DEREP-OKT

Váradi, Judit

Józsa, Gabriella

Sz. Fodor, Adrienne

Molnár-Tamus, Viktória

Szűcs, Tímea

Investigating music teachers’ ICT skills and technical possibilities in the field of online

music education during the COVID-19 pandemic

Művészeti élet Debrecenben a két világháború között

Szabó Magda és a római szépségápolásMolnár-Tamus Viktóriafőiskolai docens, Debreceni Református Hittudományi EgyetemAz egyetemi oktatók tevékenységének egyik legkönnyebben vizsgálható mutató- ja bármely korszakban, az általuk előadott téma alapján készült hallgatói dolgo- zatok száma, tárgya és értékelése, ezért doktori tanulmányaim kutatómunkáját kiterjesztettem a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Bölcsészet- tudományi és Természettudományi Könyvtár (DE ENK BTK és TTK) Kézirattá- rának ilyen jellegű dokumentumaira. Az eredményeket disszertációm1 egyik alfejezetében foglaltam össze. Megállapításaimat az összes 1914–1949 között született bölcsészkari dolgozat figyelembevételével tettem. Egyik legmeglepőbb felfedezésem a hazai és nemzetközi hírnévvel egyaránt rendelkező Szabó Magda író, költő és műfordító, magyar-latin szakos tanár, egykori debreceni egyetemi hallgató szakdolgozata, egyben bölcsészdoktori disszertációként megvédett írá- sa, mely(ek) részletes elemzését mutatom be ebben a tanulmányban.2Szabó Magda egyetemi dolgozataiIgazi különlegességet hordoz Szabó Magda (1917–2007) De medicaminibus faciei apud Romanos usitatis (A római szépségápolás) című szakdolgozata nem- csak szerzőjének kiléte, hanem témaválasztása miatt is.3 A később neves, és sokat fordított írónő egyetemi diplomaszerző munkájából ugyanezzel a címmel, egy évvel később doktori értekezés született. Témaválasztását azzal indokolja, hogy„[…] a női lélekben feltétlenül, már az ősi időktől kezdve benne él a vágy, hogy szép legyen, s ha szép, lehetőleg még szebb, sokkal szebb a többi asszo- nyoknál. […]”41 Tamusné Molnár Viktória: Művészeti nevelés az egyetem falai között és azon túl. A debreceni egyetem bölcsészettudományi kara oktatóinak művészeti, művészetelméle- ti és művészetpártolói tevékenysége 1914–19492 A kutatás támogatója a Debreceni Református Hittudományi Egyetem kutatásfinanszí- rozási pályázata volt.3 A Módis László által szerkesztett bibliográfia (1955) egy Szabó Magdolnát említ négy dolgozattal, pedig két személyről van szó: egyikük a latin–magyar szakon, 1939-ben diplomázott közismert írónő, másikuk egy történelem–földrajz szakon 1933-ban vég- zett hallgató.4 Szabó M, 1939, 3–5.kép: Szabó Magda debreceni egyetemistaként; forrás: Borbély (2020)kép: Érdekességek a szépségápolás történetéből; forrás: (sz.n.) (2017) https://24.hu/elet-stilus/2017/11/20/erdekessegek-a-szepsegapolas-tortenetebol/Miután kifejti, hogy a nő ugyanaz a szépségre törekvő lény volt már az ókorban is, mint a modern korban, kitűzi dolgozata célját:„S nekünk az a feladatunk, hogy megvizsgáljuk: hogy szépítette magát az ókor asszonya. Ott, ahol a kor lazult erkölcse a férfiak szépségápolását is magá- val hozta, arra is ki fogunk terjeszkedni, hiszen ez is a rómaiak szépségápolásá- hoz tartozik.”5kép: Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában; forrás: Hughes (2020) https://mult-kor.hu/ltzkdes-es-szepsegapolas-a-csaszarkori-romaban-20200717Ezután tisztázza az alapvető fogalmakat, amiből kiderül, a szépségápolás szoros összefüggésben áll a higiéniával, vagyis a testkultuszból fejlődött ki, a teljes testápolásból, nem csak az arcápolásból. Körülhatárolja feladatait, vagyis a római szépítkezésen belül meg kívánja magyarázni, mi ösztönözte a nőt arra, hogy szépítőszereket alkalmazzon, mit használt, és mennyi munkát jelentett ez neki naponta. Azt ígéri, hogy mire eléri célját, teljes egészében feltárja a NŐ-t, aki nem sokban különbözik huszadik századbeli társától, csupán kevésbé fino- mabb kozmetikai cikkei lesznek.65 Szabó M, 1939, 5–6.6 Szabó M, 1939, 9.kép: Napi szépségápolás római módra; forrás: (sz.n.) (2014) https://trendmano.blog.hu/2014/10/26/napi_szepsegapolas_romai_modraA szépségápolásról írók irodalmi egyéniségére is kitér, például Horatius és Ovidius esetében. Előbbi csak azért említ néha illatos olajat, kenőcsöt, balzsa- mot, hogy aláfesse velük versei hangulatát. Utóbbi tankölteményt írt kifejezetten nőknek a női arc szépítőszereiről,7 amiből csak alig százsoros töredék maradt ránk, amit Szabó Magda részletesen elemez dolgozatában sok más, a témához szorosan kapcsolódó sajátosság feltárásával. A testkultusz egyszerű tisztálkodási vágyból indult el, amíg a magánélet szerves és elengedhetetlen része lett. Ennek eszközei a hajápolás ezer fortélya, a bőr üdén tartásának mesterfogásai, az ungu- entum8 szétágazó szerepe, a színes festékek és kozmetikai szerek sokasága; és helyszínei, a fürdőszoba, az ebédlőterem, az élet minden élettere.7 Medicamina Faciei Feminae.8 gyulladáscsökkentő bőrápolókép: Pipere, wellness és fitness az antik nőknél; forrás: Vágási (2015) https://romaikor.hu/a_romaiak_mindennapi_elete/romai_nok/romai_szepsegapolas/szepitkezes/cikk/hajapolas hajfestesBemutatja a női divatot, arc- és hajfestést, és az ehhez társuló férfi szépség- ápolást, elsősorban a színházakban. Harc indult a szép arc, a szép külső elérésé- re.