Improving interfacial adhesion in pla/wood biocomposites

Two reactive coupling agents, N,N-(1,3-phenylene dimaleiimide) (BMI) and 1,1-(methylenedi-4,1-phenylene)bismaleimide (DBMI) were used to improve interfacial adhesion in PLA/wood composites. First the effect of the coupling agents was established in a series of experiments in which the amount of coupling agent changed at constant wood content, and then the effect of coupling was determined at various wood loadings (0-60 vol%). Composites were homogenized in an internal mixer and compression molded to plates. Tensile properties were determined and micromechanical deformations were studied by acoustic emission measurements. The two compounds improved the properties of the composites. Stiffness, strength and deformability increased simultaneously supplying sufficient proof for coupling. Because of the flexibility of the molecule, DBMI is a more efficient coupling agent in the studied composites than BMI. However, the effect of coupling is small, because only a few very large particles debond under the effect of external load. Smaller particles adhere strongly to the matrix even without coupling proving that interfacial adhesion is strong in PLA/wood composites

Alvászavarok Parkinson-kórban: megjelenés, kivizsgálás, terápiás lehetőségek

Absztrakt Bevezetés: A neurológiai betegségek egyik legnagyobb csoportját a különféle eredetű mozgászavarok alkotják. Ezek közé tartozik a Parkinson-kór, amely a motoros-mozgató rendszert érintő tünetek, panaszok alapján ismerhető fel. A fentiek mellett azonban számos egyéb kísérő jelenséggel is számolni kell, amelyeket úgynevezett nem motoros tüneteknek nevezünk. Ezek közül több meg is előzi az ismert, klasszikus motoros tünetek megjelenését. Célkitűzés: Jelen összefoglaló a Parkinson-kórban megjelenő különböző alvászavarokat, azok felismerési és kezelési lehetőségeit ismerteti. Módszer: A szerzők áttekintették a PubMed-ben található, 2015. januárig megjelent, Parkison-kór és alvászavarok összefüggéseit vizsgáló közleményeket. Eredmények: A nem motoros tünetek egyik kategóriája az alvászavarok, amelyek között megtaláljuk az aluszékonysághoz vezető állapotokat, az insomniát vagy a parasomniák közé sorolt REM-magatartászavar-betegséget. Az alvászavarok kialakulásában a neurodegeneratív folyamat következményeként létrejövő agytörzsi és egyéb területek károsodása mellett (amelyek szerepet játszanak az alvás–ébrenlét ciklus szabályozásában) egyéb, jól befolyásolható faktorok (alvási apnoe betegség, nyugtalan láb szindróma stb.) is szerepet játszanak. Következtetések: A nem motoros panaszok felismerése és megfelelő kezelése a Parkinson-kórban szenvedő betegeknél az életminőséget jelentősen javítja. Orv. Hetil., 2015, 156(27), 1091–1099

FACTORS DETERMINING THE PERFORMANCE OF THERMOPLASTIC POLYMER/WOOD COMPOSITES; THE LIMITING ROLE OF FIBER FRACTURE

Thermoplastic polymer/lignocellulosic fiber composites were prepared with a considerable range matrices and fibers in an internal mixer. Tensile properties were determined on bars cut from compression molded plates. Local deformation processes initiated around the fibers were followed by acoustic emission testing supported by electron and polarization optical microscopy. The analysis of results proved that micromechanical deformation pro-cesses initiated by the fibers determine the performance of the composites. Debonding usually leads to the decrease of composite strength, but decreasing strength is not always associated with poor adhesion and debonding. The direction of property change with in-creasing wood content depends on component properties and interfacial adhesion. Good interfacial adhesion often results in the fracture of the fibers. Depending on their size and aspect ratio fibers may fracture parallel or perpendicular to their axis. At good adhesion the maximum strength achieved for a particular polymer/wood pair depends on the inher-ent strength of the fibers, which is larger for perpendicular than parallel fracture. Inherent fiber strength effective in a composite depends also on particle size, larger particles fail at smaller stress, because of the larger number of possible flaws in them. A very close corre-lation exists between the initiation stress of the dominating local deformation process and composite strength proving that these processes lead to the failure of the composite and determine its performance

Insomnia és elalvást segítő szokások felmérése felnőttek körében | Insomnia and habits to help to fall asleep among adults

