Kazincbarcika sütőiparának története: The history of baking industry in Kazincbarcika / Istoria industriei de panificație din Kazincbarcika

In this study, the history of the baking industry in Kazincbarcika can be followed from 1953 until today. RezumatArticolul prezintă istoria industriei de panificație din Kazincbarcika din 1953 până în prezent. KivonatA cikkben Kazincbarcika sütőiparának történetét ismerhetjük meg 1953-tól napjainkig

Effects of imatinib and nilotinib on the whole transcriptome of cultured murine osteoblasts.

Numerous clinical observations have confirmed that breakpoint cluster region-abelson fusion oncoprotein tyrosine kinase inhibitors used in leukemia treatment alter bone physiology in a complex manner. The aim of the present study was to analyze the whole transcriptome of cultured murine osteoblasts and determine the changes following treatment with imatinib and nilotinib using Sequencing by Oligonucleotide Ligation and Detection next generation RNA sequencing. This study also aimed to identify candidate signaling pathways and network regulators by multivariate Ingenuity Pathway Analysis. Based on the right-tailed Fisher's exact test, significantly altered pathways including upstream regulators were defined for each drug. The correlation between these pathways and bone metabolism was also examined. The preliminary results suggest the two drugs have different mechanisms of action on osteoblasts, and imatinib was shown to have a greater effect on gene expression. Data also indicated the potential role of a number of genes and signaling cascades that may contribute to identifying novel targets for the treatment of metabolic bone diseases

Resilience in Adolescent Anorexia Nervosa

Kutatásunk célja a rezilienciát befolyásoló tényezők feltárása súlyos anorexiás serdülőlányok körében. A vizsgálat nézőpontját meghatározta az anorexiásokkal végzett klinikai munka, fókuszálva a hajlamosító és fenntartó tényezőkre. A vizsgálatunkba 90 serdülő lányt vontunk be, az adattisztítást követően 35 fő súlyos anorexiás, és életkorban illesztett 29 kontroll személy eredményeit értékeltük. A vizsgálatból kiszűrtük az AN1 csoportot, extrém torzítási tendencia miatt. Vizsgálati eszközeink megválasztásában komplexitásra törekedtünk, személyiségkérdőíveket, klinikai kérdőíveket, reziliencia kérdőívet és projektív teszteket alkalmaztunk. A vizsgálati eredmények alapján az anorexiás csoport reziliencia értéke szignifikánsan alacsonyabb a kontroll csoporthoz képet. A szorongás és a depresszió negatív hatást gyakorol a rezilienciára, az anorexiás csoportban, míg a kontroll csoportban ezt a hatás a depresszió fejti ki. A biztonságérzet hiánya moderáló hatása a szomorúság, reménytelenségen kapcsolatán keresztül érvényesül, és a bűntudat és reziliencia kapcsolatát befolyásolja. Mediáló hatását igazoltunk az interoceptív tudatosság hiánya és a reziliencia között a reménytelenség, anhedónia és az inadekvátság érzés dimenzióiban. Az „üres és ismeretlen én” pozitív együttjárást mutat az interoceptív tudatosság hiányával. Az agresszió személyiségdimenzió mentén találtunk eltérést a csoportok között, az anorexiás csoport passzívabb. A 10 profil elemzésével az ösztönosztályban, és a Szexuál-index a Szociál-index értékeiben különböznek a csoportok, az AN csoport megfelelési igénye extrém magas. Összességében az affektív tényezőknek, a testi tudatosság dimenzióinak és az “üres és ismeretlen-én” rezilienciára gyakorolt hatását igazoltuk vizsgálatunkban és extrém mértékű megfelelési tendenciát. Az anorexiás serdülők reziliencia hangsúlyú kezelése, a biztonságérzet, az én-és a testi tudatosság, valamint az érzelemszabályozás dimenzióin keresztül támogatja a felépülést