„Láttuk a kozmetika forrongó uralmát, mely lassan és alázatosan el- enyészik a kereszt árnyéka alatt.”99 Szabó M, 1939, 109.kép: Egy kb. Kr.u. 150-ből származó, 5 cm magas és 6 cm átmérőjű fém tégelyben talált krémet mutat be Liz Barham, a Museum of London konzervátora;forrás: Tóth (2020) https://www.noklapja.hu/aktualis/2020/09/13/okori-szepsegpraktikak-otthoni-szepsegapolas/A befejező részben kifejti, hogy a római testkultuszhoz számos jelentős kul- turális, etikai, történelmi, sőt még közgazdasági kérdés is kapcsolódik. Újra azt állítja, hogy az ókori római ember hasonló életet élt, mint a modern kor embere. Párhuzamba állítja szépségápolás és kultúra fogalmát, mert szerinte elválasztha- tatlanok egymástól.„A szépségápolás fejlődése a kultúra haladását hiánytalanul visszatükrözi. […] a kultúra magával hozza a szépségápolást, viszont a test ápolása elképzel- hetetlen kulturális alapok nélkül.”10Nagyon mély társadalmi, gazdasági, politikai és vallási összefüggéseket mutat ki a római polgár életterének, szokásainak fokozatos bővülése következté- ben, melynek fontos összetevője éppen a test kultusza volt.„És nem csodálkozhatunk, ha a birodalom, százados világhatalma után las- san inogni kezd, mert a festék és a túlságba vitt testkultusz öl és pusztít, s az állam gyökereit támadja meg, mely a családok közt rejlik.”1110 Szabó M, 1939, 102.11 Szabó M, 1939, 104.kép: Modern módszer vagy ősi szépségpraktika? forrás: Tóth (2020) https://www.noklapja.hu/aktualis/2020/09/13/okori-szepsegpraktikak-otthoni-szepsegapolas/Vallja, hogy témájának kutatása közben ébredt rá arra, hogy a testkultusszal járó társadalmi változások egyenesen vezettek a Római Birodalom bukásához. Egy új területet is megnyit a római testkultusz kérdése, mégpedig a közgazda- ságtanét. Ami hozzá vezet, az a szépségápolási receptek, az anyagbeszerzési leírások, a luxuscikkek világa.„A római közgazdaság szempontjából fontos tény, hogy a szépség- ápolási cikkek12 új pénzforrást nyitnak meg a birodalom számára.”13A dolgozat végéhez közeledve levonja a következtetéseket is, melyek sze- rint az ókori római szépségápolás hozzájárult a gazdasági fellendüléshez, a szép- érzék és közízlés fejlődéséhez, de ugyanakkor az erkölcsi-etikai lesüllyedéshez, és végül a Római Birodalom bukásához. A magyar-latin szakos bölcsészhallga- tó, a később híres és igen népszerű magyar írónő az alábbi mondattal fejezi be különleges témájú szakdolgozatát:12 Szíriai balzsam, egyiptomi dióolaj, illíriai írisz, líbiai árpa stb.13 Szabó M, 1939, 105–106.„Talán sikerült rámutatnunk arra a fontosságra, melyet a szépségápolás a római életben képviselt.”14kép: Ilyen volt a szépségideál az ókori Rómában; forrás: Simon (2021) https://femina.hu/szepseg/okori-roma-szepsegapolas/„A római szépségápolás” bírálata és jelentőségeA bíráló professzor, Darkó Jenő szerint a dolgozat teljes képet ad a római szépségápolásról az irodalmi források alapján, melyeket a legszélesebb körben felhasznált a jelölt egészen a legapróbb részletekig, a szépítkezési receptek összeállításáig. A kutatás kiterjed a szépségkultusz fizikai és esztétikai alapjaira, valamint közgazdasági vonatkozásaira és a kereszténység reakcióira is e kultusszal szemben.„Nem mulaszt el egyetlen szempontot sem s csak a monumentális források felhasználásában lehetett volna többre mennie, ha archeológiai tanulmányai ezt lehetővé tették volna.”15Néhány gépelési hibától eltekintve Szabó latinságát jónak ítéli meg Darkó, így összességében dicséretes eredménnyel fogadta be tanári szakdolgozatát, amit a szerző doktori értekezésként is megvédett.16 Rajta kívül senki nem doktorált művészeti témával ebben a tárgykörben.14 Szabó M, 1939, 109.15 Szabó M, 1939, utolsó oldal.16 Szabó M, 1940. Szabó Magda szellemiségében egész életében hű maradt szeretett szülő- és iskolavárosához, Debrecenhez. Itt töltött életének és iskolás éveinek emlé- keit számos művében megörökítette. Irodalmi közéleti indulása is