Terápiás hypothermia alkalmazása az asphyxiás újszülöttek kezelésében – egy hazai neonatológiai centrum eredményei | Hypothermia treatment in asphyxiated neonates – a single center experience in Hungary

Absztrakt: Bevezetés és célkitűzés: A hypothermiás kezelésben részesült hypoxiás-ischaemiás encephalopathiás újszülöttek összegyűjtött vizsgálati adatait elemeztük a Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika hármas szintű Perinatalis Intenzív Centrumában. Módszer: Retrospektív kohorszvizsgálatunkban a 2013–2015 között született, érett, hypoxiás-ischaemiás encephalopathia következtében hypothermiás kezelésben részesült 97 beteg adatait értékeltük, saját fejlesztésű regiszter segítségével. Eredmények: A gyermekek 59,8%-a császármetszéssel született, az első vérgázvizsgálat során észlelt pH 7,0 ± 0,2, pCO2 55,9 ± 27,3 Hgmm, bázishiány 16,7 ± 7,2 mmol/l, illetve laktátszint 13,3 ± 4,7 mmol/l (x ± SD) volt. A hypothermiás kezelés 93,7%-ban már a neonatalis transzport alatt megkezdődött, átlagosan 2,5 ± 0,3 órás életkorban. Az asphyxiához gyakran társuló sokszervi elégtelenség betegeink 83,2%-ánál volt jelen. Az intenzív terápiával töltött medián idő 10,8 nap volt. Betegeink 61,3%-a az intenzív terápiát követően hazaadható volt, 32,2%-uk további klinikai kezelést igényelt, 6,5%-uk meghalt. Következtetés: A saját fejlesztésű regiszter segítségével az elmúlt évek kezelési eredményeinek gyors és könnyen kezelhető leíró elemzése vált lehetővé, ami megteremtette a belső audit és a prospektív betegkövetés feltételeit is. Orv. Hetil., 2017, 158(9), 331–339. | Abstract: Introduction and aim: We aimed to analyze patient characteristics of term neonates with hypoxic-ischemic encephalopathy treated with hypothermia at the 3rd level Neonatal Intensive Care Unit of the 1st Department of Pediatrics, Semmelweis University. Method: We conducted a retrospective cohort analysis between 2013–2015, including 97 asphyxiated neonates with HIE who received hypothermia treatment, using our in-house developed novel registry database. Results: 59.8% of neonates were born with Cesarean section and the first blood gas analysis showed a pH of 7.0 ± 0.2, pCO2 55.9 ± 27.3 mmHg, base deficit 16.7 ± 7.2 mmol/l, and lactate levels of 13.3 ± 4.7 mmol/l (x ± SD). Hypothermia treatment was started during neonatal transport in 93.7% of the cases, at 2.5 ± 0.3 hours of age. Multiorgan failure associated with the perinatal asphyxia was present in 83.2% of the patients. Patients received intensive therapy for a median of 10.8 days, 61.3% of neonates were discharged home directly, 32.2% required further hospital treatment, and 6.5% died. Conclusion: Our novel registry database allowed for a quick, user-friendly and time-efficient analysis of patient characteristics in neonates with HIE. This registry could aid institutional audit work and prospective clinical data collection. Orv. Hetil., 2017, 158(9), 331–339

Longitudinal Analysis of Amplitude-Integrated Electroencephalography for Outcome Prediction in Hypoxic-Ischemic Encephalopathy

Objective: To investigate the prognostic accuracy of longitudinal analysis of amplitude-integrated electroencephalography (aEEG) background activity to predict long-term neurodevelopmental outcome in neonates with hypoxic-ischemic encephalopathy (HIE) receiving therapeutic hypothermia.Study design This single-center observational study included 149 neonates for derivation and 55 neonates for validation with moderate-severe HIE and of gestational age 35 weeks at a tertiary neonatal intensive care unit. Single-channel aEEG background pattern, sleep-wake cycling, and seizure activity were monitored over 84 hours during therapeutic hypothermia and rewarming, then scored for each 6-hour interval. Neurodevelopmental outcome was assessed using the Bayley Scales of Infant Development, Second Edition. Favorable outcome was defined as having both a Mental Development Index (MDI) score and Psychomotor Development Index (PDI) score >= 70, and adverse outcome was defined as either an MDI or a PDI <70 or death. Regression modeling for longitudinal analysis of repeatedly measured data was applied, and area under the receiver operating characteristic curve (AUC) was calculated.Resuits Longitudinal aEEG background analysis combined with sleep-wake cycling score had excellent predictive value (AUC, 0.90; 95% CI, 0.85-0.95), better than single aEEG scores at any individual time point. The model performed well in the independent validation cohort (AUC, 0.87; 95% CI, 0.62-1.00). The reclassification rate of this model compared with the conventional analysis of aEEG background at 48 hours was 18% (24 patients); 14% (18 patients) were reclassified correctly. Our results were used to develop a user-friendly online outcome prediction tool.Conclusions Longitudinal analysis of aEEG background activity and sleep-wake cycling is a valuable and accurate prognostic tool

