Trade structure Analysis of Latin-America and the Mercosur countries

A latin-amerikai országok, ezen belül a részletesebben is vizsgált gazdasági integráció, a Mercosur a kereskedelmi liberalizáció terén jelentős előrelépéseket tett. A nemzetközi kereskedelem és a termelési tényezők áramlásának mintázatára hatást gyakorol a gazdasági integrálódás folyamatába való bekapcsolódás. Attól függően, hogy a gazdaságok az integrálódási folyamat mely szakaszában járnak, az abból származó hasznok és kockázatok is eltérőek lesznek. Egy integráció esetében érdemes ezért azt is vizsgálni, hogy ún. sekély vagy mély integrációról van-e szó. E mélység meghatározására proxiként jól használható az ágazaton belüli kereskedelem jelensége, a kutatás ezért kiemelten vizsgálja az ágazaton belüli kereskedelem jelenségét, továbbá, hogy a kereskedelemi folyamatok hogyan gyakorolnak hatást egy-egy régió vagy gazdaság fejlődésére, a társadalmi jólét változására; illetve, hogy hogyan képes a kereskedelem és nemzetközi tényezőáramlás hozzájárulni a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok kezeléséhez. A kutatás során részletesen vizsgálom (i.) a latin-amerikai országok, a Mercosur (és összehasonlításképpen a NAFTA) kereskedelmi szerkezetének alakulását; (ii.) hogy a változó világgazdasági integráció előrehaladása hogyan hatott ezen országok és az integráció kereskedelmi folyamataira, kiemelten az ágazaton belüli kereskedelemre; (iii.) a dél-dél irányú kereskedelmi kapcsolatok erősödését és alakulását. A dolgozat kutatási kérdése, hogy hogyan változott a latin-amerikai régió és ezen belül a Mercosur országok kereskedelmi szerkezete az integrálódás következtében meginduló liberalizációs hullámoknak köszönhetően, illetve, hogy a kereskedelem liberalizálódása révén az ágazaton belüli kereskedelem jelensége milyen formában és intenzitással jelenik meg a régió kereskedelmében. A bevezető szakasz témafelvetése, célkitűzései és a dolgozat kutatási kérdésének megfogalmazása után a 2. fejezet a latin-amerikai régió világgazdaságban elfoglalt helyével foglalkozik, mind abszolút értelemben, mind a többi fejlődő régióhozhoz mérten. A 3. fejezet a gazdasági és kereskedelmi liberalizáció megvalósulási formáit és hatásait mutatja be történeti szempontból. A 4. fejezet ismerteti a Mercosur kialakulásának állomásait, intézményi kereteinek lefektetését, kereskedelmének elmélyülését, illetőleg a tagországok abból való részesedését. Az 5. fejezet a mély és sekély integrációk elméletével foglalkozik és az ágazaton belüli kereskedelem mutatóin kereszetül a Mercosur és a NAFTA példáján mutatja be az elmélet gyakrolatban való tükröződését. A 6. fejezet szintén az ágazaton belüli kereskedelem mutatórendszeréhez nyúl, hogy bemutathatóvá váljon a két választott országpár - Argentína-Brazília és Mexikó-USA - kereskedelmi mintázata az SITC 7-es termékosztály vonatkozásában. A 7. fejezet két új vizsgálati szemponttal bővíti az elemzési kereteket: a technológiai intenzitás és a termékek feldolgozottsági foka mentén vizsgálja a Mercosur országok kereskedelmi szerkezetében bekövetkezett változásokat 1996 és 2012 között. A 8. fejezet a dolgozat téziseit tartalmazza, a 9. pedig új kutatási irányokat vázol fel.Latin-American countries and the to be investigated economic integration, the Mercosur has taken significant steps regarding trade liberalization. International trade and the pattern of factor endowment have an impact on the process of forming economic integrations. Depending on which phase of integration the economies are in, cost and benefits (that is the trade diverting and trade creating effects) can be different, hence it is worth investigating their nature, if they are shallow or deep integrations. To define the depth of an integration intra-industry trade can be uses as a proxy, therefore this research highlights the phenomena of intra-industry trade and examines how trade impacts the economic development and social welfare of certain pre-selected regions. Furthermore I consider the soothing effects of trade and flow of international production factors amidst unfavorable economic processes. I investigate in detail (i.) the evolution of trade patterns within the Latin-American countries and the Mercosur (and at some points within NAFTA as a comparison); (ii.) how the changing world of economic integrations impacted the trade and especially the intra-industry trade of these counties and regions; (iii.) the evolution of the south-south trade relations. The objective of the research is to examine how trade patterns of the Latin-American region and the Mercosur countries have changed after liberalizing the markets; and to examine how and how intensely did the intra-industry trade appear in the region’s trade after liberalizing the trade. After stating the objectives and goals of the doctoral research in the preface, in the 2nd chapter I present the place of Latin-American region within the world economy compared to other developing regions both in absolute and in relative terms. The 3rd chapter deals with the forms and effects of economic and trade liberalization in historical perspective. The 4th chapter presents the history of Mercosur, steps of laying its institutional frameworks, the deepening of its trade and the shares of its members from it. The 5th chapter deals with the theory of deep and shallow integrations and investigates the presence of theory through intra-industry trade analysis in case of Mercosur and NAFTA. The 6th chapter introduces further indices of intra-industry trade in order to examine the trade patterns of SITC 7 products for two selected county pairs: Argentina-Brazil and Mexico-USA. In the 7th chapter I widen the frameworks of the research with two additional dimensions. I analyze between 1996 and 2012 the changes in the structure of trade for Mercosur countries along technology intensity and the broad economic categories. Chapter 8 states the propositions of the dissertation and chapter 9 suggests further directions for the research.d

