Estimation of the severity of breathlessness in the emergency department: a dyspnea score

BACKGROUND: Dyspnea is a frequent complaint in emergency departments (ED). It has a significant amount of subjective and affective components, therefore the dyspnea scores, based on the patients' rating, can be ambiguous. Our purpose was to develop and validate a simple scoring system to evaluate the severity of dyspnea in emergency care, based on objectively measured parameters. METHODS: We performed a double center, prospective, observational study including 350 patients who were admitted in EDs with dyspnea. We evaluated the patients' subjective feeling about dyspnea and applied our Dyspnea Severity Score (DSS), rating the dyspnea in 7 Dimensions from 0 to 3 points. The DSS was validated using the deterioration of pH, base-excess and lactate levels in the blood gas samples (Objective Classification Scale (OCS) 9 points and 13 points groups). RESULTS: All of the Dimensions correlated closely with the OCS values and with the subjective feeling of the dyspnea. Using multiple linear regression analysis we were able to decrease the numbers of Dimensions from seven to four without causing a significant change in the determination coefficient in any OCS groups. This reduced DSS values (exercise tolerance, cooperation, cyanosis, SpO2 value) showed high sensitivity and specificity to predict the values of OCS groups (the ranges: AUC 0.77-0.99, sensitivity 65-100%, specificity 64-99%). There was a close correlation between the subjective dyspnea scores and the OCS point values (p /=7 points without correction factors) can be useful at the triage or in pre-hospital care

Az első tapasztalatok a palliatív onkoteamrendszer működésével kapcsolatban a Pécsi Tudományegyetemen

Bevezetés és célkitűzés: Az előrehaladott, áttétes daganatos betegek megfelelő tüneti és életvégi ellátása, illetve ennek elérése komoly kihívás minden egészségügyi ellátó számára. A palliatív onkoteamrendszer kialakításával célunk a be- tegek időbeni palliatív ellátásba vonása és a konzekvencia nélküli sürgősségi kivizsgálások és ellátások számának lehe- tőség szerinti csökkentése volt. Módszer és eredmények: A palliatív onkoteam megbeszéléseit kéthetente tartottuk meg; a team állandó tagjai palliatív szakorvos, onkológus, belgyógyász, pszichiáter, szakápoló, pszichológus voltak, de időszakosan más szakemberek is csatlakoztak. 2019 májusa és 2020 januárja között 93, előrehaladott stádiumú daganatos betegnél 97 eseti megbe- szélést tartottunk, egy-egy ülésen 6–10 beteg esetét tárgyaltuk végig. Minden esetben meghatároztuk a beteg továb- bi palliatív ellátásának formáját (szakrendelésen jelentkezés, otthoni szakellátás, intézeti elhelyezés) és azt, hogy adott esetben még szóba jön-e további aktív onkológiai ellátás. A megbeszélésre került betegek esetében pár hónap eltelte után a felesleges sürgősségi megjelenések számában egyértelmű csökkenés mutatkozott. Következtetés: A kezdeti, sokszor heves érzelmekkel is kísért megbeszélések rövid időn belül komoly operatív szakmai fórummá váltak. Úgy gondoljuk, hogy ez a rendszer is komolyan hozzájárulhat ahhoz, hogy az előrehaladott daga- natos betegek időben palliatív szakellátáshoz jussanak, és ahhoz is, hogy a gyógyító onkológiai attitűd fokozatosan segítő orvosi hozzáállássá tudjon válni

Klinikai táplálás az intenzív osztályon: az EuroPN-vizsgálat magyarországi eredményei

