A Tengelici-homokvidék gyertyános-tögyesei (Convallario-Carpinetum Kevey 2008)

The heavily fragmented and isolated pedunculate oak-hornbeam forests are remnants of the natural vegetation of the sand dune area of Tengelic, where hey are found mostly in interdunal depressions. To determine their main phytosociological characteristics, we collected and analyzed data from 50 stands. The results show that these forests are the most similar in species composition to the oak-hornbeam forests (ConvallarioCarpinetum Kevey 2008) described from the Nyírség. They sharply differ from the oak-hornbeam forests growing on the Dráva floodplain (Veronico montanae-Carpinetum), but exhibit a certain degree of similarity to the closed oak forest with hornbeam found on the loess-covered parts of the Great Plain (Corydali cavaeCarpinetum)

Homokpusztai fekete nyárasok a Tengelici-homokvidéken

A Tengelici-homokvidék jellegzetes faji összetételű, fekete nyár uralta nyílt erdőfoltjai a kiskunsági borókás nyárasokhoz (Junipero-Populetum albae (Zólyomi ex Soó 1950) Szodfridt 1969) és pusztai tölgyesekhez (Populo canescenti-Quercetum roboris (Hargitai 1940) Borhidi in Borhidi et Kevey 1996) hasonló ökológiai helyzetben fordulnak elő. Az elemzésre alkalmas öt állomány fitoszociológiai vizsgálata szerint a Nagykőrösről és Bugacról származó referenciaan- yaghoz viszonyítva jelentősen nagyobb arányban tartalmaznak évelő homokpusztai (Festucetea vaginatae), illetve száraz gyepi (Festuco-Brometea, Festucetalia valesiacae, Festucion rupicolae) fajokat, míg a réti (Molinio-Arrhenatheretea) és délkelet-európai száraz tölgyesek (Quercetea pubescentis-petraeae) karakterfajainak aránya alacsonyabb. A gyom jellegű (Chenopodio-Scleranthea) fajok és idegenhonos növények viszonylag magas aránya az állományok zavart jellegét jelzi. A bináris klaszter és főkoordináta elemzés eredményei szerint a tengelici állományok nagyjából azonos mértékben különböznek a nagykőrösi borókás nyárasoktól és pusztai tölgyesektől. Az eredményekből az a következtetés adódik, hogy a homoki sztyeperdők különböző típusairól jelenleg rendelkezésre álló felvételi anyag nem elegendő arra, hogy a fekete nyáras állományok szüntax- onómiai hovatartozását egyértelműen meg tudjuk határozni

A Duna–Tisza köze zárt homoki tölgyesei (Polygonato latifolii-Quercetum roboris)

Jelen tanulmány a Duna–Tisza köze zárt homoki tölgyeseinek (Polygonato latifolii-Quercetum roboris) társulási viszonyait mutatja be 50 cönológiai felvétel alapján. A felvételek Csévharaszt, Hetényegyháza, Kunadacs, Kunbaracs, Kunpeszér, Nagykőrös, Nyárlőrinc és Ruzsa erdeiben készültek. A vizsgált állományokat a Mezőföld zárt homoki tögyeseivel (Polygonato latifolii-Quercetum roboris) és a Szigetköz zárt ártéri tölgyeseivel (Melico nutantis-Quercetum roboris) hasonlítottuk össze. Közöttük elsősorban a Fagetalia fajok arányában mutatkozik különbség, amelyek a Szigetközben mintegy ötször akkora csoportrészesedést mutatnak, mint a Duna–Tisza közén

A Magyarországra érkező külföldi működőtőke gazdasági kapcsolatrendszer-vizsgálatának elméleti alapjai (1960–2004)

A tanulmány célja a Magyarországra érkező működőtőkére vonatkozó, 1960–2004 között kiadott magyar szakirodalom rendszerezése, áttekintő elemzése. Kiemelt feladata a meghatározó irányvonalak és témakörök azonosítása, valamint a paradigmákat formáló szempontrendszereknek az elkülönítése. A tartalomelemzés során a működőtőkével kapcsolatos mennyiségi és minőségi szempontok azonosítására helyeztük a hangsúlyt, amelynek csoportosításával határoztuk meg a domináns kutatási irányokat. Ezeket két korszakban, az 1960-as évek és 1990, valamint 1990 és az EU-csatlakozás közötti időszakban értelmeztük mezo- és makrogazdasági témájú, közgazdaságtani és gazdaságföldrajzi folyóiratcikkek értékelésével. A rendszerváltozást megelőzően a külföldi működőtőkével kapcsolatos vizsgálatokban a szerzők a gazdasági hatásokra helyezték a hangsúlyt. Az 1990-es évektől eleinte a mennyiségi szempontok, majd az évtized középtől újra a minőségi elemek: a működőtőke gazdasági és területi integrációja, illetve az abból származó járulékos hatások kerültek a tudományos érdeklődés középpontjába. Ezek az eredmények megalapozták az EU-csatlakozást követő időszak szakmai vizsgálatainak szempontrendszerét és szemléletmódját