Rotation of the age pattern of mortality improvements in the European Union

Human mortality tends to decline in the long run, which is fortunate for humans, but less so for pension and health insurance schemes and annuity providers. Empirical studies have shown that rates of mortality improvement depend heavily on the age, gender and country in question, and additionally, they also tend to change in time. More specifically, the historical acceleration of mortality decreases among the elderly and a simultaneous slowdown of improvement at younger ages, which are sometimes jointly referred to as the rotation of the age pattern of mortality decline, have been observed in several populations. After a concise summary of the most relevant literature, this paper suggests a simple, largely data-driven methodology with few assumptions for the empirical examination of the rotation phenomenon in historical mortality datasets. These techniques are then applied on United Nations data from the period between 1950 and 2015 for both genders and all 28 countries of the European Union. The results indicate that rotation has indeed taken place in numerous member states, but its presence is far from universal, and it appears to have been notably more prevalent in populations of women than among men. Life expectancies seem to predict degrees of rotation only in the former Eastern bloc despite prominent literature that suggests otherwise, while increments of life expectancies over the observed period are better predictors of the degrees of rotation in the case of Western European women

Rotación del patrón de edad en la disminución de la mortalidad en América Latina

Las tasas de mortalidad tienden a decrecer a lo largo del tiempo. En muchas poblaciones se ha observado que el ritmo de estas mejoras varía según la edad. Más específicamente, que las disminuciones de las tasas de mortalidad tienden a desacelerarse en las edades más tempranas, mientras que se aceleran en edades más avanzadas. Este fenómeno ha sido denominado como “rotación”, y puede tener importantes consecuencias sobre las proyecciones de largo plazo de seguros de vida, seguridad social y coberturas de salud. Este trabajo es una extensión del estudio hecho por Péter Vékás: “Rotation of the age pattern of mortality improvements in the European Union”1 (2019), en donde se ha analizado el nivel de rotación de 28 países de la Unión Europea. Aquí hemos calculado la rotación de 19 países de América Latina para el período 1950-2015 utilizando una metodología muy similar. Los resultados indican que ha habido rotación en algunos de los países analizados, pero este fenómeno está lejos de tener carácter universal y Latinoamérica presenta menor evidencia de rotación que Europa. A nivel regional, también hemos comparado la media de ambos sexos y analizado la correlación entre rotación y distintos indicadores vinculados a la esperanza de vida. Hemos encontrado que las mujeres presentan una rotación levemente superior, y esta diferencia no es estadísticamente significativa. Por su parte, la correlación entre rotación y esperanza de vida (tanto al nacer como la esperanza de vida remanente a los 60 años) es positiva y estadísticamente significativa en ambos sexos, mientras que la correlación con los incrementos de la esperanza de vida en el período 1950-2015 es fuertemente negativa en ambos sexos. Asimismo, aquí se ofrece un código de R (R Core Team, 2021) que puede utilizarse para calcular fácilmente la rotación referente al período 1950-2015 de cualquier país incluido en las bases de datos de las Naciones Unidas, como así también un código para calcular la correlación entre la rotación de un país y los indicadores mencionados, siendo una herramienta útil para realizar análisis comparativos

A feleslegesre van pénzünk, a szükségesre pedig nincs időnk? Hozzászólás Árva László és Várhelyi Tamás Elmozdulás a minőségi turizmus felé című tanulmányához = Do We Have Money for What Is Unnecessary and No Time for What Is Necessary? Comment on the Study Entitled Towards High Quality Tourism by László Árva and Tamás Várhelyi

Ahogy Árva László és Vásárhelyi Tamás cikkükben (Árva–Várhelyi, 2020) a turizmussal kapcsolatban megfogalmazták, manapság a marketing nagyon sok felesleges igényt generál. Hozzászólásomban ennek okát keresem, s azt találom, hogy ennek legfontosabb oka a feleslegesen hosszú munkaidő. Az így megkeresett jövedelmen pedig egyre több – lényegében felesleges – terméket és szolgáltatást fogunk megvásárolni. Ezekre ráadásul – bizonyos mértékig – rá is szorulunk, mert nem marad időnk másfajta igények kielégítésére, aminek az egész társadalomra és gazdaságra nézve súlyos következményei vannak. Az egyik legfontosabb ilyen a gyermeknevelés

Clustering EU countries based on death probabilities

Our research is conducted to identify certain grouping of 24 European countries based on their death probabilities. Gathering 2014 data from Human Mortality Database our research objective was twofold. First, we wanted to find homogeneous groups of countries where mortality is similar and for a financial institution they could be grouped as risk communities. Second, we wanted to identify the optimal number of groups as a basis for strategy making. Two different clustering methods were used in our research, k-means and k-median clustering. We applied asymmetric measure (QDEV) in k-median method to handle the differences in country sizes and age groups. Our results are stable but different in k=3 clusters, k-means clustering resulted in a big Western-European cluster and two small-medium Eastern groups; however, k-median clustering gave a homogeneous Eastern group and besides a bigger Western cluster Spain, Italy, and France formed a separated group of countries

Halandósági mintázatok feltárása Heligman-Pollard halandósági függvények segítségével

A cikkben bemutatunk egy módszert országok (vagy egyéb kockázatközösségek) halandósági mintázataik alapján történő csoportosítására (klaszterezésére). A bemutatandó módszer a görbék klaszterezésén alapul, ami viszonylag új területnek számít az adatelemzésben. A halandósági elemzésekben többféle görbe is előfordul, gondolhatunk itt a túlélési görbékre, az intenzitási görbékre, de akár a halálozási valószínűséget leíró görbékre is. A cikkben a Gompertz-Makeham törvény esetén a túlélési görbéket használtuk, a Heligman-Pollard törvény esetén pedig az esély (odds) görbét. Mindkét megközelítés alkalmas volt arra, hogy az országokat értelmezhető csoportokba sorolja, a Heligman-Pollard törvény esetén még azonos várható élettartam mellett is el tudtuk különíteni a férfi és női adatokat. A cikkben numerikus elemzést is végeztünk európai országok adatait felhasználva. A kapott csoportközepeket az országcsoportokra jellemző halandósági mintáknak is tekinthetjük