Distinct cytokine patterns may regulate the severity of neonatal asphyxia

Abstract Background Neuroinflammation and a systemic inflammatory reaction are important features of perinatal asphyxia. Neuroinflammation may have dual aspects being a hindrance, but also a significant help in the recovery of the CNS. We aimed to assess intracellular cytokine levels of T-lymphocytes and plasma cytokine levels in moderate and severe asphyxia in order to identify players of the inflammatory response that may influence patient outcome. Methods We analyzed the data of 28 term neonates requiring moderate systemic hypothermia in a single-center observational study. Blood samples were collected between 3 and 6 h of life, at 24 h, 72 h, 1 week, and 1 month of life. Neonates were divided into a moderate (n = 17) and a severe (n = 11) group based on neuroradiological and amplitude-integrated EEG characteristics. Peripheral blood mononuclear cells were assessed with flow cytometry. Cytokine plasma levels were measured using Bioplex immunoassays. Components of the kynurenine pathway were assessed by high-performance liquid chromatography. Results The prevalence and extravasation of IL-1b + CD4 cells were higher in severe than in moderate asphyxia at 6 h. Based on Receiver operator curve analysis, the assessment of the prevalence of CD4+ IL-1β+ and CD4+ IL-1β+ CD49d+ cells at 6 h appears to be able to predict the severity of the insult at an early stage in asphyxia. Intracellular levels of TNF-α in CD4 cells were increased at all time points compared to 6 h in both groups. At 1 month, intracellular levels of TNF-α were higher in the severe group. Plasma IL-6 levels were higher at 1 week in the severe group and decreased by 1 month in the moderate group. Intracellular levels of IL-6 peaked at 24 h in both groups. Intracellular TGF-β levels were increased from 24 h onwards in the moderate group. Conclusions IL-1β and IL-6 appear to play a key role in the early events of the inflammatory response, while TNF-α seems to be responsible for prolonged neuroinflammation, potentially contributing to a worse outcome. The assessment of the prevalence of CD4+ IL-1β+ and CD4+ IL-1β+ CD49d+ cells at 6 h appears to be able to predict the severity of the insult at an early stage in asphyxia

Focalis congenitalis hyperinsulinismus

Az igen ritkán perzisztáló újszülöttkori hypoglykaemia hátterében a leggyakrabban congenitalis hyperinsulinismus áll, melynek körülbelül 50%-a focalis megjelenésű. Ezen esetekben korai diagnózissal és megfelelő kezelés mellett a góc sebészi eltávolításával teljes gyógyulás érhető el, elkerülve a hosszú gyógyszeres terápiát, illetve az időszakos, hypoglykaemia okozta maradandó idegrendszeri károsodást. Ma már a genetikai vizsgálat és a 18 F-fluor-dihidroxi-fenilalanin PET/CT is a kivizsgálás része. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján az elmúlt években két – 22, illetve 2 hónapos – fiúgyermeknél történt focalis congenitalis hyperinsulinismus miatt sikeres pancreasgóc-eltávolítás. Mindkét betegnél a kivizsgálás során az ATP-szenzitív káliumcsatornát kódoló ABCC8 -gén mutációja igazolódott, mely valószínűsítette a focalis eredetet, amit a képalkotó vizsgálat, majd a későbbiekben a szövettan is igazolt. A műtétet követően mindkét beteg gyógyszeres terápiáját le lehetett állítani; az utánkövetési idő (5 év, illetve 1,5 év) alatt mindketten végig normoglykaemiásak voltak, szövődmény nem jelentkezett. A szerzők tudomása szerint a bemutatott két gyermek volt Magyarországon az első két beteg, akiknél genetikai vizsgálattal és specifikus képalkotó vizsgálattal is igazolt és pontosan lokalizált focalis congenitalis hyperinsulinismus miatt történt műtéti beavatkozás, melynek során kizárólag a góc került eltávolításra. Az, hogy mára a kivizsgálás minden eleme hazánkban történik, felgyorsította a betegek ellátását, ezzel javította a szövődménymentes túlélést, illetve csökkentette az egészségügyi költségeket. Orv Hetil. 2023; 164(47): 1877–1884