Bacsó Ágnes,

Csajbók, Róbertné

Dobronszki Andrea,

Orbán, Csaba

Semmelweis Repository

4Új DIÉTA 2013/5AnalitikaKÜLÖNBÖZŐ CSÍRANÖVÉNYEK ANTIOXIDÁNS AKTIVITÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSAA probléma ismertetéseA különböző növényi csírák egyre nagyobb népszerű-ségnek örvendenek a hazai lakosság körében. A téli időszak-ban különösen fontos forrásai lehetnek a szervezet számára hasznos antioxidánsoknak, vitaminoknak és az ionegyensúly szempontjából nélkülözhetetlen elemeknek, hiszen előállítá-suk otthon, akár a konyhában is folyamatosan megoldható (1, 2). Jótékony hatásukról, például szív- és érrendszeri betegsé-gek (cardiovascular diseases, CVD) megelőzése, feltételezhe-tő, daganatellenes hatás és immunstimuláció, számos infor-máció áll rendelkezésre, amelyek főként az antioxidáns típusú vegyületeknek tulajdonítják a preventív hatást (3, 4). Kevés forrás lelhető fel a különböző fajok csírázás során kezdetben felmerülő víz- és helyigényéről, illetve olyan tanulmány még nem született, amely a csírázás során folyamatosan vizsgálta volna a csíranövények fejlődését kísérő antioxidáns aktivitás változásait (5). Ezenkívül, bár számos, interneten terjedő in-formáció állítja, hogy a csírák sötétben csíráztatva nagyobb szabadgyök-fogó képességűek, hitelt érdemlő tudományos információ nem lelhető fel ezzel kapcsolatban.A vizsgálat céljaA retek-, a búza- és a mungóbab csírázása során bekövet-kező antioxidánskapacitás-változás nyomon követése ottho-ni csíráztatás körülményei között fényben, illetve sötétben, valamint a csírázás korai szakaszában támadó környezeti igények felmérése volt vizsgálatunk célja.Vizsgálati módszerek és mintaA csíráztatásra szánt magokat bioboltból szereztük be. A csírázás kezdetekor észlelhető környezeti igények felmérése során meghatároztuk a csírázás megindulásához szükséges víz mennyiségét és a helyigényt. Ennek során ~ 10 g magot mértünk ki, langyos vízben áztattuk őket, majd óránként meghatároztuk tömegük gyarapodását a magok felületének óvatos szárazra törlését követően. A helyigény mértékének megítéléséhez a duzzadást követtük nyomon, amelynek so-rán kémcsövekbe három centiméter magasságig töltöttünk magokat, majd langyos vizet öntöttük rájuk, s óránként mér-tük a magok duzzadását.Az antioxidáns aktivitás változásainak megítéléséhez ott-honi körülmények közötti csíráztatást szimuláltunk. Ennek során többszöri átmosás után nyolc órán át langyos vízben áztattuk a magokat. Ezt követően otthoni felhasználásra szánt műanyag csíráztató tálakon nyolc napig csíráztattunk fényben, illetve sötétben, naponta kétszer átmosva a fejlődő magokat szobahőmérsékleten. Mindennap mintát vettünk, s mértük az összes antioxidáns aktivitást FRAP-assay alkal-mazásával (6). Ennek során a mintákat 3% foszforsavat és 10 mM EDTA-t tartalmazó extrakciós eleggyel homogenizáltuk, majd 2000 xg-n való centrifugálást követően a felülúszóból határoztuk meg az antioxidáns kapacitást a gyökfogó vegyü-letek Fe(III)Cl-al és TPTZ-vel alkotott, kék színű komplexének színintenzitás-mérésével. Az így nyert adatokat aszkorbin-sav-egyenértékben (AsAe) adjuk meg, ugyanis úgy tekintjük a kapott értékeket, mintha a növényben minden antioxidáns típusú molekula C-vitamin lenne. Minden mérést ötször is-mételtünk meg.A fényben és sötétben való csíráztatás során mutatkozó antioxidáns aktivitásbeli eltérések statisztikai elemzéséhez a Kruskal–Wallis-tesztet alkalmaztuk 5%-os szignifikancia-szinten (p = 0,05) a GraphPad Software, San Diego, Kalifor-nia, Egyesült Államok (www.graphpad.com) segítségével.EredményekAdataink (1. ábra) alapján látható, hogy a csírázás során felmerülő víz- és helyigény a különböző fajok esetében szá-mottevően eltér. Míg a retek és a búza ~ 10 gramm mennyi-ségű magja nem egészen 30%-kal növelte tömegét a felvett vízzel a csírázás első hét órájában, addig a mungóbab ~ 85%-os növekedést mutatott. Vízfelvétele tehát csaknem három-szorosa a másik két fajénak.1001101201301401501601701801900. óra 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óraKiindulási értékhez képesti gyarapodás (%)Mérési id Retek duzzadásaBúza duzzadásaMungóbab duzzadásaRetek vízfelvételeBúza vízfelvételeMungóbab vízfelvétele1. ábra A csíráztatás kezdetekor bekövetkező vízfelvétel és duzzadás (átlag, szórás, n = 5)A duzzadási értékeket