435 research outputs found
Egy Ă©letmű, több perspektĂva, Ăşj generáciĂł : MĂłra Ferenc Ă©letműve Ăşj hangsĂşlyokkal : [absztrakt]
Vörösiszappal szennyezett talaj vizsgálata tenyĂ©szedĂ©nyekben Ă©s hasznosĂtása energetikai ĂĽltetvĂ©nnyel
2010. október 4-én történt hazánk egyik legnagyobb környezeti katasztrófája, melyben mintegy
1.000.000 m3 erĹ‘sen lĂşgos vörösiszap ömlött ki. A katasztrĂłfa bekövetkezĂ©se után helyszĂni mintavĂ©teleket
vĂ©geztĂĽnk tenyĂ©szedĂ©ny kĂsĂ©rlet bevonásával. Vizsgálatainkban a vörösiszap talajra Ă©s a kiválasztott fafajokra
(akác- Robinia pseudoacacia, fehér fűz- Salix alba és AF-2 nyár- Populus x euramericana AF-2) gyakorolt
hatását vizsgáltuk tenyĂ©szedĂ©ny kĂsĂ©rletekkel, valamint szakirodalom Ă©s egyszerű adatelemzĹ‘ mĂłdszerek
segĂtsĂ©gĂ©vel. A kármentesĂtĂ©st követĹ‘en a telepĂtett fás szárĂş energetikai ĂĽltetvĂ©ny növekedĂ©sĂ©t elemeztĂĽk. A
Kormány kármentesĂtĂ©si programjának egyik cĂ©lja volt a mintegy 1000 ha mezĹ‘gazdasági terĂĽleten alternatĂv
hasznosĂtáskĂ©nt, a fás szárĂş energetikai ĂĽltetvĂ©nyek telepĂtĂ©se. TenyĂ©szedĂ©ny kĂsĂ©rletĂĽnkhöz "kezelt Ă©s
kezeletlen" talajmintákat alkalmaztunk. Célunk ezzel a vörösiszap szennyező hatásának kimutatása, illetve annak
megállapĂtása volt, hogy mekkora az a szennyezettsĂ©gi szint, amit a fafajok mĂ©g elviselnek. A talajminták
analĂzise során kimutathatĂł volt, hogy a vörösiszappal szennyezett talajrĂ©tegek kĂ©mhatása szignifikánsan
lĂşgosabb a szennyezetlen talajrĂ©tegtĹ‘l. EzenkĂvĂĽl megnövekedett a kicserĂ©lhetĹ‘ Na+ koncentráciĂł Ă©s a Na+-ion
telĂtettsĂ©gi százalĂ©k. A talaj felszĂnĂ©n erĹ‘teljes sĂłkiválás jelent meg a párolgás következmĂ©nyekĂ©nt. A
vörösiszappal szennyezett talaj gyorsan kiszáradt, és részben elszikesedett talajtulajdonságokat vett fel. A
Kormány a szennyezett talaj hasznosĂtásának Ă©rdekĂ©ben Ăşgy döntött, hogy elĹ‘ször a vörösiszapot kell elszállĂtani
a talaj felszĂnĂ©rĹ‘l, majd következĹ‘ lĂ©pĂ©skĂ©nt a tápanyag-utánpĂłtlást szĂĽksĂ©ges megoldani. KĂsĂ©rletĂĽnkben a
növényminták tápelem-ellátottsága valamennyi mintánál a szakirodalmi adatok alapján optimális volt. A
tenyĂ©szedĂ©ny kĂsĂ©rletek alapján a vizsgált növĂ©nyek növekedĂ©si ĂĽtemĂ©t figyelve arra következtettĂĽnk, hogy a
vörösiszapos terĂĽletek fásĂtására az akác lenne a legalkalmasabb. A kármentesĂtĂ©st követĹ‘en pedig a termĹ‘helyi
viszonyok vizsgálata után dönthető el a megfelelő fafaj kiválasztása. A Devecser mellett AF-2 nemesnyárral
létrehozott fás szárú energetikai ültetvényben learatott biomassza mennyisége ─ a felső humuszos szerves
anyagban gazdag talajréteg elhordása ellenére is ─ az első két évben átlagosan elérte a learatott biomassza
mennyisége a 7,5 atrotonnát hektáronként. A vágás előtti becsült mennyiség 6,2 atrotonna/ha-nak adódott
Beporzók, beporzás, élelmiszertermelés – az IPBES első tematikus tanulmányának fő üzenetei
A BiolĂłgiai SokfĂ©lesĂ©g Ă©s Ă–koszisztĂ©ma-szolgáltatás Kormányközi TestĂĽlet (Intergovernmental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, IPBES) elsĹ‘ tematikus tanulmányának tĂ©májául 2014-ben a beporzĂłk, az általuk biztosĂtott növĂ©nyi beporzás (pollináciĂł) Ă©s ennek Ă©lelmiszertermelĂ©sben játszott szerepĂ©nek Ă©rtĂ©kelĂ©sĂ©t választotta. A házimĂ©hek Ă©s vad beporzĂłk nyĂşjtotta beporzásra a vadon Ă©lĹ‘ Ă©s termesztett növĂ©nyek zömĂ©nek szĂĽksĂ©ge van, ezáltal a pollináciĂł kiemelkedĹ‘ ökolĂłgiai, gazdasági, szociális Ă©s kulturális Ă©rtĂ©kkel bĂr. A 2016-ban elkĂ©szĂĽlt tanulmány, Ă©s az IPBES plenárisa által elfogadott, a fĹ‘bb ĂĽzeneteket összefoglalĂł dokumentum szerint a beporzĂłkra az emberi tevĂ©kenysĂ©gek egyre fokozĂłdĂł nyomást gyakorolnak, ideĂ©rtve a tájhasználat változást, a termĂ©szetközeli Ă©lĹ‘helyek terĂĽletĂ©nek csökkenĂ©sĂ©t, feldarabolĂłdását, intenzĂv mezĹ‘gazdasági termelĂ©st, fokozott vegyszerhasználatot, klĂmaváltozást. Miközben a beporzĂł rovarok számos faja kihalással veszĂ©lyeztettet, illetve csökkenĹ‘ trendeket mutat, a beporzásra valĂł igĂ©ny egyre nĹ‘ a rovarbeporzást igĂ©nylĹ‘ termesztett növĂ©nykultĂşrák terĂĽletĂ©nek kiterjedĂ©sĂ©vel. A pollináciĂł hatĂ©kony, hosszĂştávĂş fenntartása azonnali Ă©s többrĂ©tű cselekvĂ©ssorozatot igĂ©nyel nemcsak a mezĹ‘gazdálkodás, hanem az emberi hozzáállás, mentalitás Ă©s a környezetĂĽnkhöz valĂł viszonyulás terĂ©n is. Az IPBES beporzĂłkat cĂ©lzĂł tanulmánya megjelenĂ©se Ăłta számos nemzeti Ă©s nemzetközi stratĂ©gia kidolgozását, beporzĂłk vĂ©delmĂ©t cĂ©lzĂł kezdemĂ©nyezĂ©s elindulását segĂtette elĹ‘
- …