ÉRZELMEK és JÁRVÁNYPOLITIZÁLÁS Politikai érzelemmenedzserek és érzelemszabályozási ajánlataik Magyarországon a COVID-19-pandémia idején

Abstract

A koronavírus nemcsak az egészségügyi, az oktatási és a munkaerőpiaci folyamatokat befolyásolja, hanem a politikai kommunikáció eddig kevéssé feltárt aspektusaira is felhívja a figyelmet. A 2020-as év megmutatta, hogy a bizonytalan, tragédiákkal teli, válság sújtotta világban a politikától a jogalkotási, szervezői, irányítási munka, illetve az arról szóló tájékoztatás mellett életvezetési tanácsokat és megküzdési stratégiákra vonatkozó közléseket is várhatunk. A járvány egyrészt váratlanságával, másrészt ismeretlen kimenetelével, harmadrészt mindenkit érintő egyéni és kollektív következményeivel a nyilvánosság előtt megvallott szubjektív viszonyulások, illetve érzelmes reakciók kaleidoszkópját eredményezte. A politikai szereplők COVID-19-fertőzést és annak hatásait tárgyaló kommunikációja többféle feladatot lát el, így vizsgálata nem csak az információtartalom alapján lehetséges. Az adatgyűjtés ezek egyikét, az úgynevezett expresszív funkciót veszi alapul, mégpedig azért, hogy leírja a politikai érzelemszabályozás jellegzetességeit. Vizsgálatunkat a pandémia magyarországi történetének első és második hullámához kapcsoltuk, vagyis adataink a 2020. március 4-e és december 31-e közötti időszakból származnak. A hosszú adatfelvételi időszak nagyobb szövegmennyiséget eredményez, és lehetővé teszi az érzelemszabályozási kísérletek dinamikájának mérését. Az EXPRIMER – NKIFH FK 131990 projekt részeként keletkezett adatbázis a magyar politikai vezetők közösségimédia-kommunikációját és az online média COVID-19-cel kapcsolatos cikkeinek érzelemszabályozásra vonatkozó tartalmi elemeit tartalmazza. A vonatkozó metaadatokat (dátum, forrás) is közöljük. A gyűjteményhez két file – kódkönyv és adatbázis – tartozik. Az adatbázis tartalmazza a forráshoz vezető linkeket is