A személyiségfaktorok és a reziliencia összefüggése az anorexia nervosaban

A vizsgálatban a CD-RISK Reziliencia kérdőív, a ZKA-PQ személyiségteszt faktorai (Impulzív Élménykeresés, Neuroticizmus, Agresszivitás, Extraverzió és Aktivitás) és az EDI kérdőív evési attitűdöket mérő kérdőívek közti kapcsolatot vizsgáltuk 44 fős, klinikai és nem klinikai mintán. A vizsgálat célja meghatározni a reziliencia együttjárását bizonyos személyiségjellemzőkkel a klinikai és a nem klinikai mintán, illetve a két csoport közötti eltérést detektálni. Eredményeink szerint a Reziliencia összértéke a Neuroticizmussal, Extraverzióval és Élménykereséssel áll kapcsolatban a kontroll csoportban, míg az anorexiás serdülők esetében pedig a Neuroticizmus és Extraverzió skálákkal mutat összefüggést. A kontroll csoport tagjai saját magukra leginkább az Extraverzió tételeit érezték igaznak. Az anorexiás csoport tagjai az Aktivitás, Extraverzió, és Neuroticizmus tételeit egyaránt jellemzőbbnek gondolták magukra vonatkozóan, mint az Agresszió és Élménykeresés tételeit. Összehasonlítva a kontroll és anorexiás csoportot, az utóbbi csoportban szignifikánsan alacsonyabb Agresszió és Élménykeresés pontszámot igazoltunk. Ugyanakkor érdekes eredmény, miszerint az evészavaros csoportban az agresszió nagysága a bulimiás skála pontszámával korrelál. Kutatási eredményeink alapján mind a ZKA-PQ, mind a CD-RISK Reziliencia kérdőív használata adekvát a serdülő korosztályban, mind klinikai, mind nem klinikai mintán, így bemérésük a korosztályban fontos jövőbeni kutatások lehetőségét veti fel

Results of the 2017 national assessment of basic competencies (Nabc) –amongst 6th 8th and 10th grade pupils diagnosed with sen and Btm disorder

The aim of the study is to present the results of the 2017 National Assessment of Basic Competencies (NABC), in view of pupils with Integration, Learning and Behavioral disorder (BTM) and a group of pupils with Special Educational Need (SEN). The Authors present the groups of BTM and SEN, as well as the short and long term consequences of belonging to these groups. They then present their prevalence rates in the sample and the performance of these children in the National Assessment of Basic Competencies (NABC). The results are presented by age group, gender and school type. It can be seen that the performance of SEN and BTM children may require a more complex analysis, as their relative error (due to lower case numbers) is higher for the students in these categories. The difference between school types is well illustrated, ie, the stronger the learning expectation in the given school type, the greater the backlog of SEN and BTM children

A 2017. évi országos kompetenciamérés eredményei Magyarországon az SNI és BTM-mel diagnosztizált 6, 8, 10-ik évfolyamos gyermekek körében

A tanulmány célja a 2017-es Országos kompetenciamérés eredményeinek ismertetése, a beilleszkedési tanulási és magatartás zavaros (BTM) tanulók és a sajátos nevelésű tanulók (SNI) egy csoportjának szempontjából. A szerzők ismertetik a BTM és SNI csoportjait, illetve rövid és hosszú távú következményeit e csoportokhoz tartozásnak. Ezután bemutatják a mintában az előfordulási arányaikat, és ezen gyermekek teljesítményét az országos kompetenciateszten. Az eredmények ismertetése korosztályok, nemek és iskolatípusok szerint történik. Látható, hogy az SNI-s illetve BTM-es gyerekek teljesítménye sokkal összetettebb elemzést igényelhet, ugyanis a relatív hibája (az alacsonyabb esetszámok okán) magasabb e kategóriákba sorolt diákok teljesítményének. Jól kirajzolódik az iskolatípusok közötti eltérés, vagyis minél erősebb a tanulmányi elvárás az adott iskolatípusban, annál nagyobb az SNI-s és BTM-es gyerekek lemaradása

Serdülőkön és felnőtteken végzett kockázatészlelés- és reziliencia vizsgálatok a koronavírusjárvány idején

