Repülőgépek elektromos meghajtása – szükségszerűség kompromisszumokkal II. rész

ÖSSZEFOGLALÁS: Napjaink egyik legnagyobb technikai kihívása az egyre csökkenő mennyiségben kitermelhető hagyományos, fosszilis eredetű energiahordozók kiváltása, pótlása. A tanulmány első része a repülőeszközök működtetéséhez alkalmazott energiahordozók kitermelési adatait elemezte, majd felvázolta a világ országainak jelenlegi és az elkövetkező évtizedekre vetített kőolajszükségletét. A szerzők megvizsgálták a repülés hatását a környezetre, és az adatokat összevetették más környezet-, illetve klímakárosító tevékenységekkel. A második rész rávilágít a dinamikusan növekvő légi forgalom és a környezetvédelemi szabályozás ellentmondásaira, valamint magyarázatot ad az alternatív energia bevezetésének kényszerű lassulására. Végül a tanulmány a 2050-ig tartó időszak fejlődési irányait vázolja fel

A hidrogén felhasználásának jelene és jövője a repülésben = The Present and Future of Hydrogen Use in Aviation

Az elmúlt években rendkívüli mennyiségű üvegházhatású gáz jutott a légkörbe, aminek jelentős része a repüléshez köthető. A jelenleg használt, egyre csökkenő mennyiségben elérhető fosszilis energiahordozók kiváltására az egyik legígéretesebb alternatíva a hidrogén. Hajtóanyagként hagyományos gázturbinás hajtóművekben, belső égésű motorokban és protonáteresztő membrános üzemanyagcellában is felhasználható energiatermelésre. Azonban a hidrogén tárolása, szállítása és a légi járműbe való betöltése sok esetben nehézkes vagy még nem megoldott feladat. Számos terv született azonban e problémák megoldására, amelyek kivitelezése, 2030-as és 2050-es határidők mellett, jelenleg is folyamatban van. E cikk célja, hogy átfogó képet adjon az eddig elért eredményekről, és előrevetítse a hidrogén felhasználásának lehetséges jövőjét. In recent years, an enormous amount of greenhouse gases have entered the atmosphere. A significant part of it is linked to aviation. Hydrogen is one of the most promising alternatives for replacing the currently used fossil energy sources, which are available in decreasing quantities. It can also be used as a propellant for energy production in traditional gas turbine engines, internal combustion engines and proton exchange membrane fuel cells. However, its storage, transportation and loading it into the aircraft is often a difficult or unsolved task. Multiple plans have been created to solve these problems. Their implementation is currently under way, with deadlines of 2030 and 2050. The purpose of this article is to give a comprehensive picture of the results achieved so far and to predict the possible future of the use of hydrogen

Induktív csatolású plazma tömegspektrometriai módszerek kidolgozása ólom izotóparányok geológiai mintákban történő meghatározásához = Development of inductively coupled mass spectrometric methods for determination of lead isotope ratios in geological samples

A kutatómunka során ólomizotópok arányainak klinopiroxénekben történő meghatározásához dolgoztunk ki analitikai kémiai módszereket induktív csatolású plazma ionforrással és egy detektorral működő kettős fókuszállású tömegspektrométer felhasználásával. Négy különböző mintabeviteli módszer került összehasonlításra. Az oldatos módszereknél a feltárás után az ólmot koronaéteres gyanta segítségével elválasztottuk a mátrixtól és a zavaró elemektől (Hg, Dy, Er, Yb), majd koncentrikus valamint nagynyomású folyadékporlasztóval történt az aeroszol előállítása és plazmába juttatása. Az izotóparányokra vonatkozó RSD értéke 0.3-0.4% volt. A szilárdmintás mintabevitelt elektrotermikus elpárologtatás (termikus frakcionálás) és lézerabláció útján valósítottuk meg. Az RSD értékek itt 0.6-0.7%, illetve 1.5-1.6% körül változtak. | In framework of our research project analytical methods were developed for determination of isotope ratios of lead in clinopyroxene matrices applying a single collector sector-field mass spectrometer with ion source of inductively coupled plasma. Four different sample introduction techniques were studied. In case of solution techniques the lead was separated from the matrix ant the disturbing elements (Hg, Dy, Er, Yb) applying a corona ether resin. For generation of aerosols Meinhard-type concentric as well as a hydraulic high pressure nebulizer were used. The relative standard deviations of isotope ratios amounted to 0.3-0.4%. For solid sampling electrothermal vaporization (thermal fractionation) and laser ablation were applied. The uncertainty of analytical measurements in these cases was about by factor 2 higher compared to the solution techniques

Kriogén hajtóanyagok a polgári repülés területén

A légi közlekedés növekedésének hatására az elmúlt évtizedekben (1960–2018) az ágazat CO2-kibocsátása 6,8 millió tonnáról 1034 millió tonnára nőtt. Az ICAO globális CO2-csökkentési törekvéseinek elérését célzó intézkedéscsomag fontos technológiai elvárásokat fogalmaz meg a hajtóműgyártókkal szemben is. Ennek megfelelően a gyártók, illetve egyetemi kutatói csoportokkal és kutatóintézetekkel alkotott konzorciumaik lázasan keresik a megoldásokat.Ezek a kutatások kiterjednek új működési alapelvek, szerkezeti megoldások, szerkezeti anyagok, illetve új hajtóanyagok lehetséges alkalmazására is. Az előadást a cseppfolyósított földgáz (LNG1) és kerozint égető, úgynevezett Multi-Fuel Hybrid Engine (MFHE) koncepciója ihlette, feldolgozva a Feijia Yin és társai Performance assessment of a multi-fuel hybrid engine for future aircraft cikkét [6], másrészt vizsgáljuk, hogy az LNG, illetve az LH22 alkalmazása hogyan érinti a repülőgép-hajtóművek tüzelőanyag-hatékonyságát és a várható teljesítményét a kerozin hajtóanyaggal összehasonlítva

Arsenic uptake in tomato and cabbage irrigated with arsenic-contaminated water

Arsenic uptake by tomato (Solanum lycopersicum L.) and cabbage (Brassica oleraceae L. var. capitata L.) plants was studied by cultivating the plants in different soil types and irrigating them with water containing arsenic at concentrations of 0.05 and 0.2 mg As L-1