Az ovarialis hiperstimulációs szindróma kórélettana és korszerű klinikuma = Pathophysiology and current clinical approach of ovarian hyperstimulation syndrome

Absztrakt: Az asszisztált reprodukciós kezelések során a petefészkek szabályozott stimulációja történik. Az ovarialis hiperstimulációs szindróma a meddőségi kezelés során a petefészek túlzott válaszreakciójának következménye. Ritkán egyéb ok, például a folliculusstimulálóhormon-receptor mutációjának következménye is lehet. A betegség következményeként az intravascularis folyadék a harmadik (extracelluláris) folyadéktérbe, főként a hasüregbe vándorol. Túlstimulálódás esetén a klinikai jelek a hasfeszüléstől, a megnövekedett petefészkeken és az ascitesen keresztül a vénás vagy artériás thromboemboliás szövődményekig mutatkozhatnak. A betegség súlyos formájában életveszélyes állapotot is okozhat, ha ischaemiás stroke vagy végtagkeringési elégtelenség alakul ki. Az elmúlt években számos új módszer került bevezetésre a tünetegyüttes kialakulásának megelőzésére. Az ovarialis hiperstimulációs szindróma iatrogén, súlyos formájában életveszélyes állapot, mely fiatal, a meddőségtől eltekintve egyébként egészséges embereket érint. A betegség gazdasági hatása számottevő. A munkakiesés, a kórházi bennfekvés és súlyos esetekben az intenzív ellátás költségei tetemesek. Továbbra is a szupportív kezelés, az antikoaguláns profilaxis, valamint a szoros megfigyelés a szindróma bázisterápiája. Súlyos, illetve kritikus állapotú betegeknél azonban a kórházi felvétel, illetve beavatkozás nem késlekedhet. Orv Hetil. 2018; 159(34): 1390–1398. | Abstract: During assisted reproduction technologies, controlled hyperstimulation of the ovaries occurs. Ovarian hyperstimulation syndrome is an excessive overreaction of the ovaries complicating pharmacological ovulation induction. Rarely other causes, such as the mutation of the follicle-stimulating hormone receptor may also be in the background. Ovarian hyperstimulation syndrome is clinically characterized by a massive ovarian enlargement associated with an acute third-space fluid shift responsible for the development of ascites, and sometimes pleural or pericardial effusion. Associated arterial or venous thromboembolic symptoms are also common. Ovarian hyperstimulation syndrome is an iatrogenic and potentially life-threatening condition in the form of ischemic stroke or circulatory insufficiency of the limbs. Recently some new methods have been developed for the prevention of the disease. The syndrome affects young, healthy patients. It also has an important economic burden due to the absence from work, bed rest, or hospitalization and intensive medical management of more severe cases. Supportive therapy, anticoagulant prophylaxis and close monitoring are the main approach for the syndrome. However, hospitalization or intervention should not be delayed for patients with severe or critical conditions. Orv Hetil. 2018; 159(34): 1390–1398

A bélendometriosis miatt végzett műtétek hatása a fertilitásra = The effect of surgical treatment of bowel endometriosis on fertility

