emPhon : Morphologically sensitive open-source phonetic transcriber

We propose a new emtsv module which can provide phonetic transcription based on the emMorph state-of-the-art morphological analyzer. In the first part of the paper, we present the motivation, the main problem and the method we are using to leverage Hungarian phonetic transcription with the use of morphological analyses. The second part is about evaluation both intrinsically and extrinsically – we evaluate our transcriber based on the IPA transcriptions of Wiktionary and as part of a speech synthesizer system. The code and models are fully open-source and are available under LGPL 3.0 license at https://github.com/levaid/emPhon

La velocidad de habla de los hungaroparlantes al hablar español espontáneo

Jelen kutatásban B2-es szintű, magyar anyanyelvű egyetemi hallgatók beszédtempóját vizsgáltam spanyol spontán beszéd esetén. A következő hipotézisekre építettem munkámat: (i) monológ során az adatközlők beszédtempója nem éri el a spanyol átlagot, és inkább még a magyar átlaghoz áll közelebb; (ii) célnyelvi beszélgetőpartnerrel folytatott dialógus azonban gyorsítja a nyelvtanulók beszédtempóját. A kutatás elméleti alapjának prezentálása (a „beszédtempó”, „artikulációs tempó” terminusok, valamint a spontán beszéd jellemzői) után az résztvevők főbb adatait ismertetem, illetve kitérek azokra módszertani elemekre, melyek lehetővé tették a két nyelvet összehasonlító elemzést. Kutatásomhoz 31, összesen 83 percnyi hangfelvételt használtam, amelyeket az akusztikai elemzésekre alkalmas Praat nevű programban szegmentáltam és annotáltam. A beszédtempó kiszámításához kiegészítő programokat, úgynevezett „scripteket” alkalmaztam, melyeket kifejezetten ilyen típusú elemzések elvégzéséhez készítettek. Kapott eredményeim a hipotéziseimet megerősítették, vagyis (i) spontán monológ esetében a magyar, B2-es tanulók beszédtempója nem éri el a spanyol átlagos értéket; (ii) anyanyelvi beszélővel folytatott párbeszéd esetén a magyarok tempója 10,25%-kal nő. Az adatok alapján kiderült, hogy anyanyelvi beszélőkhöz képest a magyar ajkúak már az artikuláció szintjén lassúak, tehát ezt a jelenséget nem csak a szünetek magas száma okozza. Mindez azonban fejleszthető célnyelven folytatott dialógusokkal