Bevezetés: A kritikus állapotú betegek mesterséges táplálásának jelentősége jól ismert, hiányában a folyamatos fehérjelebontás miatt romlik a sebgyógyulás, valamint emelkedik a lélegeztetőgépen töltött napok száma. Célkitűzés: A korábban publikált EuroPN nemzetközi vizsgálat célja az volt, hogy európai összehasonlításban felmérje a részt vevő intenzív osztályok aktuális táplálási gyakorlatát, és megvizsgálja a kalória-, illetve fehérjebevitel hatását a lélegeztetőgépről való leszoktatásban és a 90 napos halálozásban. A jelen kézirat a vizsgálatban részt vevő magyarországi osztályok eredményeit elemzi. Módszer: Vizsgálatunkba azokat a betegeket vontuk be, akiket legalább 5 napja kezeltek az intenzív osztályon. A klinikai és a táplálási adatokat napokra bontva gyűjtöttük az intenzív osztályos felvételt követő első 5 napban retrospektíven, majd azt követően maximum 15 napon át (vagy az elbocsátás/elhalálozás napjáig) prospektíven. A betegkimeneteli adatokat a 15., a 30. és a 90. napon rögzítettük. Eredmények: Magyarországról 6 intenzív osztályról összesen 111 beteget vontunk be a vizsgálatba. A kumulatív kalória- és fehérjebevitel tekintetében a magyarországi betegek nagyobb arányban kapták meg az ESPEN-célértékeket: kalória esetében az előírt kalória 92%-át (95% CI 68; 118) sikerült biztosítani ( vs. 83% Európában [95% CI 59; 107]); fehérje esetében pedig még jelentősebb a különbség: Magyarországon 83% (95%CI 57; 121), ezzel szemben Európában 65% (95% CI 41; 91) volt a bevitel és az ESPEN-célérték aránya. Megbeszélés és következtetés: A nemzetközi EuroPN-adatelemzésben a nagyobb kumulatív kalória- és fehérjebevitel csökkentette a lélegeztetőgépről való leszoktatás időtartamát. A magyarországi betegek esetében gyorsabban értük el ezeket a célértékeket, köszönhetően annak, hogy a kiegészítő parenteralis táplálást nagyobb arányban alkalmaztuk. Orv Hetil. 2024; 165(14): 531–537

Case report of Actinomyces turicensis meningitis as a complication of purulent mastoiditis

Abstract Background Central nervous system (CNS) infections caused by Actinomyces spp. including brain abscess, actinomycoma, subdural empyema and epidural abscess are well described, however reports of Actinomyces-associated meningitis are scarcely reported. Case report We present the case of a 43-year-old Hungarian male patient with poor socioeconomic status who developed acute bacterial meningitis caused by Actinomyces turicensis originating from the left side mastoiditis. The bacterial cultures of both cerebrospinal fluid (CSF) and purulent discharge collected during the mastoid surgery showed slow growing Gram-positive rods that were identified by automated systems (API, VITEK) as A. turicensis The bacterial identification was confirmed by 16S rRNA PCR and subsequent nucleic acid sequencing. No bacterial growth was detected in blood culture bottles after 5 days of incubation. Hence, multiple antibacterial treatments and surgical intervention the patient passed away. Conclusions Anaerobes are rarely involved in CNS infections therefore anaerobic culture of CSF samples is routinely not performed. However, anaerobic bacteria should be considered as potential pathogens when certain risk factors are present, such as paranasal sinusitis, mastoiditis in patients with poor socioeconomic condition. To the best of our knowledge, our case report is the first description of A. turicensis meningitis that has been diagnosed as consequence of purulent mastoiditis

Májelégtelenség kelet-európai módra = Liver failure a la Eastern Europe

A valeriána használata már a XX. század elején visszaszorult addiktív és egyéb mellékhatásai miatt. A kelet-európai származású, harmincnyolc éves nő, egy 20 hónapos kisded édesanyja első alkalommal vascularisan dekompenzált cirrhosis és máj parenchyma működési elégtelensége miatt került a szerzők látókörébe. Anamnézisében toxikus ágensként etil-alkohol-, valamint valeriánatartalmú gyógynövénykészítmény-abúzus szerepelt, amelyeket a májbetegség, illetve az akut májelégtelenség etiológiai ágensének tekintettek. Több alkalommal végzett plazmaferezis mellett állapota rendeződött, ambuláns követés alkalmával panaszmentes, kémiai laboratóriumi eredményei a referenciatartományban vannak. Fél év múlva külföldi tartózkodásakor intenzív osztályos kezelést igénylő gyomorvérzés lépett fel. A szerzők kórházában elvégzett endoszkópos vizsgálat szövettani eredménye gastricus sigillocellularis carcinomát igazolt. Totális gastrectomia, omentectomia, lymphadenectomia során a tumor eltávolításra került, majd a páciens citosztatikus kezelésben részesült. Felmerült a valeriána és az etil-alkohol potenciális szerepe a daganat kialakulásában, a toxicitás fokozódásában. | The use of valeriana was underplayed at the beginning of the 20th century because of its addictive and side effects. The 38-year-old woman, mother of a 20-month-old child from Eastern Europe, was treated with liver insufficiency and vascular, parenchymal decompensated cirrhosis needing plasmaferesis for the first time in our hospital. In case history, abusus of aethyl-alcohol and valeriana was found to be as toxic agent which was treated as the etiologic factor of the liver disease and liver failure. After intensive and conservative treatment her status was stabilised, during the follow-up she had no signs and symptoms, the laboratory results tend to be in normal range. Half year after her hospitalization intensive care treatment was necessary abroad due to gastric bleeding. In the background the histology of gastric biopsy taken during gastroscopic examination showed gastric sigillocellular carcinoma in our hospital. Total gastrectomia, omentectomia, lymphadenectomia were performed, the tumor was removed and she received cytostatic treatment. The use of valeriana and aethyl-alcohol is supposed to have a potential effect on tumorgenesis and on the increase of toxicity

