Az alsó végtag myxoinflammatoricus fibroblastos sarcomája

A myxoinflammatoricus fibroblastos sarcoma (MIFS) ritka, ’low-grade’, fájdalommentes, mesenchymalis eredetű daganat. A lágyrész- és csonttumoroknak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kiadott jelenlegi, 5. kiadású osztályozásában a MIFS esetében nincs meghatározva pontos diagnosztikus genetikai eltérés. Egy 71 éves nőbeteg esetét mutatjuk be, akinek a kórtörténetében benignus essentialis hypertensio szerepelt. A jobb sípcsontja fölötti elváltozás miatt került kivizsgálásra. Az elváltozást 1,5 évvel az orvosi megjelenés előtt észlelte, és csak a bőrfelületen jelentkező fájdalom, erózió és papulaképződés miatt kereste fel az egészségügyi intézményt. Mikroszkóposan az elváltozás cellularis és pleiomorph megjelenésű, nodularis szerkezetű volt, a subcutan zsírszövet ún. lépesmézszerű infiltrációjával. A dermis kollagénrostjai között szintén tumorszövet volt látható. A daganatsejtek nagyrészt multinuclearis morfológiát mutattak prominens, vírusos inclusioszerű nucleolusszal, nagy mennyiségű fibrillaris, gyakran vakuolizált és ún. tejüvegszerű citoplazmával. Az immunhisztokémiai vizsgálat során a tumorsejtek multifokális pozitivitást mutattak CD34-, CD31-, podoplanin- (D2–40), ciklin-D1- és epithelialis membránantigén (EMA-) reakciókkal. A tumorsejtek továbbá diffúz pozitívnak bizonyultak a simaizomaktinnal (SMA). Mivel az általunk vizsgált elváltozás a jelenlegi WHO-osztályozás minden lényeges kritériumának megfelelt, az esetet ’high-grade’ vonásokat mutató MIFS-nek kórisméztük. Tapasztalataink alapján a podoplanin, ciklin-D1, CD10, EMA, CD34 és CD31 immunhisztokémiai reakciókból álló panel segíti a helyes diagnózis felállítását. Esetünk rávilágít e ritka, fokálisan ’high-grade’ vonásokat mutató, a hétköznapokban kihívást jelentő betegség szövettani jellemzőire. A diffúz SMA-pozitivitás ismert, de ritka jellemzője a daganatnak. Orv Hetil. 2023; 164(41): 1637–1641

EFFECTIVENESS OF ORAL ANALGESICS IN CONTROL OF DENTAL PAIN: A SYSTEMATIC REVIEW

Introduction: Trauma to either soft and hard tissues are usually associated with surgical dental extraction and deep cavity preparations, often accompanied with pain and swelling. The aim of this review was to review clinical trials investigating the effectiveness of oral analgesics in control of dental pain. Materials and methods: A web search was conducted in MEDLINE database and the resultant studies were screened for eligibility criteria including clinical trials conducted among human subjects in the last 5 year. The trials should aim to assess the effect of the analgesics in the control of postoperative dental pain. The full articles were retrieved for the eligible studies and the secondary screening was conducted to exclude the ineligible studies based on the full text reading. Results:Our search identified eligible 49 articles underwent full-text review and 8 met our inclusion criteria enrolling 2406 patients. Codeine 60mg added to a paracetamol 1000 mg/ibuprofen 400 mg regimen does not improve analgesia following third molar surgery. Tramadol/Acetaminophen decreased pain over time from time point 6 hours. Pain intensity was significantly lower over 24 hours with ER naproxen sodium vs. placebo. Etoricoxib was more effective than Paracetamol/ Acetaminophen and the placebo. Conclusion:Because of the absence of strong evidence, no clear evidence whether the foundational non-steroidal anti-inflammatory (NSAIDs) are more compelling than paracetamol at reducing pain related with dental treatment. Keywords: Analgesics, Dental, Surgery, Operative, Efficacy