Location of Repository

A metán természetes és antropogén forrásai, a hazai metán kibocsátás számbavétele és pontosítása a vadállomány emissziójával

By Attila Varga

Abstract

Az antropogén eredetű üvegházgázok okozta klímaváltozás az emberiség egyik legismertebb globális problémájaként került a köztudatba az utóbbi évtizedekben. Számos nemzetközi szervezet alakult a klímaváltozás nyomon követése és pontosabb megértése érdekében, amelyek közül kiemelkedik az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC – Intergovernmental Panel on Climate Change). A metán – bár koncentrációja jóval kisebb a szén-dioxidéhoz képest – nagy globális felmelegedési potenciálja miatt (23-szorosa a CO2-nak (TAMÁS J., – BLASKÓ L., 2008.)) a második legfontosabb üvegházgáz. Számos természetes és emberi tevékenység által létrehozott (antropogén) forrással rendelkezik. A hazaiak közül a legjelentősebb az állattenyésztés. A háziasított állatok metán emissziója nagyban hozzájárul a teljes metán kibocsátás mennyiségéhez, ezért ennek becslése az IPCC által létrehozott metodika része. A kibocsátott metán mennyisége az állatok számától és azok egységnyi idő alatti kibocsátásától, más néven az emissziós faktor értékeitől függ. Az emissziós faktorok fajonként eltérőek, de még fajon belül is jelentkezhetnek különbségek, gondoljunk csak a populációk kor eloszlására, a takarmány minőségére, vagy az állattartás technológiájára. Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) készíti el az IPCC számára az „Üvegházgáz mérleg” jelentéseket, ahol megtalálhatók a háziasított állatok emissziói is. A jelentésben viszont nem szerepel a vadon élő állatok metán kibocsátása. Ennek oka, hogy a vadállomány kibocsátása nem tekinthető közvetlen, antropogén forrásnak. Ez véleményem szerint csak részben igaz, hiszen az erdő- és vadgazdálkodás (ami szintén antropogén tevékenység), jelentősen befolyásolja többek között az állomány létszámát és így a kibocsátás mértékét is. A munka célja, hogy i) bemutassam a metán üvegházgáz jelentőségét, ii) megadjam természetes és antropogén forrásait, beleértve az állattenyésztést, iii) bemutassam az IPCC metodika alapján elért hazai eredményeket a haszonállatokkal kapcsolatban, valamint iv) saját vizsgálati eredményeim alapján meghatározzam a hazai vadállomány (elsősorban a nagyvadak) létszámadatait és metán kibocsátását

Topics: metán, TDK dolgozat, Környezettudományi TDK
Year: 2012
OAI identifier: oai:edit.elte.hu:10831/37801

Suggested articles

Preview


To submit an update or takedown request for this paper, please submit an Update/Correction/Removal Request.