A szövegalkotási kompetencia korpusz alapú vizsgálata és számítógépes elemzése az angol mint idegen nyelvben = A corpus-based and computerised analysis of discourse competence in text produced by Hungarian learners of English

A kutatási program egyik fő eredménye a közel 2,4 millió szavas Magyarországi angolnyelv-tanulói szövegtár létrehozása. A szövegtár két alkorpuszból áll: az Érvelő esszé alkorpuszból (544.473 szó), amelynek egy része az International Corpus of Learner English része, és a Szakdolgozat alkorpuszból (1.814.772 szó). A kutatás másik eredménye, hogy elméleti és empirikus vizsgálatai révén új ismeretekkel gazdagítja a hazai és nemzetközi szakirodalmat a diskurzuselemzés, a kontrasztív retorika és a szaknyelv-oktatás területén. Kidolgoztuk az érvelő esszék és a tudományos dolgozatok (szakdolgozatok) strukturális/retorikai elemzésének ún. mozzanat-struktúra modelljeit. E modellek lehetővé teszik magyar anyanyelvűek angolul írt érvelő és tudományos szövegeinek elemzését, valamint a szövegek korpuszban történő funkcionális kódolását. Korpusz-alapú vizsgálataink leírják az angolt idegen nyelvként tanuló magyar egyetemi hallgatók érvelő esszékben és szakdolgozatokban alkalmazott fontosabb szövegszerkesztési stratégiáit (pl. érvelő fókuszmondatok, mozzanat-struktúra, szerzői jelenlét) és rámutatnak arra, hogy a hallgatók szövegei miben térnek el leginkább az anyanyelvi beszélők írásaitól. Az eredmények számos alapvető különbségre hívják fel a figyelmet anyanyelvi és nem anyanyelvi írók között, amelyek ismerete elengedhetetlen feltétele a hatékony és sikeres angol tudományos szaknyelvi oktatásnak. Közleményeink részletesen foglalkoznak a kutatás pedagógiai implikációival is. | One of the main outcomes of this research is the almost 2.4 million-word Hungarian Corpus of Learner English (HuCLE). The corpus contains two sub-corpora: the Argumentative Essay Sub-corpus (544,473 words), part of which constitutes the Hungarian sub-corpus of the International Corpus of Learner English, and the Thesis Sub-corpus (1,814,772 words). Another important outcome is that considerable amount of new knowledge has been produced in the fields of discourse analysis, contrastive rhetoric, and the teaching of English for academic purposes. We have devised new move-structure models for the structural/rhetorical analysis of argumentative essays and research papers (theses). These models allow for the study of Hungarian EFL speakers argumentative and academic discourse, as well as for the functional coding of the texts of the corpus. Our corpus-based investigations describe the most important discourse strategies of Hungarian EFL learners in argumentation and academic writing (e.g., argumentative thesis statements, move structure, authorial identity) and pinpoint the differences between native speaker?s and EFL learners? texts. The results show a number of discrepancies between the discourse strategies of English L1 and EFL speakers: therefore it is argued that the identification of the differences is crucial in designing efficient English academic writing courses. Our publications also report on the pedagogical implications of the research

Szakfordítás angolról magyarra: jellegzetes műveletek, a fordított szövegek jellemzői és értékelése = English-Hungarian technical translation: characteristic operations, translated text, evaluation

1. A kutatók létrehoztak egy fő- és egy kiegészítő részből álló angol-magyar párhuzamos szaknyelvi korpuszt. A fő korpusz mintegy egy millió szót tartalmaz, publikált könyvekből és jelentésekből áll. A kiegészítő korpusz mintegy 500 ezer szót tartalmaz a SZIE szakfordítói képzésében 2002 és 2008 között végzett szakfordító hallgatók képesítő fordításaiból. A korpusz 7 szakterületről gyűjtött szövegeket. Az angol szövegeket a Winclaws szoftverrel szófaj szerinti jelöléssel láttuk el, majd a Paraconc szoftver segítségével a magyar szövegekkel szinkronizáltuk. 2. A kutatók a szakfordítás és a szakfordítóképzés kérdéseit vizsgálták, részben a korpusz létrehozásának előkészítéseként, részben a korpusz segítségével, részben attól függetlenül. Tisztáztuk a szakfordítás és az irodalmi fordítás viszonyát, illetve különbségeit. Vizsgáltuk az ekvivalencia kérdését és a relevancia-elmélet alkalmazhatóságát a szakszövegfordításban. Meghatároztuk a szaknyelvi párhuzamos korpusszal vizsgálható kérdések körét, megvizsgáltuk a fordításban alkalmazott fordítói műveltek relatív gyakoriságát irodalmi és szakfordításban, a terminusok fordításának kérdéseit. Elméleti síkon vizsgáltuk a műfaj-transzfer kompetencia és stratégiák kérdéseit, az explicitációs hipotézist és az aszimmetria-hipotézist. Tisztáztuk a műfaj, regiszter és szövegtípus fogalmát, a nyelvi normák, a kvázi-helyesség kérdéseit és a szaknyelvi kollokációk kérdéseit. | 1. A bilingual English-Hungarian corpus of non-literary texts has been built to study the processes of English-Hungarian specialized translation. The main corpus comprises published books and reports (cca. 1 million words), and a subcorpus contains translations made by translator students graduating from SZIE University between 2002-2008. Texts were collected from 8 subject areas. The texts were POS-tagged using Winclaws and aligned using Paraconc. 2. Issues in specialized translation were studied by the researchers, some aimed at preparing the building of the corpus and some carried out using the corpus. Some issues were of a more theoretical nature. The range of topics that can be investigated using a bilingual corpus was determined, and the relative frequency of transfer operations in literary and specialized translation as well as problems in the translation of terminology were explored. Other issues involved the problem of language norms, quasi-correctness and collocations in translation. From a more theoretical perspective the relationship and differences between literary and specialized translation and the issue of equivalence and the applicability of relevance theory to specialized translation were studied. The concepts of genre, register, text type, genre transfer competence and strategies were clarified. The explicitation hypothesis, as well as the asymmetry hypothesis, an extension of the latter, in which one of the participants can claim credit, was studied