Absztrakt: Bevezetés: Bélendometriosisról beszélünk abban az esetben, ha az endometriumhoz hasonló szövet infiltrálja a bélsubserosát, illetve eléri a subserosus neurovascularis plexust. A colorectalis endometriosis miatt végzett műtétek hatása az infertilitásra és a terhesség kiviselésére nem minden kétséget kizáróan igazolt. Célkitűzés: A Klinikánkon bélendometriosis miatt végzett idegkímélő anterior reszekción átesett betegek fertilitási adatait vizsgáltuk egy prospektíven létrehozott adatbázis segítségével. Módszer: 2009 és 2017 között 121, bélendometriosis miatt megoperált beteg teherbe esési szándékát, a teherbe esés módját, annak sikerességét, a terhességi kórképek előfordulását és a szülésvezetés módját vizsgáltuk. Statisztikai analízis: Az endometriosis és a terhességi kórképek előfordulása közti összefüggést χ2-próbával és Fisher-egzakt teszttel vizsgáltuk, és meghatároztuk az esélyhányadost (OR) és 95%-os konfidenciaintervallumát (CI). Az eredményt p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: Klinikánkon 121, bélendometriosis miatt megoperált beteg közül 48-an (39,6%) estek teherbe, 37-en (30,5%) mesterséges megtermékenyítés segítségével. A kontrollcsoportot andrológiai ok miatt in vitro fertilisatiós eljáráson átesett betegek alkották. Eredményeink azt mutatják, hogy az endometriosisban szenvedő nők körében szignifikánsan gyakrabban alakul ki a terhesség során praeeclampsia (p = 0,023) és placenta praevia (p = 0,045). Következtetések: Vizsgálatunk unikális a bélendometriosis miatt megoperált betegek terhességének és szülésvezetésének vizsgálata kapcsán, ahol a kevés esetszám ellenére hasonló eredményeket kaptunk, mint az eddigi multicentrikus tanulmányok. Orv Hetil. 2019; 160(41): 1633–1638. | Abstract: Introduction: Bowel endometriosis is when endometrial-like tissue penetrates the bowel serosa, or it reaches the subserous neurovascular plexus. The effect of surgery for colorectal endometriosis on infertility and pregnancy is not fully proven. Aim: The aim of the present study was to analyse the pregnancy outcome and mode of delivery of patients who underwent ’nerve sparing’ anterior resection of the colon. Method: Between 2009 and 2017, we operated 121 patients with bowel endometriosis, and built up a prospective database where we assessed their wish of pregnancy, the way of the conception, pathologies during pregnancy and mode of delivery. Statistical analysis: The relationship between endometriosis and pregnancy pathologies was tested by a χ2 probe and Fisher’s exact test, additionally the odds ratio (OR) and 95% confidence interval (CI) were determined. For p<0.05, the result was considered significant. Results: Out of 121 bowel endometriosis patients, 48 (39.6%) women got pregnant, 37 (30.5%) of them with in vitro fertilisation. The control group was built from patients who underwent in vitro fertilisation because of andrological factors. We found that women with endometriosis have a significantly higher risk for praeeclampsia (p = 0.023) and placenta praevia (p = 0.045) during pregnancy. Conclusions: Our study is a unique description of pregnancy outcome and mode of delivery after surgery for bowel endometriosis, which, despite the small number of cases, has yielded similar results to the previous multicentric studies. Orv Hetil. 2019; 160(41): 1633–1638

Impact of GnRH analogues on oocyte/embryo quality and embryo development in in vitro fertilization/intracytoplasmic sperm injection cycles: a case control study

<p>Abstract</p> <p>Background</p> <p>Despite the clinical outcomes of ovarian stimulation with either GnRH-agonist or GnRH-antagonist analogues for in vitro fertilization (IVF) being well analysed, the effect of analogues on oocyte/embryo quality and embryo development is still not known in detail. The aim of this case-control study was to compare the efficacy of a multiple-dose GnRH antagonist protocol with that of the GnRH agonist long protocol with a view to oocyte and embryo quality, embryo development and IVF treatment outcome.</p> <p>Methods</p> <p>Between October 2001 and December 2008, 100 patients were stimulated with human menopausal gonadotrophin (HMG) and GnRH antagonist in their first treatment cycle for IVF or intracytoplasmic sperm injection (ICSI). One hundred combined GnRH agonist + HMG (long protocol) cycles were matched to the GnRH antagonist + HMG cycles by age, BMI, baseline FSH levels and by cause of infertility. We determined the number and quality of retrieved oocytes, the rate of early-cleavage embryos, the morphology and development of embryos, as well as clinical pregnancy rates. Statistical analysis was performed using Wilcoxon's matched pairs rank sum test and McNemar's chi-square test. P < 0.05 was considered statistically significant.</p> <p>Results</p> <p>The rate of cytoplasmic abnormalities in retrieved oocytes was significantly higher with the use of GnRH antagonist than in GnRH agonist cycles (62.1% vs. 49.9%; P < 0.01). We observed lower rate of zygotes showing normal pronuclear morphology (49.3% vs. 58.0%; P < 0.01), and higher cell-number of preembryos on day 2 after fertilization (4.28 vs. 4.03; P < 0.01) with the use of GnRH antagonist analogues. The rate of mature oocytes, rate of presence of multinucleated blastomers, amount of fragmentation in embryos and rate of early-cleaved embryos was similar in the two groups. Clinical pregnancy rate per embryo transfer was lower in the antagonist group than in the agonist group (30.8% vs. 40.4%) although this difference did not reach statistical significance (P = 0.17).</p> <p>Conclusion</p> <p>Antagonist seemed to influence favourably some parameters of early embryo development dynamics, while other morphological parameters seemed not to be altered according to GnRH analogue used for ovarian stimulation in IVF cycles.</p