e városhoz köthe-kép: Doktoravatás, 1940. május 4. (Szabó Magda a frissen avatott doktorok között); forrás: http://hdl.handle.net/2437/83770https://dea.lib.unideb.hu/bitstreams/c394bc8e-4639-4968-bd68- 4b09fb38a0f9/downloadAz ókori kultúrák világába kalauzolt(ak) bennünket Szabó Magda dolgoza- ta(i), mely(ek) jelentőségét így összegzi Bózsa Anikó 2016-ban benyújtott dok- tori értekezésében:„[…] máig minden magyar nyelven születő publikáció gondolatiságának irányát kijelölő munka Szabó M. A római szépségápolás c. doktori disszertáció- ja, amely a felsoroltakon túl részletesen kitér a kortárs auktorok különböző szel- lemi irányzatok, világnézetek által befolyásolt, római testápolási szokásokról alkotott ítéletére.”17A római kori szépség- és testápolást többféle, közvetlen és közvetett forrás alapján vizsgálták a kutatók. Vannak köztük kifejezetten a szépítkezésre vonat- kozó tanácsadó, ún. „nevelő” célzatú írások, melyek száma kevesebb, mint a csak közvetett módon informáló forrásoké. Ezek egyrészt tudományos munkák, másrészt irodalmi alkotások. A szerzők által közölt adatokból kirajzolódó kép nagyjából tükrözi a kor testápolási szokásait, szereit, ezek kereskedelmét mind- amellett, hogy a rendelkezésre álló források köre térben, időben és társadalmilag korlátozott (Bózsa, 2016, 299).tő, mivel 1937-ben Oláh Gábor író mutatta be a Csokonai Körben az új debreceni költők között az akkor pályakezdő irodalmárt (Bakó, 1986, 347).17 Bózsa, 2016a, 38.kép: Szabó Magda fiatal tanárkéntforrás: https://images.gr-assets.com/authors/1321090910p8/5168929.jpgFelhasznált irodalomBAKÓ Endre (1986): Irodalmi élet a két világháború között. In: Debrecen története 4.1919–1944. Debrecen, 1986. Szerk. Tokody Gyula 329–360.BORBÉLY Zsuzsa (2020): Szabó Magda Abigéljét kell olvasni a karanténban a Guardian szerint https://fidelio.hu/konyv/szabo-magda-abigeljet-kell-olvasni-a-karantenban-a- guardian-szerint-154921.html – letöltés: 2023. 01. 02.BÓZSA Anikó (2016a): A szépségápolás tárgyi emlékanyaga Pannonia Magyarországra eső részén. Doktori (PhD) értekezés. 1. kötet. ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola Régészeti Program. Budapest, 2016. https://edit.elte.hu/xmlui/static/pdf-viewer-master/external/pdfjs-2.1.266- dist/web/viewer.html?file=https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/32398/dissz_bozsa_aniko_tortenelemtud_kotet1.pdf?sequence=1&amp;isAllowed=y – letöl- tés: 2023. 01. 08.BÓZSA Anikó (2016b): A szépségápolás tárgyi emlékanyaga Pannonia Magyarországra eső részén https://romaikor.hu/a_romaiak_mindennapi_elete/a_romai_divat/szepsegapolas_es_t estkultura_a_romai_korban/cikk/szepsegapolas_es_testkultura_a_romai_korban_ le- töltés: 2023. 01. 02.EGYETEMTÖRTÉNETI fotótár. https://hdl.handle.net/2437/6284 – letöltés: 2023. 01. 02. HUGHES, John (2020): Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában https://mult-kor.hu/ltzkdes-es-szepsegapolas-a-csaszarkori-romaban-20200717 – letöltés: 2023. 01. 02.MÓDIS László (1955, szerk.): A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemkönyvtárának évkönyve 1954. 2. rész. Kézirat – A Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudomá- nyi Karához benyújtott pályamunkák, tanári szakdolgozatok és doktori értekezések bibliográfiája 1914–1950. DE ENK Kézirattára.SIMON Dorina (2021): Ilyen volt a szépségideál az ókori Rómában: sokszor igen bizarr szerekkel szépítkeztek a nők https://femina.hu/szepseg/okori-roma-szepsegapolas/ – letöltés: 2023. 01. 02.SZABÓ Magda (1939): De medicaminibus faciei apud Romanos usitatis (A római szép- ségápolás), szakdolgozat, kézirat, Debrecen.SZABÓ Magda (1940): A római szépségápolás. Beke Zoltán könyv- és lapkiadóvállalata, Debrecen.TÓTH Orsi (2020): Modern módszer vagy ősi szépségpraktika? https://www.noklapja.hu/aktualis/2020/09/13/okori-szepsegpraktikak-otthoni- szepsegapolas/ – letöltés: 2023. 01. 02.VÁGÁSI Nóra (2015): Pipere, wellness és fitness az antik nőknél c. BA szakdolgozatának Rómára vonatkozó, hivatkozások nélküli kivonata. https://romaikor.hu/a_romaiak_mindennapi_elete/romai_nok/romai_szepsegapolas/sz epitkezes/cikk/hajapolas hajfestes – letöltés: 2023. 01. 02.(SZ.N.) (2014): Napi szépségápolás római módra https://trendmano.blog.hu/2014/10/26/napi_szepsegapolas_romai_modra – letöltés: 2023. 01. 02.(SZ.N.) (2017): Érdekességek a szépségápolás történetéből https://24.hu/elet- stilus/2017/11/20/erdekessegek-a-szepsegapolas-tortenetebol/ – letöltés: 2023. 01.02.(SZ.N.) (É.N.): Magda Szabó. https://images.gr- assets.com/authors/1321090910p8/5168929.jpg - letöltés: 2023. 01. 02.

