Kert, kultúra, tudomány

Borsódi Réka recenziója a Kína a kertek anyja. Írások és tanulmányok Kósa Géza emlékére című kötetről (szerk.: Kristály Ágnes – Fráter Erzsébet)

Az NKA Könyvtárak és Levéltárak Kollégiuma kultúratámogatási tevékenysége

A tanulmány bemutatja a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtárak és Levéltárak Kollégiumának létrejöttét és működését 2021 és 2023 között. Részletesen bemutatásra kerül a Kollégium jövőképe, stratégiai céljai, ezek között kiemelt helyet foglal el a könyvtári és levéltári kulturális értékekhez való tértől és időtől független széles körű hozzáférés elősegítése, a közgyűjtemények állományvédelmi, restaurálási programjainak támogatása, a könyvtári és levéltári rendezvények, továbbképzések elősegítése, az egyházi és a magyar határokon túli magyar közgyűjtemények támogatása, a könyvtári és levéltári digitalizálás, a könyvtári és levéltári pedagógiai programok megvalósítása, szakmai kiadványok és folyóiratok kiadásának támogatása. A tanulmány ezt követően részletesen bemutatja a Könyvtárak és Levéltárak kollégiuma 2021 és 2023 között kiírt pályázatait és az azokra fordított támogatási összegeket

A digitális technológia fejlődésének hatása a bűnözésre

A digitális technológia fejlődése 1945-től gyorsult fel, és a rendelkezésre álló eszközök felhasználási lehetőségei egyre determinálóbb jellegűvé váltak a társadalom életében. Azonban az talán kevésbé ismert, hogy az angol kormány már 1820-ban megbízást adott egy modern számítógép működési elveinek a kidolgozására. A számítógép elődjének tekinthető első mechanikus számológépet Blaise Pascal francia matematikus és filozófus alkotta meg 1642-ben, mely eszköz már alkalmas volt az egyszerű matematikai műveletek végrehajtására. Ilyen előzményeket követően a ma is használt számítógép elvi sajátosságait megjelenítő, tehát a számítógép ősének minősülő – egyébként népszámlálási célokra használt – első lyukkártyás gép létrehozására 1880-ban került sor. A kísérletezés és a fejlesztés ettől kezdve töretlen volt, így 1936 és 1938 között Konrad Zuse német mérnök létrehozta a Z3-at, az első kettes számrendszerben működő és billentyűzettel ellátott programozható digitális gépet. 1943 és 1944 között az Electronic Numerical Integrator and Computer építette meg John Adam Presper Eckert és John William Mauchly irányításával az amerikai hadsereg számára az első úgynevezett „elsőgenerációs” számítógépet, amely vákuumcsövek felhasználásával már képes volt jelentős nehézségű matematikai műveletek, így például integrálás vagy differenciálás elvégzésére is. Az 1950-es években a tranzisztorok kifejlesztésével egyidejűleg csökkent a számítógépek mérete és ezzel egyidejűleg nőtt a teljesítményük. Az 1960-es évek elejétől az integrált áramkörök bevezetése által, majd az 1970-es évektől a mikroprocesszorok megjelenése következtében, a számítógépek feladatmegoldó képessége és gyorsasága korábban elképzelhetetlen szintre emelkedett, illetve megkezdődhetett a személyi számítógépek gyártása. A 2000-es évektől az okostelefonok, illetve az internet elterjedésével a lehetőségek szinte korlátlanná váltak, hiszen a korábbi több mázsa súlyú és több száz négyzetétert elfoglaló, horribilis összegből létrehozott számítógépek helyét átvették a bárki által, bármikor megvásárolható és lényegében korlátlanul használható, csupán néhány gramm súlyú elektronikai eszközök

Beregszászi magyar iskolák nyelvi tájképe

A tanulmány három magyar oktatási intézmény nyelvi tájképét vizsgálja Beregszász városában: két állami líceumét és egy magán fenntartású szakképzési intézetét. Ukrajnában számos olyan jogszabályi változás történt az elmúlt évtizedben, amelyek hatással voltak a kisebbségi magyar iskolák nyelvhasználatára is. Az iskolák nyelvi tájképének elemzése négy szinten történik: mikrostruktúra (osztálytermek), mezostruktúra (folyosók), makrostruktúra (külső környezet) és megastruktúra (weboldal). Az eredmények alapján az állami intézményekben nagyobb szerepet kap az államnyelv és az ukrán nemzeti szimbólumok használata, ugyanakkor különféle eszközökkel törekednek a tanulók magyar nemzeti öntudatának a megőrzésére is. A magán fenntartású oktatási intézményekre kevesebb szabályozás vonatkozik, így nagyobb teret kap a magyar–ukrán kétnyelvűség, és kevésbé szükséges a nemzeti identitás erősítése szimbolikus eszközökkel

Tőkei Ferenc sinológusi munkássága

Várnai András írása Tőkei Ferencről az MTA 200 éves fennállásának tiszteletére