Tanulmányomban a magyar–francia kétnyelvű beszélők
strukturális nyelvvesztését kontaktusjelenségek megjelenésén keresztül vizsgálom.
Bemutatom, csoportosítom és magyarázatot keresek a 2FM beszélőktől általam
gyűjtött nyelvi anyagban megtalálható legfontosabb lexikai jelenségekre.
A strukturális nyelvvesztés témakörén belül alexikaikérdésekkel és
az ezzel szorosan összefüggő kódváltásjelenségekkel foglalkozom részletesen. A
lexikai interferenciajelenségek nagyszámú korpuszbeli előfordulása is mutatja a francia nyelv dominanciáját, a 2FM beszélők magyar nyelvhasználatára gyakorolt
hatását.
Az intralingválisjelenségek, majd az interlingválisjelenségek 2FM-beli előfordulását is számba veszem. Az interlingvális jelenségek kö-
réből a közvetlen kölcsönzések mindig bázistartó kódváltás-típusú interferencia
hatására jönnek létre az átvevő nyelvben, hangalakjuk az átadó nyelv hangalakjával
egyezik meg. Közvetlenszókölcsönzéssel közvetlen kölcsönszók (pl. az
iskolával kapcsolatos szavak, mint a mémoire ’szakdolgozat’ vagy a classe
préparatoire ’egyetemi előkészítő osztály’ stb.), hangalakkölcsönzéssel alaki kölcsönszók
(pl. ifi a hifi helyett) jelennek meg a korpuszban.
Közvetettkölcsönzés esetén nem kerül be idegen morféma az átvevő
nyelvbe, így tükörkölcsönzés hatására tükörszó vagy tükörkifejezés keletkezik (pl.
ők cseréltek nevet, a nevet változtattak kifejezés helyett). Ezek a kalkkölcsönzések
dátumokban, tükörszók előfordulásában, passzív szerkezetekben, eltérő vonzathasználatban
mutatkoznak meg a második generációs francia-magyar kétnyelvűek
nyelvhasználatában. Közvetett kölcsönzés a jelentéskölcsönzés is, amely jelentésbeli
kölcsönszók létrejöttét eredményezi (pl. butik ’bolt, üzlet’ általános értelemben, a
francia jelentést használva, a szűkebb magyar ’ruhaüzlet’ jelentés helyett).
A szószintű és mondatszintű kódváltásjelenségek vizsgálata során az általam
gyűjtött anyagban akad példa mind a bázistartó, mind a bázisváltó, mind a bázisváltogató
kódváltásra. Külön csoportot alkotnak azok a benyomáskeltő kifejezések,
jelentésnélküli töltelékszavak, amelyeket a szakirodalom mondaton kívüli kódváltá-
soknak nevez (LANSTYÁK 2006: 31), és akár egymagukban állva is egy egész kifejezésnek
felelnek meg (pl. alors, voilà). A különböző kódváltás-tipológiákat a korpuszból
vett példák segítségével ismertetem, majd a kódváltás okait, pragmatikai
funkcióit veszem számba a második generációs francia-magyar kétnyelvű beszé-
lőknél.
Reményeim szerint a megkezdett kutatásokat az első és harmadik nemzedék
tagjaira is kiterjesztve szélesebb körben, még több adatközlő bevonásával tudom
majd folytatni
Is data on this page outdated, violates copyrights or anything else? Report the problem now and we will take corresponding actions after reviewing your request.