A KKV-szektor gyakorló számviteli szakembereinek a pályakezdő számvitelesek kompetenciáira vonatkozó értékelése

A szerzők tanulmányukban nemzetközi kitekintés után a magyar számviteli szakemberek kompetenciáinak vizsgálatát mutatják be. Kutatásuk célja a számviteli képzés tartalmi és módszertani továbbfejlesztése érdekében a számviteli szakemberekkel szemben támasztott kompetenciák feltérképezése és a hiányzó kompetenciák feltárása. A nemzetközi kutatásoktól eltérően a pályakezdő számviteli szakemberek hiányzó kompetenciáinak felmérését, a magyar számvitelképzés jellemzőit figyelembe véve, a három legjellemzőbb képzési szintre az ügyintézőkre, a mérlegképes könyvelőkre és a diplomás pályakezdő számviteli szakemberekre vonatkozóan külön-külön végezték el. A kutatási hipotézisek bizonyítása alapján fejlesztési irányokat fogalmaznak meg a számviteli szakemberképzés számára

Válságban a világ. Pénzügyi és számviteli kihívások

A VI. Bosnyák János Emlékkonferencia előadásainak szerkesztett cikkei olvashatók a kötetben

A munkaerőpiac pályakezdő számviteli szakemberekkel szemben támasztott kompetencia követelménye

A rendszerváltás előtt csupán néhány ezer gazdálkodó szervezettel működött a magyar gazdaság, a számviteli szakma szűk körű és nagy tekintélyű volt, a számviteli szakemberek kizárólagos tudásmonopóliummal rendelkeztek. A regisztrált gazdasági szervezetek száma mára meghaladta az 1,8 milliót. A számviteli szakmának óriási mennyiségi igényt kell kielégíteni. Ez az eltömegesedés törvényszerűen a számviteli szakemberképzés követelményeinek lazulásával járt, érintve a képzések be- és kimeneti követelményeit, a tananyagtartalmat, a képzési idő rövidülését, vagy éppen a képzést szervezők körét. A mennyiségi igény kielégítése nehezen megoldható feladat, hiszen a szakmaiság sérülhet, nagyon könnyen keletkezhetnek, és keletkeztek is etikai, morális problémák. Fontos kérdés, hogy a felelősségvállalás elve, az intaktság elve, a bizalom, az elfogulatlanság elve érvényesül-e a mai számviteli tevékenység során. A morális, etikai probléma jelenlétére bizonyíték a 2000-es évek elején a számviteli világot megrázó „Enronjelenségként” ismert vállalati krízis, amely több ezer amerikai nagyvállalat bukását okozta. A bukás kiváltó okai között olyan számviteli szabálytalanságok (szándékosan elkövetett pontatlanságok) találhatók, mint a torzított beszámolók, hamis profitkimutatások, az árbevétel meghamisítása, a vállalati adósságok elrejtése. Hasonló etikai problémát vet fel az auditálás és üzleti tanácsadás tevékenységének összeférhetetlensége egyazon vállalatnál