TRPS1 expression in cytokeratin 5 expressing triple negative breast cancers, its value as a marker of breast origin

The lack of oestrogen receptor, progesterone receptor and human epidermal growth factor receptor-2 expression in breast cancer (BC) is the basis for the categorization of the tumour as triple negative breast carcinoma (TNBC). The majority of TNBCs are aggressive tumours with common metastases and decreased expression of markers that could help in identifying the metastatic lesion as of mammary origin. Breast markers, such as gross cystic disease fluid protein-15 (GCDPF-15), GATA binding protein 3 (GATA3), mammaglobin (MGB) and SOX10, are not uniquely specific to BC. Our aim was to evaluate trichorhinophalangeal syndrome type 1 (TRPS1) protein as a breast marker in a series of cytokeratin-5-expressing TNBC, mostly corresponding to basal-like TNBCs, previously characterized for the expression of other breast markers. One hundred seventeen TNBCs in tissue microarrays were immunostained for TRPS1. The cut-off for positivity was ≥ 10%. The reproducibility of this classification was also assessed. TRPS1 positivity was detected in 92/117 (79%) cases, and this exceeded the expression of previously tested markers like SOX10 82 (70%), GATA3 11 (9%), MGB 10 (9%) and GCDFP-15 7 (6%). Of the 25 TRPS1-negative cases, 11 were positive with SOX10, whereas 5 to 6 dual negatives displayed positivity for the other makers. The evaluation showed substantial agreement. Of the five markers compared, TRPS1 seems the most sensitive marker for the mammary origin of CK5-expressing TNBCs. Cases that are negative are most often labelled with SOX10, and the remainder may still demonstrate positivity for any of the 3 other markers. TRPS1 has a place in breast marker panels

Compact Pulsed-Power System for Transient Plasma Ignition

The article of record as published may be found at http://dx.doi.org10.1109/TPS.2009.2024672The use of a compact solid-state pulse generator and compact igniters for transient plasma ignition in a pulse detonation engine (PDE) is reported and compared with previous results using a pseudospark pulse generator and threaded rod electrode. Transient plasma is attractive as a technology for the ignition of PDEs and other engine applications because it results in reductions in ignition delay and has been shown to ignite leaner mixtures which allows for lower specific fuel consumption, high-repetition rates, high-altitude operation, and reduced NOx emissions. It has been applied effectively to the ignition of PDEs as well as internal combustion engines. Nonequilibrium transient plasma discharges are produced by applying high-voltage nanosecond pulses that generate streamers, which generate radicals and other electronically excited species over a volume. The pulse generator used is in this experiment is capable of delivering 180 mJ into a 200-Ω load, in the form of a 60-kV 12-ns pulse. Combined with transient plasma igniters comparable with traditional spark plugs, the system was successfully tested in a PDE, resulting in similar ignition delays to those previously reported while using a smaller electrode geometry and delivering an order of magnitude less energy.Office of Naval Researc

Testicularis adrenalis rest tumor a congenitalis adrenalis hyperplasia hátterében [Testicular adrenal rest tumor in the background of congenital adrenal hyperplasia]

A congenitalis adrenalis hyperplasia különféle megjelenési formáiban a testicularis adrenalis rest tumorok prevalenci- ája eltérő. A tapintható, általában kétoldali hereelváltozás az esetek 90–95%-ában a 21-hidroxiláz enzim hiánya okoz- ta mellékvesekéreg-hyperplasia következményeként jelenik meg. Az adrenalis rest tumorok, bár jól ismert elváltozások, diagnózisuk és kezelésük multidiszciplináris megközelítést igényel. Az endokrinológiai, urológiai, patológiai és radiológiai szakmák együttműködése kiemelkedően fontos. Amennyiben korai stádiumban felismerésre kerül, adekvát szteroidhormon-emelés segíthet a térfoglalás méretének csökkentésében. Késői felismerés esetén azonban irreve- zibilis károsodás jön létre, mely infertilitáshoz vezet. Mivel a kezelés az egyéb jó- és rosszindulatú hereelváltozások- hoz képest jelentősen különbözik, fontos a korai és pontos diagnózis felállítása. Esetismertetésünk kapcsán a testicularis adrenalis rest tumorok differenciáldiagnoszikai és kezelési nehézségeit multidiszciplináris szemszögből mutatjuk be

SARS-CoV-2-fehérjék kimutatása immunhisztokémiai módszerrel emberi szövetekben : patológiai körvizsgálat

Bevezetés: A SARS-CoV-2 (súlyos akut légzőszervi szindrómát előidéző koronavírus) okozta COVID–19 világszerte sajnálatosan nagy halálozással jár. A fertőzés kimutatása elsősorban polimeráz-láncreakcióval (PCR) történik élőben vagy a halál után, amely azonban nem ad információt arról, hogy a vírus mely sejtekben, szövetekben van jelen. A SARS-CoV-2 tüske- és nukleokapszid-proteinjeinek, valamint a vírus-ribonukleinsavnak (RNS) az in situ kimutatása igazolhatja a vírus jelenlétét, valamint adatot szolgáltathat annak direkt vagy indirekt sejtpusztulást okozó mechanizmusáról. Jelenleg számos SARS-CoV-2-tüske- és -nukleokapszid fehérjeellenes antitest van kereskedelmi forgalomban, melyek eltérő eredménnyel képesek a megfelelő antigének kimutatására. Célkitűzés: A jelen munka célja a megfelelő, megbízhatóan működő antitest kiválasztása volt. Módszer: COVID–19-ben elhunyt 3 egyén formalinfixált, paraffinba ágyazott, SARS-CoV-2-PCR-pozitív tüdejének anyagai, valamint fertőzött placenta anonim módon jelölt mintái kerültek vizsgálatra, megfelelő negatív kontrollal. Az immunhisztokémiai reakciók intenzitását és specificitását hasonlították össze négy hazai orvostudományi egyetemi patológiai intézet részvételével, különböző antitesteket és hígításokat alkalmazva. Az elvégzett immunhisztokémiai reakciók szkennelt, kódolt metszeteken kerültek értékelésre, majd az eredmények összesítése után statisztikai elem- zésre. Eredmények: A vizsgálatok alapján meghatározhatók voltak azon antitestek, amelyek a jelölt hígításban és módszerrel megfelelő intenzitású, megbízható eredményt adtak. Következtetés: A vizsgálat alapot ad arra, hogy a SARS-CoV-2 egyes komponensei biopsziás/sebészi anyagban és az elhunytak szöveteiben nagy pontossággal és reprodukálható módon kimutathatók legyenek a COVID–19-ben megbe- tegedett, elhunyt egyének élőben vagy halál után eltávolított szöveteiben, sejtjeiben