E-book krónika: fejezetek az elektronikus könyv történetéből

Az íráskultúra több ezer éves történetre tekint vissza, a kéziratos és nyomtatott könyv krónikája is nagyjából kétezer esztendős. Hogyan állítható ezzel párhuzamba az elektronikus könyv néhány évtizede, illetve, ahogy sokan tartják, néhány évecskéje? Hogyan lehet e-book históriáról beszélni, összevetve a kódexek és a nyomtatott könyvek kultúrateremtő tradíciójával? A nyomtatott és az elektronikus könyv szembeállítása zsákutca, egy ilyen mesterséges ellentétpár alapján nem követhető nyomon a könyv változása a XXI. században. Frissebb és máig aktuális megközelítést adnak a könyvtörténet elemzésére magyar bibliofilek 1930-as években tett megállapításai. Fitz József könyvtudós, az Országos Széchényi Könyvtár hajdani igazgatója, 1930-ban így fejezte be a Magyar Szemle számára írt kis könyvtörténet: „A könyv fejlődése mindig tükre, naplója volt az emberiség fejlődésének; ami találmányt a korok felvetettek, ami természeti erőt az ember irányítani tanult, a könyv igyekezett a maga céljára hasznosítani. Ki tudja, milyen találmányokkal jön a jövő s milyen lesz a jövő könyve? Csak annyi bizonyos, hogy akkor is az ezerarcú élet, az emberiség haladásának tükre lesz. Az elektronikus könyv története voltaképpen rögtön az első számítógépek üzembe helyezésével elkezdődött. Már a legelső pillanatokban gondoltak arra, hogy az elektronikus tárolás és a fájlokká alakított szövegek kialakításával olyan eszköz jöhet létre, amely képes lehet bit-alapú informatikai rendszerben kezelni a könyveket, jegyzeteke

"Fjärran nu invid". Mediala perspektiv på Lotta Lotass Fjärrskrift

Lotta Lotass Fjärrskrift is a work that makes use of three different media, a 50 meter long teleprinter strip and two filmed versions, distributed in cinemas and published on internet, which are portraying how the strip is made through a teleprinter. The purpose of this study is to investigate by the use of Lars Elleström’s theory of intermediality the different connections between the three different media versions of Fjärrskrift and how the work distance itself from the traditional book medium. Most prominently is, however, the question of what the medial implications do with the work, with the text, with the reading process and with literary public sphere. Fjärrskrift could be described as a work that puts a literary content within the media of a teleprinter, but it could also be described that it puts the teleprinter media within a literary context.The study proposes that Lotass uses media archaeological poetics, and that the mechanisms of the reading process are made visible by the defamiliarization of them. The three ways of distribution also produces an area of tension between the full accessibility of the internet version and the exclusivity of the teleprinter strip, which only exists in 100 copies