4 research outputs found
Enzimaktivitások Ă©s a fluoreszkálĂł pszeudomonasz csĂraszámok változása a fehĂ©r lĂłhere (Trifolium repens L.) rizoszfĂ©rájában sĂłkezelĂ©s (NaCl) hatására
Ăśvegházi körĂĽlmĂ©nyek között savanyĂş barna erdĹ‘talajban nevelt fehĂ©r here (Trifolium repens L.) növĂ©nyek rizoszfĂ©rájának sĂłkezelĂ©s hatására bekövetkezĹ‘ változását ellenĹ‘riztĂĽk. Megvizsgáltuk a kĂĽlönbözĹ‘ sĂłkoncentráciĂłknak (0, 0,2, 0,4, 0,6 Ă©s 0,8 tömeg %) a baktĂ©riumnĂ©pessĂ©g összetĂ©telĂ©re Ă©s a kĂĽlönbözĹ‘ talajenzimek aktivitására gyakorolt hatását. MegállapĂtottuk, hogy a talaj sĂłtartalma közvetlenĂĽl befolyásolta a rizoszfĂ©rában találhatĂł fluoreszkálĂł pszeudomonaszok csĂraszámát. A legsűrűbb populáciĂł a 0,2% NaCl-ot tartalmazĂł talajban volt mĂ©rhetĹ‘, ahol a fluoreszkálĂł pszeudomonaszok között a Pseudomonas putida Ă©s a P. fluorescens fordultak elĹ‘ a legnagyobb számban. A pszeudomonaszok ily mĂłdon jĂłl tolerálják a talaj magas NaCl-tartalmát, Ă©s gyökĂ©rkolonizálĂł tevĂ©kenysĂ©get kĂ©pesek kifejteni a magas NaCl-tartalmĂş talajban is. A sĂłkoncentráciĂł növelĂ©sĂ©vel kezdetben (a 0,2-0,4%-os tartományban) jelentĹ‘sen növekedett a dehidrogenáz, kataláz, Ă©s ureáz enzimek aktivitása. A proteáz enzimek aktivitásmaximuma a 0,1-0,2% NaCl-koncentráciĂł tartományba esett. A 0,4%-nál magasabb koncentráciĂłkban a kontrollhoz hasonlĂł mĂ©rtĂ©kűre csökkent mind a nĂ©gy enzim aktivitása, Ă©s a baktĂ©riumok száma is. A foszfatáz- Ă©s a b-glĂĽkozidáz-tevĂ©kenysĂ©g viszont a NaCl-dĂłzis növelĂ©se következtĂ©ben a koncentráciĂłval arányosan, jelentĹ‘sen csökkent a kontrollhoz viszonyĂtva. FeltĂ©telezĂ©sĂĽnk szerint az enzimaktivitások változását is a sĂłkezelĂ©s hatására bekövetkezĹ‘ mikrobiĂłta összetĂ©telĂ©nek megváltozása okozta
SzennyvĂziszap-adagok hatása a növĂ©ny (Triticum vulgare L.)-talaj rendszer nĂ©hány mikrobiolĂłgiai Ă©s biokĂ©miai tulajdonságára
Ăśvegházi modellkĂsĂ©rletben neveltĂĽnk bĂşzanövĂ©nyeket szennyvĂziszapot kĂĽlönbözĹ‘ arányban tartalmazĂł talajkultĂşrákban, Ă©s 50 napi tenyĂ©szidĹ‘ után a talajmikrobiota állapotjelzĹ‘it elemeztĂĽk tavaszi bĂşza jelzĹ‘növĂ©nnyel. MegállapĂtottuk, hogy az iszapadagolás minden esetben növelte a kontrollhoz kĂ©pest az összes csĂraszámot, kĂĽlönösen 30% iszaptartalom felett. A kitenyĂ©szthetĹ‘ mikrobák között a rizoszfĂ©rában minden szennyvĂziszap-adagnál a baktĂ©riumok, kĂĽlönösen a Gram-negatĂv tĂpusĂşak dominálták. A mikroszkopikus gombák közĂĽl leggyakrabban az Ă©lesztĹ‘k fordultak elĹ‘. Az iszapadagolás következtĂ©ben megnövekedett a redox Ă©s hidrolitikus talajenzimek aktivitása (dehidrogenáz, kataláz, proteáz, ureáz, β-glukozidáz Ă©s foszfatáz), s ezt a jelenlĂ©vĹ‘ nehĂ©zfĂ©mek nem befolyásolták. Az iszapkezelĂ©s kedvezĹ‘en hatott a növĂ©nyek fejlĹ‘dĂ©sĂ©re, kĂĽlönösen a magasabb iszapkoncentráciĂłknál nĹ‘tt meg a hajtás/gyökĂ©r arány, azaz a zöldtömeg felhalmozás fokozĂłdott. Az iszapok rövidtávĂş alkalmazásával ily mĂłdon a talaj-termĂ©kenysĂ©gre Ă©s a talajok fizikai-kĂ©miai-biolĂłgiai tulajdonságaira kedvezĹ‘en hatĂł mĂłdszerhez juthatunk