Szabó Magda és a római szépségápolás

Joó, Anikó

Experiences of online education during lockdown at Debrecen Reformed Theological UniversityAnikó Joó PhD, Viktória Molnár-Tamus PhDDebrecen Reformed Theological UniversityIntroductionIn March 2020, Hungarian higher education, similarly to other higher education systems around the world, was forced to switch to online education. Although its literature has been well-established for many decades (Amutha 2009, Carrillo – Flores 2020, Kiryakova 2009) and several educational systems around the world have gained significant experience in its practical application (Wake et al. 2007, Goodfellow 2011, Sevillano-Garcia – Vázquez-Cano 2015, Akbar 2016), online education has posed challenges to both lecturers and students in Hungary. Its infrastructural conditions were more or less given at Debrecen Reformed Theological University (hereinafter DRTU), and the institution was able to carry out the essential improvements in a short time. The biggest challenge in the education of primary school teachers and theologians as well as in-service trainings of teachers was the organization of trainings and internships, since the training places – primary and secondary schools – were also closed and switched to digital curriculum. A further challenge was to keep up the motivation of our students and lecturers to preserve the quality and efficiency of education and the assessment on online platforms.We started the academic year 2020/2021 in attendance education, but in November 2020, due to new government measures, we returned to online education, and at DRTU we maintained it until the end of the academic year. At the beginning of the exam period we felt it would be necessary to collect data on the physical and mental condition of our students along with their experiences on online education – partly because digital education, despite its well-established literature, posed a challenge in practice to teachers and students alike. The other aims were to see the state in which we ‘get back’ our students to classroom education, as well as to incorporate the experiences into our day-to-day teaching practice and into the institution’s development plan. Hopefully, we won’t be forced to make another switch. At the same time, we are convinced that the wider use of teaching and learning opportunities inherent in digitalisation, regardless of the situation of the pandemic, will determine the directions of development in higher education, especially in teacher training. We need to prepare our students for the education of the alpha generation (McCrindle, 2010).There is still little information available on the age group born after 2010, but institutional education should expect their representatives to be able to navigate in the online world easily and quickly. In order to raise and maintain their learning motivation, it is necessary to explore as widely as possible, apply and improve a number of customised learning opportunities offered by digitisation that require cooperation and allow for individual development at an individual pace.Methodology  The goal of the research was to get to know the state of mind of DRTU students after lockdown, their experiences related to online education, their digital knowledge and to get a comprehensive picture of the platforms and learning applications used by the lecturers. The total population consists of 502 people, including full-time and part-time students in theological and teacher education, as well as students in our in-service programs (bibliotherapy, family and child protection, drama pedagogy, developmental pedagogy, public education management, sociotherapy).The measurement tool was a self-developed, self-completed, online questionnaire, which we distributed to students through Neptun electronic study system with the help of the Registrars Department. The structure of the questionnaire is characterised by the inclusion of multiple-choice and open-ended questions on data collection on physical and mental status, forms of communication, digital competence, learning motivation and platform, tools to support learning, and the advantages and disadvantages of online education, along with a four-, five-, and seven-degree Likert scales. The questionnaire was completed by 140 students, representing a completion rate of 28%.In connection with the research results, we formulated the following hypotheses. (1) After lockdown, the mental state of the students is less favourable than their physical condition. (2) The main way of communication with the lecturers was e-mailing. (3) Students’ digital knowledge has not developed significantly. (4) Students regarded the flexible schedule, time and cost savings and easier-to-meet requirements as the most significant benefits.ResultsThe gender distribution of the 140 respondents - 102 women (73%) and 38 men (27%) - represents the distribution of male and female students at DRTU. The feminization of the teaching profession is a well-known fact, based on which we could expect an even higher proportion of women, but the proportion is improved by a larger number of male students participating in theological degree programs. The distribution of the sample by training and year is shown in Figures 1 and 2.Figure 1. The distribution of respondents by training (n=140)Primary school teacher candidates are over-, students receiving theological training and specialized in-service training are underrepresented in the sample (Figure 1). In terms of years, the highest proportion of year 2 students could be explained by the fact that they are already accustomed to university life, acclimatised enough and, as they are not so close to the graduation as their senior peers, they are motivated enough to take part in various research. In addition, the participation rate of 1st- and 2nd-year students has been increased by students who participate in two-year courses in specialized in-service trainings. 5th- and 6th-year training is in the Institution of Theology. In year 5 the response rate was surprisingly low, while the 6th-year students, who had spent their years in exile, participated in the survey in almost the same proportion as the 1st and 3rd graders (Figure 2).Figure 2. The distribution of respondents by year (n=140)The state of mind of the students after the school year, which was mostly implemented with online education, was characterized by the fact that slightly more than a third of them were very good, one third a good, and only 3% were in a very bad state of mind (Figure 3). Data were collected on a 5-point Likert scale, where 1=very bad, 5=very good. These results are more favorable than expected. During the period of online education, we lived our daily lives under the weight of national restrictions, in which there was a curfew, limited shopping periods, cultural institutions, nightclubs and gyms were closed. The work of several young students has been terminated or suspended, yet the data show that these measures have put less strain on the state of mind of our students than we had expected. The result is also surprising because, according to them, the teachers participating in the in-service trainings experienced digital education as a double burden, as they were intermediaries as educators and ‘sufferers’ as students.Figure 3.  Mental state after lockdown (n=140)The physical condition (Figure 4) shows a more unfavorable picture. The tool for gathering information in this case was also a 5-point Likert scale, where 1=very bad, 5=very good. The latter characterizes 21% of the sample. Nearly half of the respondents consider their physical condition to be good, while 30% had a moderate or worse physical condition after online education. However, from the results the impact of home-based learning and the associated reduced mobility is not clear, as no similar assessment of students' physical condition was made before the period of online education.Figure 4.  