Spirituality and sustainable lifestyle

The paper aimed to provide additional insights into the wide and partly uncovered area of interactions among spirituality, happiness, life satisfaction and sustainability, supported by a survey representing the Hungarian society. As results reflect, spirituality definitely proves to matter in pro-environmental behaviour, sustainable consumption, happiness and life satisfaction

Consumer behaviour and lifestyle patterns of Hungarian students in view of environmental awareness

The aim of this paper is to describe the consumer behaviour and everyday lifestyle patterns of Hungarian university and college students. The results are gained from an international survey, carried out by the Department of Environmental Economics and Technology at the Corvinus University of Budapest, supported by the Norwegian Financial Mechanism. As background literature, characteristics of the consumer society and the development of sustainable consumption as a concept are interpreted in the paper. The empirical analysis aims to describe the most important clusters of students, based on the factors of their consumer behaviour, environmental activism and pro-environmental everyday habits. Our results identify two extreme clusters which most significantly differ from each other: the environmental activists and the indifferent group. However, a third cluster has the most modest consumer behaviour, namely the group which considers product features, energy consumption and the behaviour of producers. They spend the least on consumer goods. The three other clusters show quite mixed lifestyle patterns

A szervezeti kultúra szerepe a környezettudatos vállalati magatartásban

A tanulmány a környezeti tudatosság komponensei közül a környezeti értékeknek a szervezeti magatartásban játszott szerepét vizsgálja. A szerző álláspontja szerint a vállalat által vallott és követett értékek leginkább a szervezeti kultúrában érhetők tetten. Az empirikus kutatás célja ebből következően, hogy megvizsgálja a környezetvédelem szervezeti kultúrába ágyazottságát egy olyan vállalat esetében, amelynek környezettudatos szervezeti magatartása a környezeti tudatosság többi komponensét – vagyis a vállalat ökológiai tudását, környezeti attitűdjeit, cselekvési hajlandóságát, és környezetvédelmi tevékenységét – tekintve egy korábbi kutatás eredményei alapján konzisztensnek bizonyult. A tanulmány arra kíván rávilágítani, hogy a környezeti értékek kitüntetett jelentőséggel bírnak mind a szervezeti tagok, mind az egész szervezet környezeti tudatosságát illetően, és a szervezeti magatartás ilyen értelemben csak akkor lehet konzisztens, ha a környezeti értékek stabilan és ellentmondásmentesen épülnek be a szervezet kultúrájába

(Why) are immigrants unhappy?

Recent studies suggest that migrants may be less satisfied with their "new" lives than members of the host population and worry that this may be driven by cultural factors, such as feelings of not belonging. Motivated by this concern, this paper analyses the life satisfaction of immigrants once settled in the host country. We rely on the German Socio-Economic Panel's immigrant sample for the years 1984-2010 and find that while immigrants are less satisfied than natives, this difference can be explained by factors related to economic integration, such as the details of their employment conditions, rather than cultural factors such as feelings of not belonging, which often loom large in the public mind

Kevésből sokat, avagy az energiahatékonyságok programok eredményességének növelése

A környezetbarát megoldások elterjesztésére irányuló stratégiák különböznek aszerint, hogy mire helyezik a fő hangsúlyt. A „zöld pozicionálás” típusú megközelítés a környezettudatos fogyasztókat célozza meg, míg a „hatékonyságra fókuszáló pozicionálás” az adott termék vagy szolgáltatás által elérhető hatékonyság-javításra összpontosít, megcélozva az egész társadalmat, függetlenül a fogyasztók környezeti tudatosságától. A cikk szerint a fogyasztói politika hatóköre szélesíthető, az összes környezeti haszon pedig növelhető, ha a környezetbarát termékeket és megoldásokat eltérő módokon népszerűsítjük, nemcsak „zöldként” pozicionálva, hanem más érvekre is építve (pl. költséghatékonyság, lakások értékállóságának növelése, a beruházás megtérülése, stb.). A cikk egy modellt vázol fel, amely segíthet az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának csökkentésére irányuló fogyasztói politika hatékonyságának, eredményességének növelésében. A társadalmi és az egyéni határköltséggörbékből kiindulva a szerzők a cselekvés három különböző (zöld, sárga, és vörös) zónáját azonosítják. Az ezekbe a zónákba eső ÜHG elhárítási opciókat ezután egy ún. „profilozási” technika segítségével értékelik, különös hangsúlyt fektetve az opciók megvalósítását korlátozó, illetve azt elősegítő tényezőkre. A profilozás segíthet a kiválasztott ÜHG elhárítási opciók megvalósítási stratégiájának megalkotásában, továbbá a hatásosabb és a tömegpiac számára is elfogadhatóbb fogyasztói politika tervezésében. Az esettanulmány a magyarországi ÜHG elhárítással kapcsolatos politika három különböző pozicionálási lehetőségét értékeli 2000-től kezdve, és a legfrissebb társadalmi határköltséggörbére alapozva, valamint az államnak a lakossági szektorra vonatkozó jelenlegi energiahatékonysági politikája ismeretében gyakorlati példákkal szolgál a profilozási technika használatát illetően. A kutatás a Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásával valósult meg