Gazdasági és kereskedelmi liberalizáció Latin-Amerikában

A tanulmány a gazdasági- és kereskedelmi liberalizáció lehetséges módozataival foglalkozik. A liberalizációs fázisok és strukturális reformok általános áttekintése után bemutatja az egyoldalú, többoldalú és regionális liberalizálás tendenciáit a globalizáció előrehaladásának tükrében; majd a XXI. század kereskedelempolitikai eszközei mellett ismerteti az első és második generációs reformokat; a kifelé és befelé irányuló iparosítási technikákat. Az írás bemutatja a latin-amerikai régió, majd négy előzetesen megválasztott ország által gazdaságuk liberalizálása mentén bejárt útvonalakat, összegezve az elmúlt néhány évtized főbb reformcsomagjainak rövidebb vagy hosszabb távú kimenetét; illetve a gazdaság növekedésére gyakorolt hatásukat

Mély vagy sekély integráció? A Mercosur és a NAFTA esete

Integration processes began in the 1960s and have become increasingly intense, bringing with them a growing share of intra-industry trade flows in international trade. According to the Smooth Adjustment Hypothesis (SAH), trade between similar industries or products results in lower adjustment costs in the factor markets. Due to the liberalizing effect of trade integrations trade flows intensify, causing an increase in intra-industry trade flows and consequently a decrease in adjustment costs at the same time. The alteration of trade patterns can be caused by changes both in quantity and in quality. Analyzing these effects separately allows us to better understand the trade policy practices of the chosen countries and to provide the decision makers with information.In this paper we analyze NAFTA and Mercosur, two integrations which differ both in factor endowments and in depth of integration (deep vs. shallow). We used SITC Rev. 1 AG3 (industrial level) and HS92 AG6 (product level) bilateral trade data from the UN COMTRADE database to analyze the evolution of intra-industry trade flows. Journal of Economic Literature (JEL) classifications: F13, F14, F15Az 1960-as évek integrálódási folyamatának megindulása, majd intenzívebbé válása óta a nemzetközi kereskedelmi áramlások jelentős része zajlik ágazaton belül. A sima alkalmazkodás hipotézise (SAH) alapján az azonos iparágak közötti vagy – mélyebb dezaggregációs szinten vizsgálva – a termékek közötti kereskedelem alacsonyabb alkalmazkodási költségekkel jár a tényezőpiacokon. A kereskedelmi integrációkkal együtt járó liberalizációs törekvések miatt intenzívebbé váló kereskedelem tendenciaszerűen az ágazaton belüli kereskedelem növekedését eredményezte, így a fentiek alapján a regionális integrációklétrejötte együtt járt a tényezőpiaci alkalmazkodási költségek csökkenésével. A kereskedelem megváltozása fakadhat egyrészt mennyiségi, másrészt minőségi változásokból. A két tényező elkülönített vizsgálata hozzájárul a kereskedelempolitikai gyakorlat jobb megértéséhez, valamint információt szolgáltat adöntéshozók számára. Jelen tanulmány két különböző tényezőellátottságú, s az integráltság különböző fokán lévő (mély, illetve sekély) regionális integrációs tömörülést vizsgál, a Mercosurt és a NAFTA-t. Az ENSZ Comtrade adatbázisának SITC Rev.1 AG3 iparági szintű és HS92 AG6 termékszintű, bilaterális kereskedelmi adatainak felhasználásával elemzi az ágazaton belüli kereskedelem alakulását. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13, F14, F1