illetően a legkisebb mértékű vál-tozás a búzát jellemezte 10%-os térfogatnövekedéssel, míg a retek helyigénye az első hét órában igen gyors mértékben nőtt: csaknem 35%-al igényelt nagyobb helyet a száraz ma-gok esetében tapasztaltakhoz képest.Az antioxidáns kapacitás tekintetében elmondható (1. táblázat), hogy bár mindhárom vizsgált csíranövénynek nagy (300–500 mg/100g AsAe) az antioxidáns kapacitása, a csírá-zás során a búzacsíra maximális (1500 mg/100 g AsAe) érté-kéhez képest mind a retek, mind a mungóbab esetén csekély 5Új DIÉTA 2013/5Analitikaértékek adódtak (2. ábra). A csírázás előrehaladtával csak a búzacsírában nőtt meg nagyobb mértékben a gyökfogóké-pesség, míg a többi mintában már kezdetben is nagy volt az értéke. A fényben és a sötétben való csíráztatás hatása csak a retek és a búza esetében érvényesül: mindkét esetben a csí-rázási folyamat végén a sötétben csíráztatott mintáknak szig-nifikánsan nagyobb értékük volt, s ez a búza esetében igen nagy különbséget (~ 800 mg/100 g) jelent.Csíra fajtájaCsírázási napAntioxidáns aktivitás (mg/100g)Világos SötétÁtlag ± SD Átlag ± SDRetek1 467,90 ± 70,14 467,90 ± 70,142 374,21 ± 29,59 318,31 ± 7,743 378,18 ± 32,08 365,64 ± 20,324 461,04 ± 39,29 380,39 ± 31,90*5 381,07 ± 29,42 419,41 ± 44,196 571,42 ± 44,16 595,63 ± 49,027 543,75 ± 26,92 534,48 ± 19,298 447,63 ± 24,47 564,50 ± 6,30*Búza1 299,16 ± 9,02 299,16 ± 9,022 295,84 ± 11,94 322,75 ± 33,963 288,92 ± 20,73 216,30 ± 4,87*4 288,89 ± 7,30 219,60 ± 5,14*5 273,24 ± 11,36 294,87 ± 7,746 466,45 ± 44,08 400,54 ± 20,21*7 495,18 ± 20,40 451,40 ± 18,798 852,33 ± 75,56 1493,26 ± 141,09*Mungó-bab1 273,52 ± 12,18 273,52 ± 12,182 284,44 ± 55,83 250,91 ± 9,343 266,12 ± 16,45 257,96 ± 13,704 264,29 ± 34,90 239,66 ± 18,525 270,73 ± 37,68 287,93 ± 45,726 401,87 ± 23,25 337,76 ± 37,567 366,49 ± 20,11 388,69 ± 20,118 363,15 ± 18,07 350,49 ± 35,571. táblázat A különböző csírák antioxidáns aktivitásának változása a csírázási folyamat során fényben, illetve sötétben  (átlag, szórás, n = 5, *= p <0,05 vs. fényben csíráztatott azonos időpontú minta)MegbeszélésMérési adataink egyértelműen rámutatnak arra, hogy a különböző fajok csírázásra szánt magvai eltérő víz- és he-lyigényűek a csírázás kezdetekor. A mungóbab nagy mennyi-ségű vizet vesz fel a többi csírához képest, s a reteknek nagy hely kell a csírázás megindulásához. Táplálkozási szempontból a búza sötétben fejlődő csírájának van a legkedvezőbb gyökfo-gó tulajdonsága, de a többi csíra szintén nagy antioxidáns tar-talmú, ezáltal az egészséges táplálkozás fontos elemei lehet-nek, amelyre különösen a téli időszakban van nagy szükség.Orbán Csaba tanársegéd, Csajbókné Csobod Éva tanársegéd, Bacsó Ágnes dietetikus hallgató, Dobronszki Andrea dietetikus hallgatóCsírázás ideje (nap)Összes antioxidáns-kapacitás (AsAe mg/100 g)0 2 4 6 8 1010005000C VilágosSötétÖsszes antioxidáns-kapacitás (AsAe mg/100 g)0 2 4 6 8 102000150010005000B** **VilágosSötétÖsszes antioxidáns-kapacitás (AsAe mg/100 g)0 2 4 6 8 1010005000A**VilágosSötét2. ábra: A retek (A), a búza (B) és a mungóbab (C) sötétben  és fényben való csírázása során bekövetkező  antioxidánsaktivitás-változásai  (átlag, SD, n = 5, *=P<0,05 vs. fényben csíráztatott minta)Irodalom1. Nagy Gyuláné Tajti, É.: A csírák szerepe a táplálkozásban. Hypertonia és a kardiovaszkuláris rendszer, 1, 29–34, 2013.2. Venczel, A.: A csíra – Az élő étel. Új DIÉTA, 2, 29–31, 2010.3. Griffin, A.: Sprouted grains for super nutrition. Better Nutrition, 5, 70, 2008.4. Kim, D. K., Jeong, S. C. et al.: Total polyphenols, antioxi-dant and antiproliferative activities of different extracts in mungbean seeds and sprouts. Plant Foods Hum. Nutr., 67, 71–75, 2012. 5. Sangranis, E., Machado, C. J.: Influence of germination on the nutritional quality of Phaseolus vulgaris and Caja-nus cajan. LWT, 40, 116–120, 2007.6. Benzie I. F. F., Strain J. J.: The ferric reducing ability of plasma (FRAP) as a measure of „antioxidant power”’: The FRAP assay. Analytical Biochemistry, 239, 70–76, 1996.

Különböző csíranövények antioxidáns aktivitásának meghatározása

http://repo.lib.semmelweis.hu/bitstream/handle/123456789/1597/ud_2013_5_final.pdf?sequence=1

Különböző csíranövények antioxidáns aktivitásának meghatározása

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Semmelweis Repository