Absztrakt:
A felületes thrombophlebitist hosszú időn át meglehetősen jóindulatú betegségnek
tartották. Újabban, amióta a diagnózishoz egyre gyakrabban használnak duplex
ultrahangtechnikát, kiderült, hogy a betegség veszélyesebb, mint ahogy azt eddig
gondoltuk. A thrombosis az esetek 6–44%-ában a mélyvénákra terjed, tüdőembóliát
pedig a betegek 1,5–33%-ánál észleltek. Minden negyedik betegnél alakul ki vénás
thromboemboliás szövődmény. A diagnózis klinikai, de a duplex
ultrahangvizsgálatot mindig el kell végezni a thrombus kiterjedésének
meghatározására, a mélyvénás thrombosis kizárására. Ezzel a vizsgálattal
ellenőrizzük később is a betegeket. Ultrahanggal mindkét lábat meg kell
vizsgálni, mert egyidejű mélyvénás thrombosis az ellenoldali végtagon is
kialakulhat. A betegség két formáját lehet megkülönböztetni: felületes vénás
thrombosis varicosus vénákon vagy varicositas nélkül. A spontán, nem varicosus
formában, különösen, ha a folyamat migráló vagy kiújuló, a betegek gondos
kivizsgálásra szorulnak, azért, hogy a malignus betegségeket és a thrombophiliát
kizárjuk. A kezelési lehetőségeket a legújabb nemzetközi konszenzus alapján
foglaljuk össze. Az amerikai és a német útmutatók hasonlóak. A kompresszió és a
mobilizáció a terápia sarkköve. Rövid szegmentű thrombosisnál a nem szteroid
gyulladáscsökkentő gyógyszerek hatásosak. Hosszabb szegmentnél előnyösebbek a
kis molekulasúlyú heparinok. Az új, orális antikoagulánsokkal végzett kezelésre
vonatkozó információval nem rendelkezünk. A jövőben ezek a gyógyszerek ebben az
indikációban is hatásosak lehetnek. Ha a thrombus a saphenofemoralis vagy
saphenopoplitealis junctióhoz közel van, crossectomiát (magas lekötést) kell
végezni vagy terápiás dózisban kis molekulasúlyú heparint kell adni. Ne
használjuk a felületes thrombophlebitis kifejezést, mert nem a gyulladás és
fertőzés a patológia primer tényezője. Felületes vénás thrombosis az új, helyes
elnevezés, azért, hogy ne adjunk feleslegesen antibiotikumokat, és elkerüljük
azt a téves feltételezést, hogy a felületes vénás thrombosis benignus betegség.
Orv. Hetil., 2017, 158(4), 129–138.
|
Abstract:
For a long time superficial thrombophlebitis has been thought to be a rather
benign condition. Recently, when duplex ultrasound technique is used for the
diagnosis more and more often, the disease is proved to be more dangerous than
anticipated. Thrombosis propagates to the deep veins in 6–44% and pulmonary
embolism was observed on the patients in 1,5–33%. We can calculate venous
thromboembolic complications on every fourth patient. Diagnosis is clinical, but
duplex ultrasound examination is mandatory, for estimation of the thrombus
extent, for exclusion of the deep venous thrombosis and for follow up. Both legs
should be checked with ultrasound, because simultaneous deep venous thrombosis
can develop on the contralateral limb. Two different forms can be distinguished:
superficial venous thrombosis with, or without varicose veins. In cases of
spontaneous, non varicous form, especially when the process is migrating or
recurrent, a careful clinical examination is necessery for exclusion of
malignant diseases and thrombophilia. The treatment options are summarised on
the basis of recent international consensus statements. The American and German
guidelines are similar. Compression and mobilisation are cornerstones of the
therapy. For a short segment thrombosis non steroidal antiinflammatory drugs are
effective. For longer segments low molecular-weight heparins are preferred.
Information on the effect of the novel oral anticoagulants for the therapy is
lacking but they may appear to be effective in the future for this indication.
When thrombus is close to the sapheno-femoral or sapheno-popliteal junction
crossectomy (high ligation), or low molecular-weight heparin in therapeutic
doses are indicated. The term superficial thrombophlebitis should be
discouraged, because inflammation and infection is not the primary pathology. It
should be called correctly superficial venous thrombosis in order to avoid the
unnecessary administration of antibiotics and the misconception, that
superficial venous thrombosis is benign disease. Orv. Hetil., 2017,
158(4), 129–138