A truncus coeliacus kompressziós szindróma – a hasi angina „mostohagyermeke”? = Celiac artery compression syndrome – stepchild of abdominal angina?

A krónikus, étkezéssel összefüggést nem mutató epigastrialis fájdalmak hátterében az esetek néhány százalékában a truncus coeliacus külső kompressziója áll. Esetismertetés: A szerzők egy 58 éves nőbeteg kórtörténetét ismertetik, akinél a hasi szervek ischaemiája, a felhasi fájdalom hátterében a preoperatív kivizsgálás a truncus coeliacuson rövid szakaszú stenosist okozó, a rekeszizom-hiátus aorticusát övező inas-izmos ívet igazolt. Előkészítést követően műtétet végeztünk, a trifurcatio eredésétől számított 8–10 mm-re levő heges, gyűrűszerű leszorítást felhasítottuk, a ganglion coeliacum egy részét eltávolítottuk. A beteg a posztoperatív 6. napon gyógyultan, panaszmentesen otthonába távozott. Megbeszélés: A klasszikus értelemben vett angina abdominalis a hasi szervek relatív ischaemiájának következménye. Ennek oka legtöbbször az érintett ér betegsége. Az artéria külső kompressziója csupán az esetek pár százalékát jelenti. A truncus coeliacus esetében ezt betegünknél a rekeszizom-hiátus aorticusát övező inas megerősödés okozta. A kivizsgálás során az erre utaló első jel az ér felett hallható „surranás” volt, a poststenoticus turbulens áramlás miatt. Az erre alapozott részletes radiológiai vizsgálatok igazolták a tényleges kórokot. Ennek ismeretében a felszabadító műtét teljes tünet- és panaszmentességet eredményezett. Következtetés: Bizonytalan hasi panaszok esetén gondolnunk kell az arteria coeliaca stenosisának lehetőségére is. Esetismertetésünkkel kívánjuk felhívni a figyelmet a hasi auscultatio jelentőségére, amely elengedhetetlen része a gasztroenterológiai vizsgálatoknak. A diagnózis felállításában a Doppler-duplexvizsgálat mellett komoly segítséget jelentettek az érfestési eljárások. A műtét lényegét képező érfelszabadítást célszerű mielőbb elvégezni, még mielőtt a tartós külső kompresszió degeneratív érfalelváltozást okoz. | Background: Celiac trunk compression in few percentages of the cases can cause chronic abdominal pain that shows no connection with eating. Case report: Detailed preoperative examinations showed significant, segmental stenosis of the celiac trunk, caused by outer compression of a tendonous arc of diaphragm, in the background of abdominal pain and mesenteric ischemia of a 58-year-old woman. After preparation we have executed the surgery by removing a tight ring, located at around 8–10 mm from the origin of trifurcation, and a part of the celiac ganglion. The patient was dismissed from our hospital 6 days after surgery in good general condition. Discussion: The abdominal pain can normally be the consequence of mesenteric ischemia. The rootcasue in most of the cases is the alteration of the particular artery. The outer compression is normally responsible only for a few percentages of the cases. In our case the problem was caused by a stronger tendonous part of the hiatus aorticus. The first sign of this during the examination was a recognisable noise over the artery, which was caused by the poststenotic turbulent flow. Detailed radiological examinations executed based on this indeed proved this malfunction. Conclusion: In case of unidentified abdominal pain we have to consider the possibility of the stenosis of the celiac trunk. By our case study we would like to call the attention to the importance of the auscultation over the abdomen, which is a relevant part of the basic physical examinations. When getting to the final diagnosis, apart from the duplex doppler sonography, we also used the results of angiography. The essence of the surgery was to get rid of the outer compression of the artery, which has to be done as soon as possible in order to avoid that compression causes degeneration of the artery itself