Physical condition after lockdown (n=140)When asked what students did to maintain their physical condition (Figure 5), a significant proportion reported moving at home and/or outdoors. In particular, the latter probably had a positive effect not only on the physical state but also on the state of mind. More than a third (33.8%) of the students needed psychological help during or after online education. The phenomenon may be due to the lack of direct contact with lecturers and fellow students, as well as the lack of Morning Prayers, Monday academic services, institutional events, grade and group programs, and, in the case of some students, the lack of learning motivation.Figure 5. What the respondent did to stay in good physical state (n=140)The main means of communicating with the instructors – the well-proven – e-mailing remained, and the Neptun Meet Street application, which was ordered by the university as a new service, was also ranked high. Students used these opportunities primarily for individual consultation, asking for help, and submitting homework. Real-time lectures and seminars typically took place on Google Meet, Zoom, Webex, and Teams Internet platforms. The university management did not make any of them exclusive to the faculty. However, Figure 6 clearly shows that during this period, students also used forms of communication — see Messenger, Skype, and telephone — to communicate with instructors that were previously used primarily in their private relationships. Online education, especially assessment, has required greater trust from both educators and students, and this has been shaped by the use of more popular communication channels linked to social networking sites. On the other hand, these modes of communication have been present in the everyday life of the student age group before, they are used with sufficient experience, confidently and probably with pleasure by them.Figure 6.  Keeping contact with the teachers (n=140)This phenomenon can be seen in Figure 7, which shows the communication with groupmates. The main channel was Messenger application. This may be explained by the fact that it is free, fast, suitable for voice and video calls, rarely there is a service outage or other technical problem, and can be used by those who do not want to connect to Facebook, which is more typical for educators. Keeping contact in person is not negligible either, with 20% of respondents staying connected in this way.Figure 7. Keeping contact with the groupmates (n=140)Based on the generation characteristics of the student age group (18-25 year olds in full-time and more heterogeneous in evening and correspondence), we expected that digital competence had not developed significantly during the online education period. Our full-time students are representatives of Generations Y and Z, who are born into, feel comfortable in and easily navigate the digital world (Komár 2017). In contrast, the results show that on the 5-degree Likert scale, where 1=minimal digital knowledge, 5=excellent digital knowledge, nearly 86% of respondents rated their knowledge as good or excellent compared to 68% before online education (Figure 8). The result is probably not due to the use of online channels of education, but, as we can attest from our personal experience, to the fact that students were given several individual (or pairwise or group) tasks, the solution of which improved their digital competence. Such was the gathering of information on the Internet, making a power point or presenting a presentation. Furthermore, such were the testing of learning applications such as Kahoot, Quizizz, Quizlet, LearningApps, which had been used in the training school for many years and had previously been used during the training due to the forced situation. In addition, the collaboration generated by the tasks that can be performed in pairs or in groups probably contributed to the development.Figure 8.  Digital competence (n=140)The benefits of online education were most seen by students in terms of appreciation of self-directed learning, flexible scheduling, time and cost savings, easier fulfillment of requirements, and better learning outcomes, while most cited the lack of personal connections as a disadvantage (Figure 9). The enjoyment of the lessons, the varied organization of learning and motivation - presumably related to them - the possibility of deepening the knowledge, as well as the objectivity of the evaluation were given lower values. The results point out the initial weaknesses of online education on the one hand, and the directions for improvement on the other.Figure 9. Benefits and drawback of online education (n=140)The time and cost savings are thought-provoking, which can not only reduce student spending but also reduce the operating costs of institutions. The raison d’être and benefits of classroom education are unquestionable, but ‘blended’ or hybrid education - while retaining the positive experience of online education under the lockdown - would have just such benefits. In higher education, lectures can be used primarily on digital platforms, while seminars and practices that require a greater presence can still be held in the classroom or in practice places. A further interpretation of hybrid education is that seminars held in the presence of the teacher and students can be made available online to students who are at home due to illness, for example. The infrastructural conditions of the former are given at DRTU, while the latter requires further development and raises the issue of privacy rights and data management.SummaryThe results partially support our hypotheses. After the period of online education, the physical condition of our students has proved to be less unfavorable, not their mental state. Several forms of contact with instructors were mentioned, but at the same time, the result confirmed our assumption that e-mail was the most preferred. Contrary to our expectations, the digital competencies of the students interviewed (representing the Y and Z generations) – according to their confession – have developed significantly, which we consider to be an extremely favorable result. The hypothesis that students consider the benefits of online education to be the most flexible scheduling of their time, time and cost savings, and better learning outcomes has been confirmed.The presented results are descriptive statistics, the low number of items in the sample does not allow further analysis and exploration of correlations. However, the continuation and further development of the research is justified. We are convinced that, regardless of the viral situation, online education in tertiary education, as well as in primary and secondary, must be taken into account, we must work on the wider application of its potential, on the continuous testing and further development of its effectiveness. Nothing supports this more than the outstanding performance of education systems with the most advanced digital education in the world, such as Singapore, China, the Republic of Korea and Estonia among post-socialist countries, in recent international student performance measurement (OECD 2019). Primary school teacher and pastoral training is increasingly involved in this, as the development of digital competences for the rising generation, the development of an ethical, constructive, and responsible digital culture for sustainable development will inevitably be in the hand of our teachers and pastors. The research was funded by the research and finance grant of the Debrecen Reformed Theological University.LiteratureAkbar, M. 2016. Digital technology shaping teaching practices in higher education. Frontiers in ICT, 3, 1. https://doi.org/10.3389/fict.2016.00001 (letöltve: 2021.11.11.)Amutha, D. 2020. The Role and Impact of ICT in Improving the Quality of Education. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3585228 (letöltve: 2021.09.25.)Carrillo, C.–Flores,  M. A. 2020. COVID-19 and teacher education: A literature review of online teaching and learning practices. European Journal of Teacher Education, 43(4): 466-487.Goodfellow, R. 2011. Literacy, literacies and the digital in higher education. Teaching in Higher Education, 16(1): 131-144.Komár, Z. 2017. Generációelméletek. Új köznevelés, 8-9. https://folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/generacioelmeletek (letöltve: 2021.11.29.)McCrindle, M.– Wolfinger, E. 2010. Az XYZ ábécéje. A nemzedékek meghatározása. Korunk 21(11): 13-18.OECD 2019. PISA 2018 Results (Volume I): What students know and can do. PISA, OECD Publishing, Paris.Sevillano-Garcia, M. L.–Vázquez-Cano, E. 2015. The impact of digital mobile devices in higher education. Journal of Educational Technology & Society, 18(1): 106-118.Wake, J. D., Dysthe, O.–Mjelstad, S. 2007. New and changing teacher roles in higher education in a digital age. Journal of Educational Technology & Society, 10(1): 40-51.

