpathian basin have contributed to a more exact knowledge of the Quaternary evolution and environmental changes of the area. Investigations were carried out in four key regions: 1 Northern and southern margins of the Istrian Peninsula, 2 Eastern edge of Bácska Loess Plateau, 3 Along the section of Erdőd Massive underwashed by the Danube, and 4 Tributary of Tisza into the Danube. They included analyses of loess-paleosol sequences formed in early, middle and late Pleistocene and in some places Pliocene formations in the basement using uniform methods of environmental indication and were aimed to rapidly obtain exact and comprehensive basic information concerning the evolution, paleogeographic and paleoenvironmental changes in the study area. A simple and rapid method was find to deduce information from the databases and diagrams drawn parallel with the profiles. The sampling and analyses included the following sections: 1 Titel, 2 Vörösmart, 3 Velica Stancia, 4 Szulimán, 5 Marlera, 6 Erdőd, 7 Stari Slankamen. At these type localities young loesses and soils, old loess-paleosol series and a subaerial formation underlying loess (the so called Dunaföldvár series) were investigated. Results obtained this way offer opportunities for the correlation between sediments of the Carpathian basin