Impact of the COVID-19 Pandemic on Ambulatory Care Antibiotic Use in Hungary: A Population-Based Observational Study

The COVID-19 pandemic and related restrictions have potentially impacted the use of antibiotics. We aimed to analyze the use of systemic antibiotics (J01) in ambulatory care in Hungary during two pandemic years, to compare it with pre-COVID levels (January 2015–December 2019), and to describe trends based on monthly utilization. Our main findings were that during the studied COVID-19 pandemic period, compared to the pre-COVID level, an impressive 23.22% decrease in the use of systemic antibiotics was detected in ambulatory care. A significant reduction was shown in the use of several antibacterial subgroups, such as beta-lactam antibacterials, penicillins (J01C, −26.3%), and quinolones (J01M, −36.5%). The trends of antibiotic use moved in parallel with the introduction or revoking of restriction measures with a nadir in May 2020, which corresponded to a 55.46% decrease in use compared to the previous (pre-COVID) year’s monthly means. In general, the systemic antibiotic use (J01) was lower compared to the pre-COVID periods’ monthly means in almost every studied pandemic month, except for three months from September to November in 2021. The seasonal variation of antibiotic use also diminished. Active agent level analysis revealed an excessive use of azithromycin, even after evidence of ineffectiveness for COVID-19 emerged

Antibiotic use in elderly patients in ambulatory care: A comparison between Hungary and Sweden

Background: The elderly use antibiotics frequently due to their increasing infection susceptibility. Given the high and increasing proportion of elderly in the population, their antibiotic use is substantial. Objective: This study aimed to compare antibiotic use in the elderly in the ambulatory care sector between Hungary and Sweden

Favipiravir does not improve viral clearance in mild to moderate COVID-19 – a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials

Purpose: Favipiravir has been used in the therapy of COVID-19, including patients with mild to moderate symptoms in certain countries. The aim of our systematic review and meta-analysis was to investigate its efficacy and safety in mild-to-moderate COVID-19 infections. Methods: The PubMed, Embase, Web of Science, and Cochrane databases were systematically reviewed for articles reporting the results of randomized controlled trials published until January 6, 2023, resulting in the identification of 20 eligible studies. Results: There were no significant differences in viral clearance time (HR =1.20, p =0.09) compared to those without favipiravir therapy. However, in the subgroup analyses, favipiravir treatment significantly increased viral clearance by 59 % (HR =1.59, p <0.01) and 42 % (HR = 1.42, p <0.01], I2 =20 %) compared to the comparator group in patients with moderate severity of COVID-19 and in the inpatient care setting, respectively. Favipiravir had no beneficial effects in the case of patients with mild symptoms and treated in ambulatory care. Conclusions: The use of favipiravir is questionable in the treatment of outpatients with COVID-19 with mild symptoms. Moderate beneficial effects in the case of patients with moderate symptoms and inpatients should be treated with care due to the limitations of the analysed trials

Prescribing Patterns and Variations of Antibiotic Use for Children in Ambulatory Care: A Nationwide Study

The aim of this study was to analyse characteristics of paediatric antibiotic use in ambulatory care in Hungary. Data on antibiotics for systemic use dispensed to children (0–19 years) were retrieved from the National Health Insurance Fund. Prescribers were categorised by age and specialty. Antibiotic use was expressed as the number of prescriptions/100 children/year or month. For quality assessment, the broad per narrow (B/N) ratio was calculated as defined by the European Surveillance of Antimicrobial Consumption (ESAC) network. Paediatric antibiotic exposure was 108.28 antibiotic prescriptions/100 children/year and was the highest in the age group 0–4 years. Sex differences had heterogenous patterns across age groups. The majority of prescriptions were issued by primary care paediatricians (PCP). The use of broad-spectrum agents dominated, co-amoxiclav alone being responsible for almost one-third of paediatric antibiotic use. Elderly physicians tended to prescribe less broad-spectrum agents. Seasonal variation was found to be substantial: antibiotic prescribing peaked in January with 16.6 prescriptions/100 children/month, while it was the lowest in July with 4 prescriptions/100 children/month. Regional variation was prominent with an increasing west to east gradient (max: 175.6, min: 63.8 prescriptions/100 children/year). The identified characteristics of paediatric antibiotic use suggest that prescribing practice should be improved

Az antibiotikum ambuláns alkalmazásának jellemzői és tendenciái Magyarországon (2010–2019) [The characteristics and trends of Hungarian outpatient antibiotic use (2010–2019)]