Experiences of online education during lockdown at Debrecen Reformed Theological University

Fazakas, Sándor

Kovács, Krisztián

Fazakas Sándor – Kovács Krisztián (szerk.)A SZABADSÁG DIMENZIÓI VALLÁS ÉS POLITIKA ÖSSZEFÜGGÉSEIBENFazakas Sándor – Kovács Krisztián (szerk.)A SZABADSÁG DIMENZIÓI VALLÁS ÉS POLITIKA ÖSSZEFÜGGÉSEIBENDebrecen2022Kiadja: a Debreceni Református Hittudományi Egyetem  Szociáletikai Intézete Felelős kiadó: Fazakas SándorSorozatcím: Szociáletikai Intézet kiadványai (SzIK) 10. ISSN 1785-6027 ISBN 978-615-5853-49-4A kiadást támogatta:Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kutatásfinanszírozási Programjának pályázati támogatása  (2022/1. félév)Tiszántúli Református Lelkésztovábbképző IntézetA szöveget gondozta:Bálint Ágnes (anyanyelvi lektor), Fazakas Sándor, Kovács KrisztiánA német és angol nyelvű összefoglalók szövegét gondozta:Elise-Edith Tebel, Kőszeghy AttilaTechnikai szerkesztés: Szilágyiné Asztalos ÉvaNyomdai munkálatok: Kapitális Kft. Felelős vezető: Kapusi József5TARTALOMElőszó ..............................................................................................................7Fazakas SándorAz Isten előtti szabadság rendje és a demokráciaVálságjelenségek, ambivalens viszonyok, teológiai impulzusok  ............................. 15Németh ÁronA szabadság társadalmi és teológiai dimenziói  az Ószövetség rabszolgatörvényeiben ................................................. 39Kókai-Nagy ViktorPál szabadság fogalmának sajátossága a mai  politikai szabadság fogalom tükrében ............................................... 57Barcsi TamásA szabadság morális és etikai fogalmárólA szabadságjogok keresztyén szemléletű értelmezésének lehetőségei  vitás társadalmi kérdések esetén ........................................................................ 71Balogh László LeventeA szabadság, az állam és a lelkiismeretErnst-Wolfgang Böckenförde a hitvallás és a lelkiismeret szabadságáról ................ 87Fazakas Zoltán JózsefGondolatok a szabadságról és a magánjog  alapintézményeiről ............................................................................... 1056Füsti-Molnár SzilveszterPolitika és vallás a liminalitás fogalmának összefüggésében ..... 127Rácsok GabriellaAbraham Kuyper szféraszuverenitás-elmélete ............................ 145Kovács KrisztiánA zeneművészet szabadsága és autonómiája  a 20. századi totalitárius rendszerekben ........................................ 163Zusammenfassungen .............................................................................. 183Abstracts ................................................................................................... 191A kötet szerzői ......................................................................................... 1977ElőszóELŐSZÓKorunk legmeghatározóbb életérzése a bizonytalanság. A jövőkép- nélküliség és a bizonytalansági tényezőkkel való megbirkózás kép-telenségének érzete a poszttotalitárius társadalmak állandó jellem-zőjévé vált. A közép-kelet-európai társadalmak tapasztalatai az 1989/1990-es rendszerváltozásokat követő időszakban korántsem a bizonyított és kiszámítható társadalmi, gazdasági és politikai keret-feltételek perspektívájáról tanúskodnak. A társadalmi élet differenci-álódásával párhuzamosan, a politikai-ideológiai monokultúra idősza-kát követően, valamint a piacgazdasági struktúrák és a demokratikus intézmények kiépülésével együtt a korábbi és vélt bizonyosságok helyét egy olyan dimenzió vette át, amely megkérdőjelezi a szakmai és mindennapi élet kiszámíthatóságát. A vallásszabadság gyakorlásá-nak újonnan megszerzett lehetősége, a vallásosság és az egyháziasság újjáéledése pedig nem tudta hatékony ellenállóképességgel és prob-lémafeldolgozó technikákkal ellensúlyozni az általános bizonytalan-ságot.  Ez a helyzet nem magyarázható kizárólag a globalizációnak, a megváltozott kommunikációs technikának és kultúrának, a gazdasá-gi és politikai érdekek összefonódásának, a háborús konfliktusok és környezeti katasztrófák okozta migrációs hullámoknak, az energia-ellátási kríziseknek vagy további más világjelenségeknek a hatásaival. A társadalmi élet pluralizálódásának történeti okai is vannak, amelyek között – az autoriter politikai rendszerek áthúzódó hatásain túl − a vallási életnek és az egyházak társadalmi szerepének változásai is fi-gyelmet érdemelnek. E változások több tényezőre vezethetők vissza, nevezetesen Európa felekezeti arculatának átalakulására a 16. századi reformációt követően, a vallási világértelmezés érvényességének relati-vizálódására a felvilágosodás, a racionalizmus és a polgári forradalmak 8következtében, a vallás- és egyházellenes ideológiák térhódítására, majd a magánélet és közélet, a privát és nyilvános szférák egymástól való elválására, illetve elválasztására. Mindez a vallás és a politika lé-nyegének és létjogosultságának megítélése terén is átrendeződéseket hozott. E fejlemények figyelembevétele és ismerete nélkül nem ért-hetjük meg a vallás mai világunkban tapasztalható ambivalens meg-ítélését, az egyházak társadalmi jelenlétének változásait vagy éppen a vallás és politika újabb „egymásra találásának” rejtélyét. De még mielőtt vallás és politika napjainkban tapasztalható ambivalens kap-csolatának megítélése terén túl gyorsan állást foglalnánk egyik vagy másik opció mellett – e szövetség kritikátlan ünneplőinek és haszon-élvezőinek optimizmusát osztva az egyik oldalon, a szkeptikusok és kritikusok fenntartásait helyeselve a másik oldalon −, érdemes figyel-met szentelni e kapcsolat mélyrétegeinek és komplexitásának.A vallás és politika közötti komplex kapcsolat vizsgálatának jegyé-ben immár második alkalommal került sor interdiszciplináris előa-dássorozat (Ringvorlesung) megtartására a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Doktori Iskolájának, valamint Szociál etikai Tanszék és Kutatóintézetének a szervezésében a 2021/2022-es tanév őszi félévében. Ennek az előadássorozatnak a dokumentálását tart-ja most kezében az olvasó. E