Hangulatzavarok krónikus vesebetegek körében. A depresszió diagnosztikája, szűrése és terápiája = Mood disorders in patients with chronic kidney disease. Diagnosis, screening and treatment of depression

A depresszió gyakori társbetegség krónikus szomatikus betegségekben, többek között krónikus vesebetegségben szenvedő páciensek körében. Ennek ellenére kevés jól tervezett vizsgálatot végeztek a krónikus vesebetegek pszichés állapotának felmérésére. A depresszív zavarok prevalenciájának pontos meghatározását ebben a betegcsoportban is nehezítheti az eltérő definíciók és változatos mérési módszerek használata a különböző vizsgálatokban. Az is problémát okoz, hogy jelentős átfedés van a depresszió és az urémia tünetei között. A depresszió és a krónikus vesebetegség kapcsolata igen összetett. Feltételezhető, hogy ez a kapcsolat kétirányú, így a hangulatzavarok kezelése hatással lehet a szomatikus betegség alakulására is. Kevés szakirodalmi adat ismert a hangulatzavarok terápiás lehetőségeiről krónikus vesebetegségben szenvedők körében, de a meglévő adatok alapján úgy tűnik, hogy számos antidepresszív gyógyszer és pszichoterápiás módszer ebben a betegcsoportban is hatékonyan és biztonságosan alkalmazható. Közleményünk egy sorozat második része. Jelen írásunkban a krónikus vesebetegek depresszív zavarainak diagnosztikájával és szűrésével kapcsolatos sajátosságokat, valamint a depresszió terápiás lehetőségeit elemző szakirodalmi adatokat foglaljuk össze. | Depression is a common co-morbid condition in patients suffering from a variety of chronic medical conditions. In spite of this, mental health of patients with chronic kidney disease is understudied. Accurate estimation of the prevalence of depressive disorders in this population is difficult due to the different definitions and assessment techniques and the overlap of depressive symptomatology with symptoms of uremia. Several potential pathways link depression and chronic kidney disease. The association between the two conditions is probably bidirectional. Consequently, treatment of mood disorders could impact medical outcome. Very little has been published about the therapeutic options for depression in patients with chronic kidney disease. Available data, however, suggest that several antidepressant medications and psychotherapeutic methods are likely to be safe and effective also in this population. In this review, which is the second of a series of reviews on this topic, we provide an overview of the literature concerning the diagnosis, screening and therapy of depressive disorders in patients with chronic kidney disease

Hangulatzavarok krónikus vesebetegek körében: A depresszió jelentősége, etiológiája és prevalenciája = Mood disorders in patients with chronic kidney disease: Significance, etiology and prevalence of depression

A végstádiumú vesebetegségben szenvedő betegek növekvő száma és az ellátásukra fordított magas költségek miatt a betegség minden olyan aspektusa nagy figyelmet érdemel, amely jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét, mortalitását és amelyek befolyásolása, kezelése a klinikai kimenetel javulását eredményezheti. Mára általánosan elfogadottá vált, hogy a szomatikus tényezők mellett számos pszichés és szociális faktor, köztük a depresszió is hatással lehet a krónikus betegségek klinikai kimenetelére. Bár a depresszió az egyik leggyakoribb pszichés probléma krónikus vesebetegek körében, mégis kevés a depresszió előfordulását, diagnosztikáját, kezelését vizsgáló, megfelelő diagnosztikus kritériumokat alkalmazó, jól strukturált, nagy betegszámú vizsgálat. A vesepótló kezelési lehetőségek az elmúlt évtizedekben igen sokat fejlődtek, de a krónikus vesebetegségben szenvedők mortalitása változatlanul rendkívül magas. Jelen közleményünkben áttekintjük a depresszió gyakoriságát és etiológiai tényezőit leíró irodalmat, továbbá kitérünk a depresszió, az életminőség és a mortalitás kapcsolatára. Összefoglalónk később megjelenő második részében írunk a depresszió diagnosztikus és terápiás sajátosságairól krónikus vesebetegek körében. | Due to the rapidly increasing number of end-stage renal disease patients and the high costs of their treatment, all the aspects of kidney disease that may significantly affect clinical outcome (quality of life mortality) deserve increasing attention. It has been established and accepted that in addition to clinical/somatic factors, also psycho-social factors, including depression, may have a significant impact on the clinical outcome of chronic diseases. Depression is considered to be one of the most prevalent mental health problems in patients with chronic kidney disease. In spite of this fact, there are only few studies on the prevalence, diagnosis and treatment of depression in this population using accurate, well defined diagnostic criteria and appropriate epidemiologic methods. In the last decades we have experienced a significant improvement in the quality and effectiveness of the therapautic options for chronic kidney disease, but mortality is still very high in this population. Our review provides an overview of the literature regarding the prevalence and etiology of depression, and calls the attention to the interrelation among depression, quality of life and mortality. The second part of our paper to be published later will survey the specific diagnostic and therapeutic features of depression in chronic kidney disease patients