Mély vagy sekély integráció? A Mercosur és a NAFTA esete

Integration processes began in the 1960s and have become increasingly intense, bringing with them a growing share of intra-industry trade flows in international trade. According to the Smooth Adjustment Hypothesis (SAH), trade between similar industries or products results in lower adjustment costs in the factor markets. Due to the liberalizing effect of trade integrations trade flows intensify, causing an increase in intra-industry trade flows and consequently a decrease in adjustment costs at the same time. The alteration of trade patterns can be caused by changes both in quantity and in quality. Analyzing these effects separately allows us to better understand the trade policy practices of the chosen countries and to provide the decision makers with information.In this paper we analyze NAFTA and Mercosur, two integrations which differ both in factor endowments and in depth of integration (deep vs. shallow). We used SITC Rev. 1 AG3 (industrial level) and HS92 AG6 (product level) bilateral trade data from the UN COMTRADE database to analyze the evolution of intra-industry trade flows. Journal of Economic Literature (JEL) classifications: F13, F14, F15Az 1960-as évek integrálódási folyamatának megindulása, majd intenzívebbé válása óta a nemzetközi kereskedelmi áramlások jelentős része zajlik ágazaton belül. A sima alkalmazkodás hipotézise (SAH) alapján az azonos iparágak közötti vagy – mélyebb dezaggregációs szinten vizsgálva – a termékek közötti kereskedelem alacsonyabb alkalmazkodási költségekkel jár a tényezőpiacokon. A kereskedelmi integrációkkal együtt járó liberalizációs törekvések miatt intenzívebbé váló kereskedelem tendenciaszerűen az ágazaton belüli kereskedelem növekedését eredményezte, így a fentiek alapján a regionális integrációklétrejötte együtt járt a tényezőpiaci alkalmazkodási költségek csökkenésével. A kereskedelem megváltozása fakadhat egyrészt mennyiségi, másrészt minőségi változásokból. A két tényező elkülönített vizsgálata hozzájárul a kereskedelempolitikai gyakorlat jobb megértéséhez, valamint információt szolgáltat adöntéshozók számára. Jelen tanulmány két különböző tényezőellátottságú, s az integráltság különböző fokán lévő (mély, illetve sekély) regionális integrációs tömörülést vizsgál, a Mercosurt és a NAFTA-t. Az ENSZ Comtrade adatbázisának SITC Rev.1 AG3 iparági szintű és HS92 AG6 termékszintű, bilaterális kereskedelmi adatainak felhasználásával elemzi az ágazaton belüli kereskedelem alakulását. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13, F14, F1

The effect of currency union on the intra-Eu trade

Az optimális valutaövezetek elméletének legújabb feltevését – az optimális valutaövezeti tulajdonságok endogén természetét – figyelembe véve panelelemzés keretében vizsgáltuk a kereskedelmi nyitottság endogenitását. Empirikus elemzésünk során az egyes országok közötti bilaterális kereskedelem változását figyeltük meg az EU tizennégy országában 1990 és 2006 között. Az adatokból panelt állítottunk össze, s ezen paneladatokon alapuló regressziós vizsgálatot végeztünk. A regressziós vizsgálat alapjául a gravitációs modell szolgált. Az elemzés során fix hatású modellt alkalmaztunk. Két esetet vizsgáltunk: a) időben állandó exportőr-specifikus egyedhatást tételeztünk fel, majd b) időben állandó országpár specifikus egyedhatásokat. A vizsgálat alátámasztja a kereskedelmi nyitottság endogén természetét, mivel a kereskedelmi forgalomban mindkét feltételezés esetén növekedést tapasztaltunk. A szerzők OTDK dolgozata szakdolgozatként elfogadva.régi képzésközgazdász-gazdálkodási-közgazdaságiv