kutatási programnak is tekinthető vál-lalkozás célja – amint azt az első, 2015/16-os tanévben megtartott előadássorozat és annak 2019-es kiadása is rögzíti −, hogy különböző tudományágak és konfessziók képviselőinek bevonásával keressük a témáról való együtt gondolkodás és a párbeszéd lehetőségét, a tudo-mányos elemzés igényével, interdiszciplináris megközelítésben, az egyház(ak) és a társadalom összefüggéseiben.1E kötet tanulmányaiban, amelyek kivétel nélkül az említett előadás - sorozat referátumainak szerkesztett változatai – a szerzők kutatási te-rületeinek és témáinak megfelelően −, most a keresztyén szabadság-értelmezés kerül a vizsgálódás fókuszába: mit jelent a libertas chris-tianába gyökerező életfelfogás és valóságértelmezés az egyház és a társadalom kritikai önreflexiója, a demokráciaértelmezés, a jogelmé-let és joggyakorlat, a filozófiai diskurzusokban való részvétel s általá-1 Fazakas Sándor − Kovács Krisztián (szerk.): Vallás és politika. Teológiai reflexiók egy komplex kapcsolat múltjáról és jelenéről (SzIK 7), Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem Szociáletikai Intézete, 2019,  6.9ban a közélet alakítása számára? A szabadság zsidó-keresztyén értel-mezése és biblikus megalapozása, valamint megélt dimenziói hogyan formálhatják az egyház, a politika, a kultúra és a tudomány világát, illetve kapcsolatrendszerét úgy, hogy abból több felelősség és elkö-teleződés fakadjon az egyén boldogulása, a közösségi élet kiegyensú-lyozottsága és a társadalmi együttélés feltételei iránt?  E kérdések jegyében a témakört felvezető tanulmányban Fazakas Sán-dor előbb a demokratikus kultúra nyugati civilizációnkban tapasztal-ható válságjelenségeit veszi számba reprezentatív példákon keresztül a teológiailag értelmezett szabadság rendjének és a demokráciának az összefüggésében, majd azt vizsgálja, hogy miért is ambivalens az egyház és a demokrácia viszonya, különösen a kelet-közép-európai társadalmak, így a magyar társadalom kontextusában is, a közelmúlt történéseinek függvényében. Ezt követően a reformátori teológia le-hetséges impulzusait mutatja be a demokratikus együttélés számára, majd egy református politikaelmélet rövid prezentálásával kíván-ja szemléltetni a kölcsönös jóindulatra, megértésre és folyamatos konszenzuskeresésre épülő minőségi politika lehetőségét és igényét. Németh Áron a szabadság társadalmi és teológiai dimenzióit tárja fel tanulmányában az Ószövetség rabszolgatörvényeinek ismerteté-sén keresztül. A szabadság fogalmának terminológiai megközelítése során világossá válik, hogy az Ószövetségben a szabadság nem egy állapot, hanem sokkal inkább egy dinamikus folyamat, amely épp-úgy lehet a megszabadítás tette, mint a megszabadulás eseménye. Az Ószövetségben a szabadságot, a szerző meglátása szerint, többféle-képpen lehet tematizálni: az exodus esemény és annak emlékezete, a fennálló hatalmi rendszerrel szembeni kritikus ellenállás, a személyes döntési szabadság, valamint a szociális szabadság kapcsán.Kókai-Nagy Viktor Pál apostol szabadságfogalmát vizsgálja tanul-má nyában a mai politikai szabadságfogalom tükrében. A szerző meg látása szerint az apostol szabadságfogalma egy állapotot tükröz, amely nem az ember saját erőfeszítésének a következménye, hanem a Krisztusba vetett hit által lehet részesedni belőle. Miközben egy fogalmi általánosítás következményeként ésszerűnek tűnne e szabadságértelmezésből egyenes konzekvenciákat levonni a mai politikai szabadságértelmezésre nézve, Pál számára teljesen más intenciója van a fogalomnak: a lemondás maga és nem annak tárgya válik fontossá. Így a szabad szolgálat a lemondásban valósul meg. 10Alapvetően a páli szabadságértelmezésnek két irányultságáról lehet beszélni, amint az a valamitől (törvénytől, bűntől és haláltól), más-részt a valamire való szabadságban realizálódik. Mindkét változatnak lehetnek politikai következményei is. A szabadság bibliai értelmezésének feltárását a filozófiai megköze-lítés követi. Barcsi Tamás tanulmányában a kantiánus morálfilozófia és Jürgen Habermas gondolatai mentén vizsgálja az emberi méltóság és az emberi szabadságjogok fogalmát. Miközben az emberi méltó-ság elismerése az ember önértékéből eredő érdekeinek elfogadásá-ból ered, a szabadság korlátozása legitimmé válhat (pl. világjárvány idején), amikor a másoknak okozott károk megakadályozása vagy megtorlása a cél. Ugyanígy az egyes ember lehető legkiterjedtebb sza-badságának a többi személy ugyanilyen szabadságának a tiszteletben tartása szab határt. Az erről való diszkusszió pedig – a szerző meg-látása szerint – állandósult társadalmi morális viták alapját kellene hogy képezze. Balogh László Levente a római katolikus, szociáldemokrata és önmagát liberálisnak valló német alkotmányjogász és jogfilozófus, Ernst-Wolfgang Böckenförde (1930−2019), a hitvallásról és a lelki-ismereti szabadságról alkotott nézetein keresztül mutatja be a sza-badság, az állam és a lelkiismeret kapcsolatát a politikatudomány szemszögéből. Miközben a vallásszabadság korlátozásának és meg-sértésének gyakorlata változatos történelmi utat tudhat maga mö-gött, Böckenförde számára a vallás- és lelkiismereti szabadságnak a kérdése a demokratikus jogállamok kontextusában vizsgálandó. Szá-mára olyan konkrét példa révén válik mind paradoxonná, mind pe-dig példaértékűvé a vallásszabadság és az állam vallási semlegessége közötti feszültség, mint az abortusz, melynek jogi szabályozását hívő katolikus alkotmánybíróként ő maga is megszavazta, abban a meg-győződésében, hogy számára keresztyénként is a vallásilag és világ-nézetileg semleges, szekularizált állam a legfontosabb intézmény, amelynek garantálnia kell az egyén szabadságát minden körülmény között. Viszont a szabadság kiterjesztése során nem kerülhető meg a jog határokat szabó érvényessége, hiszen a jog a szabadság érdekében szab határokat, jog nélkül nincs szabadság.A jogtudomány felől Fazakas Zoltán József közelít a szabadság kérdéséhez és témaköréhez. Vallás és politika összefüggésében (mint 11minden más értelmiségi