Összefoglaló. Bevezetés: Az antibiotikumok észszerű alkalmazása kulcsfontosságú a hatékonyságuk megőrzésében és a néhol kritikus méreteket öltő antibiotikumrezisztencia visszaszorításában. Célkitűzés: A hazai ambuláns antibiotikumfelhasználás jellemzőinek, trendjeinek bemutatása. Módszer: A 2010 és 2019 közötti időszakra vonatkozó, dobozszámban kifejezett ambuláns szisztémás antibiotikumfelhasználási adatokat - a WHO 2019. évi indexe alapján - "defined daily dose" (DDD - napi átlagdózis) egységbe konvertáltuk. Standardizált technikai egységünk a DDD/1000 fő/nap volt (DID). Az antibiotikumfelhasználás értékelésére nemzetközileg elfogadott minőségi indikátorokat alkalmaztunk. Eredmények: Az antibiotikumfelhasználás mértéke kismértékű ingadozást mutatott (min.: 12,9 DID, max.: 14,7 DID), viszont a szezonális ingadozás a teljes megfigyelt időszakban jelentős mértékű volt. A széles versus szűk spektrumú béta-laktámok és makrolidek felhasználási hányadosa évről évre tovább emelkedett (2010: 13,3 vs. 2019: 71,6), a fluorokinolonok alkalmazási aránya továbbra is meghatározó (2010: 14,3%, 2019: 14,5%). A vizsgált 12 minőségi indikátor közül a tanulmány nyitó évében 4, a tanulmány záró évében 6 indikátor esetében a legkedvezőtlenebbül teljesítő európai országok közé tartoztunk. Megbeszélés: A hazai antibiotikumalkalmazás mértéke európai mérce szerint nem magas, de csökkentésére látszik lehetőség; mintázata szuboptimális, és az évek során kedvezőtlen irányba változott. Következtetés: A kapott antibiotikumfelhasználási adatok s azok értelmezése alapján rendkívül sürgető morális kötelesség a szakmai és hatósági intervenciókra épülő hazai antibiotikumstratégia és -akcióterv mielőbbi kidolgozása, implementálása. Orv Hetil. 2022; 163(4): 140-149.Prudent antibiotic use is an important tool to preserve their effectiveness as well as reverse and confine antibiotic resistance.To evaluate the trends and characteristics of Hungarian outpatient antibiotic use.Crude, package level antibiotic sales data for the period 2010-2019 were converted into DDD (defined daily dose) and were standardized for 1000 inhabitants and per year (ATC-DDD index, version 2019). Internationally validated drug-specific quality indicators were used to evaluate antibiotic use.The scale of antibiotic use was stagnating with minimal fluctuation (min.: 12.9 DID, max.: 14.7 DID), and with high intra-year seasonality index. The ratio of the consumption of broad to narrow spectrum beta-lactams and macrolides increased gradually from year to year (2010: 13.3 vs. 2019: 71.6) and the relative consumption of fluoroquinolones is still remarkable (2010: 14.3%, 2019: 14.5%). Out of the twelve surveyed drug-specific quality indicators in the first and last year of analysis, we were ranked among the weakest European countries in the case of four and six indicators, respectively.The scale of Hungarian outpatient antibiotic use is not high, in European comperison, but has some reserve capacity for reduction. The pattern of Hungarian antibiotic use is suboptimal and had further decreased quality through the years.Based on the recorded data of antibiotic use and their interpretation, the development of national antibiotic strategy (including both professional and authority interventions) is a pressing moral obligation. Orv Hetil. 2021; 163(4): 140-149

Az antibiotikum ambuláns alkalmazásának jellemzői és tendenciái Magyarországon (2010–2019)

Bevezetés: Az antibiotikumok észszerű alkalmazása kulcsfontosságú a hatékonyságuk megőrzésében és a néhol kritikus méreteket öltő antibiotikumrezisztencia visszaszorításában. Célkitűzés: A hazai ambuláns antibiotikumfelhasználás jellemzőinek, trendjeinek bemutatása. Módszer: A 2010 és 2019 közötti időszakra vonatkozó, dobozszámban kifejezett ambuláns szisztémás antibiotikumfelhasználási adatokat - a WHO 2019. évi indexe alapján - "defined daily dose" (DDD - napi átlagdózis) egységbe konvertáltuk. Standardizált technikai egységünk a DDD/1000 fő/nap volt (DID). Az antibiotikumfelhasználás értékelésére nemzetközileg elfogadott minőségi indikátorokat alkalmaztunk. Eredmények: Az antibiotikumfelhasználás mértéke kismértékű ingadozást mutatott (min.: 12,9 DID, max.: 14,7 DID), viszont a szezonális ingadozás a teljes megfigyelt időszakban jelentős mértékű volt. A széles versus szűk spektrumú béta-laktámok és makrolidek felhasználási hányadosa évről évre tovább emelkedett (2010: 13,3 vs. 2019: 71,6), a fluorokinolonok alkalmazási aránya továbbra is meghatározó (2010: 14,3%, 2019: 14,5%). A vizsgált 12 minőségi indikátor közül a tanulmány nyitó évében 4, a tanulmány záró évében 6 indikátor esetében a legkedvezőtlenebbül teljesítő európai országok közé tartoztunk. Megbeszélés: A hazai antibiotikumalkalmazás mértéke európai mérce szerint nem magas, de csökkentésére látszik lehetőség; mintázata szuboptimális, és az évek során kedvezőtlen irányba változott. Következtetés: A kapott antibiotikumfelhasználási adatok s azok értelmezése alapján rendkívül sürgető morális kötelesség a szakmai és hatósági intervenciókra épülő hazai antibiotikumstratégia és -akcióterv mielőbbi kidolgozása, implementálása