435 research outputs found

    Egy életmű, több perspektíva, új generáció : Móra Ferenc életműve új hangsúlyokkal : [absztrakt]

    Get PDF

    Vörösiszappal szennyezett talaj vizsgálata tenyészedényekben és hasznosítása energetikai ültetvénnyel

    Get PDF
    2010. október 4-én történt hazánk egyik legnagyobb környezeti katasztrófája, melyben mintegy 1.000.000 m3 erősen lúgos vörösiszap ömlött ki. A katasztrófa bekövetkezése után helyszíni mintavételeket végeztünk tenyészedény kísérlet bevonásával. Vizsgálatainkban a vörösiszap talajra és a kiválasztott fafajokra (akác- Robinia pseudoacacia, fehér fűz- Salix alba és AF-2 nyár- Populus x euramericana AF-2) gyakorolt hatását vizsgáltuk tenyészedény kísérletekkel, valamint szakirodalom és egyszerű adatelemző módszerek segítségével. A kármentesítést követően a telepített fás szárú energetikai ültetvény növekedését elemeztük. A Kormány kármentesítési programjának egyik célja volt a mintegy 1000 ha mezőgazdasági területen alternatív hasznosításként, a fás szárú energetikai ültetvények telepítése. Tenyészedény kísérletünkhöz "kezelt és kezeletlen" talajmintákat alkalmaztunk. Célunk ezzel a vörösiszap szennyező hatásának kimutatása, illetve annak megállapítása volt, hogy mekkora az a szennyezettségi szint, amit a fafajok még elviselnek. A talajminták analízise során kimutatható volt, hogy a vörösiszappal szennyezett talajrétegek kémhatása szignifikánsan lúgosabb a szennyezetlen talajrétegtől. Ezenkívül megnövekedett a kicserélhető Na+ koncentráció és a Na+-ion telítettségi százalék. A talaj felszínén erőteljes sókiválás jelent meg a párolgás következményeként. A vörösiszappal szennyezett talaj gyorsan kiszáradt, és részben elszikesedett talajtulajdonságokat vett fel. A Kormány a szennyezett talaj hasznosításának érdekében úgy döntött, hogy először a vörösiszapot kell elszállítani a talaj felszínéről, majd következő lépésként a tápanyag-utánpótlást szükséges megoldani. Kísérletünkben a növényminták tápelem-ellátottsága valamennyi mintánál a szakirodalmi adatok alapján optimális volt. A tenyészedény kísérletek alapján a vizsgált növények növekedési ütemét figyelve arra következtettünk, hogy a vörösiszapos területek fásítására az akác lenne a legalkalmasabb. A kármentesítést követően pedig a termőhelyi viszonyok vizsgálata után dönthető el a megfelelő fafaj kiválasztása. A Devecser mellett AF-2 nemesnyárral létrehozott fás szárú energetikai ültetvényben learatott biomassza mennyisége ─ a felső humuszos szerves anyagban gazdag talajréteg elhordása ellenére is ─ az első két évben átlagosan elérte a learatott biomassza mennyisége a 7,5 atrotonnát hektáronként. A vágás előtti becsült mennyiség 6,2 atrotonna/ha-nak adódott

    Wintering farmland bird assemblages in West Hungary

    Get PDF

    Beporzók, beporzás, élelmiszertermelés – az IPBES első tematikus tanulmányának fő üzenetei

    Get PDF
    A Biológiai Sokféleség és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Testület (Intergovernmental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, IPBES) első tematikus tanulmányának témájául 2014-ben a beporzók, az általuk biztosított növényi beporzás (pollináció) és ennek élelmiszertermelésben játszott szerepének értékelését választotta. A háziméhek és vad beporzók nyújtotta beporzásra a vadon élő és termesztett növények zömének szüksége van, ezáltal a pollináció kiemelkedő ökológiai, gazdasági, szociális és kulturális értékkel bír. A 2016-ban elkészült tanulmány, és az IPBES plenárisa által elfogadott, a főbb üzeneteket összefoglaló dokumentum szerint a beporzókra az emberi tevékenységek egyre fokozódó nyomást gyakorolnak, ideértve a tájhasználat változást, a természetközeli élőhelyek területének csökkenését, feldarabolódását, intenzív mezőgazdasági termelést, fokozott vegyszerhasználatot, klímaváltozást. Miközben a beporzó rovarok számos faja kihalással veszélyeztettet, illetve csökkenő trendeket mutat, a beporzásra való igény egyre nő a rovarbeporzást igénylő termesztett növénykultúrák területének kiterjedésével. A pollináció hatékony, hosszútávú fenntartása azonnali és többrétű cselekvéssorozatot igényel nemcsak a mezőgazdálkodás, hanem az emberi hozzáállás, mentalitás és a környezetünkhöz való viszonyulás terén is. Az IPBES beporzókat célzó tanulmánya megjelenése óta számos nemzeti és nemzetközi stratégia kidolgozását, beporzók védelmét célzó kezdeményezés elindulását segítette elő
    • …
    corecore