gondolkodás esetében) a jogról való véle-ménynyilvánítás, illetve magának a jognak mint fogalomnak értelme-zése a tanulmány szerint olyan józanságot és tárgyilagosságot kíván, amely tisztában van a jog bizonyos alaptételeivel, így kerülnie kell a szubjektív fogalomhasználatot, amely erősen veszélyezteti a párbe-széd objektivitását. Ehhez az objektivitáshoz viszont elvitathatatlanul hozzátartozik az emberi szabadság biztosítása, különösen is a pol-gári jog esetében. A tanulmányban átfogó képet kaphat az olvasó a magyar jogrendszer és a szabadság kapcsolatáról, a magánjog és a szabadság kodifikálásáról, s a cselekvési szabadság törvényi szabályo-zásáról, valamint a polgári jogban megjelenő alapelvekről. A filozófiai, politikatudományi és jogi reflexiók után újból a teoló-giai, illetve szociáletikai értékelés kap hangot. Füsti-Molnár Szilveszter a liminalitás fogalmának összefüggésében szemléli politika és vallás kapcsolatát. A társadalmi, politikai és vallási folyamatok értelmezé-séhez olyan elemek hívhatók segítségül − Victor Turner (1920−1983) brit antropológus nyomán −, mint a rituálé, a liminalitás, a küszöb-állapot vagy a communitas fogalma. Vallás és közélet viszonyában egyrészt integráló erőként jelent meg a keresztyénség, másrészt még-sem léphet fel az abszolút igazság igényével a közélet struktúráiban. Ez a jelenség realizálódik tulajdonképpen a liminális helyzetekben, amikor a változásban felnyíló rések jelölik ki az átmenetiség új iránya-it. Az átmenetiség vagy a liminalitás folyamatának lényegét a struk-túra feltöredezésében és megnyílásában lehet leginkább megragadni, amikor a létező saját létét megragadja, és számol azzal a lehetőséggel és kockázattal, amelyet újjászületése jelent a számára. Ez a köztes ál-lapot a jellemzője magának a keresztyén hitnek is, miszerint nincs, és nem is lehet kijelölt helye a világ sémájában, hiszen az „egészen más”-ra van ráutalva.Rácsok Gabriella Abraham Kuyper (1837−1920) holland teológus és politikus szféraszuverenitás-elméletével foglalkozik tanulmányá-ban. E koncepció értelmében Krisztus szuverenitásának megvallása ellentmond a népszuverenitás és államszuverenitás eszméinek mint hamis isteneknek. Kuypert az teszi ma is figyelemre méltóvá, hogy elmélete számol a különböző struktúrákkal Isten sokszínű és diffe-renciált teremtésében. Az észak-amerikai Christian Reformed Church (CRC) 2013–2016 közötti útkeresése erre az elvre támaszkodik, és 12az egyház azon közéleti helytállására utal, mellyel el kell ismernie a világ pluralista jellegét és a politikai szféra konfesszionális pluraliz-musát, amely nem vitatja el ugyan a keresztyén értékek közéletben való megszólaltatását, de nem legitimálja a keresztyén erkölcsi tanítás törvénybe iktatását sem.Végül Kovács Krisztián a szabadság kérdését egy sajátos politikai és kulturális meghatározottság keretén belül vizsgálja tanulmányá-ban, amint az a zeneművészet autonómiája kapcsán értelmezhető a 20. századi totalitárius rendszerekben. A zenének mindig is létezett egyfajta politikai meghatározottsága, amely kezdetekben éppúgy je-lentette az adott hatalom kulturális, esztétikai legitimációját, mint a történelmi, politikai események kazuális kísérését. A művészet szá-mára a politikai hatalomhoz való viszony egyaránt jelentett szolgá-latot, ugyanakkor kiszolgáltatottságot is. A jelenség akkor válik min-den korban etikai problémává, amikor a művészet és a műalkotások intencióiban fontosabb szerepet kap a politikai és ideológiai meg-határozottság, mint az esztétikai szempont – amint azt a 20. század két totalitárius rendszerének, a nemzetiszocializmusnak és a kom-munizmusnak ilyen irányú törekvései is bizonyították. Az erőltetett művészetfilozófia és kultúrpolitika olyan etikai kérdéseket generál-nak, amelyek a mai napig problémát jelenthetnek mind a kultúrában, mind a politikában – előadók, befogadók és „hivatalos megrendelők” számára egyaránt.Nincs talán még egy olyan fogalom a teológiában és a közéletben a vallás és a politika területén, amelynek annyira pozitív kicsengé-se lenne, mint a szabadságnak. A szabadság dimenzióiban való élés ugyanakkor nem magától értetődő; számos politikai, gazdasági, világ-nézeti vagy vallási érdek igyekszik nyílt vagy burkolt intenciók által relativizálni az egyén és a közösség szabadság iránti igényét, újabb függelmi viszonyokat kialakítani. Veszélyben van a szabadság – mert a szabadság nem ott található, és nem ott élhető meg, ahol azt adott-ságként véljük felfedezni vagy megtapasztalni. Ott van nagy értéke a szabadságnak, ahol annak hiánya fájdalmasan jelentkezik, és ahol ki-tettsége és veszélyeztetettsége nyilvánvaló lesz. A szabadságnak tehát védelemre, különös gondoskodásra, megéléséhez terek és dimenziók felnyitására, illetve nyitva tartására van szükség. Ehhez adott eset-ben elengedhetetlen lehet az eszmetörténeti gyökerekre való emlé-13keztetés, a szabadságot veszélyeztető tényezők körültekintő elemzé-se, kritikai reflexiók megfogalmazása, újabb perspektívák felnyitása. Meggyőződésünk, hogy e folyamathoz a teológia is hozzájárulhat a maga eszközeivel, a partnertudományokkal való párbeszédben, a ta-pasztalatok és értékelések interaktív kapcsolatában. Bízunk benne, hogy e tanulmánykötet ehhez az igényhez nyújt sajátos hozzájárulást az együtt gondolkodás és a további párbeszéd útján.2022. júniusFazakas Sándor – Kovács Krisztián 

Előszó

Conductor Imre Csenki’s Years in Debrecen in the Era of Community Culture (1944–1948).

Molnár -Tamus, Viktória

Student Dissertations in Artistic Topics at the University of Debrecen between 1914 and 1949

Arts education in teacher training

Az Isten előtti szabadság rendje és a demokrácia: Válságjelenségek, ambivalens viszonyok, teológiai impulzusok



A szabadság dimenziói vallás és politika összefüggéseiben

Zeneoktatás szokatlan környezetben :

A gyermek, a tanár és az online tér

Not a member yet

Investigating music teachers’ ICT skills and technical possibilities in the field of online music education during the COVID-19 pandemic