Folyóirat-referátumok = From the literature

Belgyógyászat: 1. V. Ganière - F. Feihl - D. Tagan: A sildenafil drámai jó hatása kiújuló masszív tüdőembóliában = Dramatic beneficial effects of sildenafil in recurrent massive pulmonary embolism 2. F. A. McAlister [et al.]: Antihypertensiv gyógyszeres előírások 27 822 idősebb kanadai diabeteses beteg számára az utóbbi évtizedben = Antihypertensive medication prescribing in 27,822 elderly Canadians with diabetes over the past decade Diabetológia: 1. A. J. S. Ramos - M. A. Farias: Humán inzulin kiváltotta lipoatrophia = Human insulin-induced lipoatrophy Gyógyszertan: 1. S. H. Sha - J. H. Qiu - J. Schacht: Aszpirin a gentamycin okozta hallásvesztés megelőzésére = Aspirin to prevent gentamicin-induced hearing loss 2. P. Kruger [et al.]: Bacteriaemiás betegek alacsonyabb halálozása statinterápia alkalmazásával = Statin therapy is associated with fewer deaths in patients with bacteraemia 3. R. Fernandez - V. J. De Pedro - A. Artigas: Statinterápia intenzív terápiás osztályra felvétel előtt: védelem infekció ellen vagy súlyossági jelző? = Statin therapy prior to ICU admission: protection against infection or a severity marker? Hypertonia: 1. M. . Hamer: A fizikai terhelés antihypertensiv hatásai. Akut és krónikus hatások integrálása = The anti-hypertensive effects of exercise. Integrating acute and chronic mechanisms Neurológia: 1. P. Castillo [et al.]: Szteroidra reagáló encephalopathia autoimmun thyreoiditisszel társulva = Steroid-responsive encephalopathy associated with autoimmune thyroidits Sportorvostan: 1. L. H. Naylor [et al.]: Az edzés újrakezdésének hatása élvonalbeli evezősök arteria brachialisának átmérőjére = Effects of training resumption on conduit arterial diameter in elite rowers 2. K. K. Kalliokoski [et al.]: Az izom vérátfolyása és oxigénfelvétele állóképesség szempontjából edzett és nem edzett férfiakon = Relationship between muscle blood flow and oxygen uptake during exercise in endurance trained and untrained men 3. J. B. Bartholomew [et al.]: Az egyszeri fizikai terhelés hatása a közérzetre major depressziós betegeken = Effects of acute exercise on mood and wellbeing in patients with major depressive disorder 4. B. Richter [et al.]: Az edzés mérsékli a keringő aszimmetrikus dimetil-arginin- (ADMA)- és mieloperoxidáz (MPO)-szintet a coronariabetegségre hajlamos személyeken = Endurance training reduces circulating asymmetric dimethylarginine and myeloperoxidase levels in persons at risk of coronary events Szülészet–nőgyógyászat: 1. P. Haggarty - H. McCallum - H. McBain [et al.]: A B-vitaminok és a genetika szerepe az in vitro fertilisatiós kezelések eredményességében: prospektív kohorsztanulmány = Effect of B vitamins and genetics on success of in-vitro fertilisation: prospective cohort study 2. J. Villar [et al.]: A császármetszés előfordulásának gyakorisága és a terhesség kimenetele: 2005. évi WHO-tanulmány latin-amerikai anyai és magzati perinatalis eredmények felmérése céljából = Caesarean delivery rates and pregnancy outcomes: the 2005 WHO global survey on maternal and perinatal health in Latin America Tüdőgyógyászat: 1. S. C. Butcher - R. L. Jones: Az edzés intenzitásának jelentősége az élettani funkciók változására a krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedőkben = The impact of exercise training intensity on change in physiological function in patients with chronic obstructive pulmonary diseas