Elméleti háttér: A COVID-19 vírus okozta járványhelyzet számos hatást gyakorol társadalmunkra, amelyhez az alkalmazkodás kulcsfontosságú minden korosztály számára. Ebben kiemelt szerepet játszik a reziliencia és a kockázatészlelés, amelyek kapcsolatát korábbi eredmények hangsúlyozzák. Bár mindkét jelenség esetében születtek tanulmányok, melyek az életkor szerepét vizsgálják, a dolgozat megszületéséig nem jelentek meg publikációk, amelyek a serdülők és a felnőttek nem családon belüli összehasonlítására irányultak volna. Célkitűzés: Serdülők és felnőttek mintáján az életkor szerepének vizsgálata reziliencia és kockázatészlelés tekintetében. Módszer: A longitudinális vizsgálatban 309 serdülő (16-20 év) és 313 felnőtt (21-99 év) vett részt 2020. márciusa és júniusa között. A kutatás két hullámában a vizsgálati személyeknek különböző online kérdőívcsomagokat kellett kitölteniük, melyekből a kockázatészleléssel kapcsolatos kérdőív, valamint a Connor-Davidson Reziliencia Kérdőív (CD-RISK) 10-itemes változata került felhasználásra. Eredmények: A reziliencia-vizsgálat során a felnőttek szignifikánsan magasabb pontszámot értek el (p = 0,000). A korcsoportonkénti összehasonlítás alapján a serdülők szignifikánsan alacsonyabb értéket értek el, mint a 35-54 (p = 0,004) és az 55-64 (p= 0,000) év közötti korosztály. A kockázatészlelés vizsgálatok során szintén szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a felnőttek mindkét felmérés esetében (p = 0,000; p = 0,001). A korcsoportonkénti összehasonlítás alapján a serdülők a 35-54 (p = 0,002; p = 0,012), az 55-64 (p = 0,002; p = 0,000) és a 65-99 (p = 0,000; p = 0,025) éves korosz tálynál szignifikánsan kevesebb pontszámot értek el. Következtetések: Az eredmények alapján a magyar felnőttek reziliensebbek, valamint jobb kockázatészlelők, mint a magyar serdülők. A reziliencia esetében a 16 és 20 év közötti serdülők a 35-54 és az 55-64 év közötti korosztállyal; a kockázatészlelés tekintetében a 35-54, az 55-64 és a 65-89 év közötti felnőttekkel mutattak mindkét felmérés során szignifikáns különbséget. A vizsgálat felhívja a figyelmet arra, hogy a reziliencia, a kockázatészlelés, valamint az életkor között kapcsolat mutatható ki

Resilience and risk perception during the COVID-19 pandemic: comparison of adolescents and adults

Introduction: The adaptation to the effects of the recent pandemic caused by SARS-CoV-19 is essential for each age group of the society. In this situation, resilience and risk perception have privileged roles, thus their connection has already been examined in previous studies. Although other researches had discussed the effect of age, there are no publications yet focusing on the comparison of adolescents and adults, except within a families. Aims: Our study objective was to examine resilience and risk perception of Hungarian teenagers and adults during the COVID-19 pandemic and to compare the effect of age on these psychological concepts. Methods: Two anonymous online questionnaires were used to collect data between March 2020 and June 2020. In this study, the Connor-Davidson Resilience Scale (CD-RISC) 10-item and the questionnaire of risk perception were evaluated. Results: Adults’ scores were significantly higher on the resilience research (p = 0,000). Comparing by age groups showed adolescents’ resilience scores were significantly lower than that of the adults between the age of 35 and 54 (p =0,004), and 55-64 (p = 0,000). Grown-ups’ risk perception scores were also significantly higher during both questionnaires (p = 0,000; p = 0,001). Based on the comparison of age groups, teenagers’ risk perception scores were significantly lower than adults’ scores between the age of 35-54 (p = 0,002; p = 0,012), 55-64 (p = 0,002; p = 0,000) and 65-99 (p = 0,000; p = 0,0025).Discussion: The study presents that adults are more resilient and have higher risk perception than adolescents. More precisely, 16-20 years old teenagers are less resilient than adults between the age 35-54 and 55-64, furthermore have lower risk perception than adults between the age 35-54, 55-64 and 65-89. These results draw attention the nexus of age, resilience and risk perception