Absztrakt Bevezetés: Az alvásminőséget számos tényező befolyásolhatja, az insomnia pedig hatással van az egészségi állapotra. Célkitűzés: Kutatásunk célja felmérni az insomnia gyakoriságát és hatásait, az alvást befolyásoló tényezőket és az elalvást segítő szokásokat felnőttek körében. Módszer: Az adatfelvétel országosan online és a dél-dunántúli régióban papíron történt, 455 felnőtt töltötte ki a kérdőívet, amelynek része az Athén Insomnia Skála. Eredmények: A vizsgálatban részt vevők 13,4%-a insomniás. Az insomniát (átlagpont: 5,08) befolyásolja a táplálkozás minősége (p<0,001), a kávéfogyasztás (p = 0,045) és a sport (p = 0,011), továbbá összefüggésben van a krónikus betegségek (p = 0,001) és a pszichoszomatikus panaszok gyakoriságával (p<0,001). Az alvászavar leggyakoribb okai: munkahelyi stressz (35,6%), magánéleti stressz (35,4%) és fájdalom (24,2%). Akik a magánéleti stresszt (p = 0,001) és fájdalmat (p = 0,033) jelölték oknak, rosszabbul alszanak. Elalvási problémák esetén alkalmazott leggyakoribb szokások a tévénézés, az olvasás; a válaszadók 7,5%-a alkalmaz altatószert és 11,4%-a gyógyteát. Következtetések: Kutatásunkkal felhívjuk a figyelmet az insomnia gyakoriságára, hatásaira és az elalvást segítő lehetőségekre. Orv. Hetil., 2016, 157(49), 1955–1959. | Abstract Introduction: The quality of sleep can be influenced by several factors, insomnia in turn has an effect on the state of health. Aim: The aim of our survey is to measure the effects of insomnia, furthermore, the sleep affecting agents and habits to help to fall asleep among adults. Method: We collected the online nationwide and the written datas from the South-Transdanubia region, 455 adults filled the questionnaire which contains the Athens Insomnia Scale. Results: 13.4% of participants has insomnia, it is influenced by the quality of diet (p<0.001), comsumption of coffee (p = 0.045) and the physical activity (p = 0.011), what is more in correlation with the prevalency of chronic deseases (p = 0.001) and psychosomatic symptoms (p<0.001). The most frequent causes of sleep disorders are: work-related stress (35.6%), personal-life stress (35.4%) and pain (24.2%). In case of dormition problems most of the participants watch television (52.1%) and read (33%); 7.5% and 11.4% of the responders use sleeping pills and tisane. Conclusions: We attract attention to the prevalency and effects of insomnia, and the habits to help to fall asleep. Orv. Hetil., 2016, 157(49), 1955–1959

Effect of active and passive techniques used in thromboembolic prophylaxis on venous flow velocity in the post-procedure period

IntroductionStudies have shown that using mechanical thromboembolic prophylaxis methods speeds up venous flow and decreases stasis. These studies examine the post-intervention period of 1–10 min. The length of the effect of procedures to raise venous flow velocity cannot be determined by clinical trials. To apply mathematical techniques to estimate how long mechanical thromboembolism prophylaxis procedures will increase venous flow rate.MethodsIn the survey, we examined 25 persons (poststroke patients), with an average age of 57.2 ± 6.3 years. Regarding the proportion of genders, 13 (52%) participants were male and 12 (48%) female. The peak venous blood flow velocity was measured with a HADECO BIDOP ES-100V II type Doppler ultrasound device, using an 8 MHz head, in the femoral vein, at the level of the hip joint. We estimated the change of the venous blood flow velocity from the available sampled data using the method of least squares. For the calculations, we used Microsoft Excel, version Mac Excel 2019.ResultsThe decrease in peak venous flow velocity can be approximated by a logarithm function. Mathematical calculations show that after active thromboembolic prophylaxis interventions, resting venous flow velocity is restored at 26.8 min on the intact limb and 85.1 min on the hemiparetic side. Resting flow velocity is restored in 131.9 min after passive mobilization of the hemiparetic side and in 137.7 min after the consensual effect.DiscussionAn elementary mathematical function can be used to estimate the time to recovery of peak venous flow velocity to resting state from measurements taken 15 min after the intervention. Active and passive mechanical thromboembolic prophylaxis after the intervention has a longer-term effect on venous flow velocity